Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-22 / 144. szám

íé tői megszabadítani, ihanem szaporítani kell az alkalmat, amelyek számukra a fürdést teljes biztonság mellett és ingyen lehetővé teszik. Örömmel Játjuk ezért a budapesti munkásság határozott állásfoglalását, amely szintén a nép által könnyen megközelíthető fürdők létesítését követeli és sürgeti. Igazuk van. A köz egészségügye megköveteli, hogy a fürdőik ügyét az arra illetékesek fölkarolják végre. Akiknek kötelessége a nép egészségügyét gondozni, a betegségeknek korlátot szabni, azokat megelőzni, haladéktalanul lássanak munkához, 'hogy az egészség legelső követelményének, a testi tisztálkodásnak a nép legszélesebb rétegei ,is eleget tehessenek. A legkisebb községnek is kötelessége ezen elsőrendű szükséglet fedezésére anyagi áldozatokat hozni. A folyók, tavak mellett fekvő községekben a nyári fürdő megoldása könynyii és igen kevés befektetést igényel. Ez a fürdésre alkalmas hely körülkerítéséből és a talaj kiegyenlítéséből áll. A tehetősebb községek föladata itt nem ér véget, azoknak ingyen uszodákat kell fölállitaniok. Németországban nincs város ilyen népfürdő nélkül, de még valamire való község sem. Németország az ő hatalmas egészségügyi szervezetével, amelyben előkelő szerepe van a népfürdő-intézménynek, el is érte azt, hogy a tüdővészes halálozások száma rohamosan csökkent. Némely éven 10.000-rel. E péida elég meggyőző arra, hogy okuljunk belőle. Anyagi eszközökről gondoskodni nem is olyan nehéz. A Népfürdő Egyesület díjtalanul készít minden község számára népfürdőtervet. A .Magyar Város és Községfejlesztési Részvénytársaság pedig föladatainak körébe vonta e fürdők gölállitásának elősegítését azzal, hogy ő maga épiti föl és üzembehelyezve adja át a községeknek, amelyek azt hoszszu lejáratú amortizációs kölcsön módjára fizethetik vissza. A községekre háruló teher tejhát nem súlyos. Az ügy oly nagy fontosságú, hogy még sokkal nagyobb anyagi áldozatoktól sem szabadna visszariadni. A mely község vezetése alkalmas kezekben van, az nem is fog késlekedni. Szomorú közegészségügyi viszonyainknak égető szüksége van megértő harcosokra. Föl kell ragadni a kiadott jelszót: — Fürdőt a népnek! — A rablógyilkos a tengerben. Trics bői jelentik: Tegnap este érkezett ide Köbéiből & China Lloyd-gőzös, amelynek él kellett <volna. hozná a gráei hatóságok .áltál keresett negyvenkilenc éves Kienreich Károlyt, aki Mörth predingi marhakaresbedőt meggyilkolta és kirabolta. Kienreich a gyilkosság után Afrikába szökött, ide PartnSzaidban letartóztatták és hajára vitték, melyen visszaakartálk vinni Triesztbe. Kienfieieh az őt kisérő rendőrtől elvette a fegyvert, a rendőrt agyonlőtte és elmenekült. Más rendőrök utolérték, Kienreich kétségbeesett ellentállást f ejtett ki éllaniük, ujtra sikerült .az egyik rendőrtől fegyverét elvenni és ezt a rendőrt is agyonlőtte. Végre sikerült a. rablógyilkost megfékezni és börtönbe vinni. A port-szaid.i törvénysaók Kienreieht kettős gyilkosság miatt itizennyolc évi börtönre Ítélte, die ennek ellenére teljesítette az osztrák hatóságoknak Kienreich kiadása iránt való kérését s junius Után Port-Saidban a J apán országból jövő Lloyd-gőzösre szállították. Amikor a China junius 16táin Kréta sziget mellett elhaladt, sikerült Kianreicihinak az őrök figyelmét megtéveszteni. Heggel öt órakor arra kérte őket, hogy engedjék meg neki, hogy egy félreeső helyre mehessen. Kieinreich, akinek keze vasra volt verve, a fedélzetről a tengerbe ugrott. AJZ egyik őr visszaakarta rántani., de elcsúszott s nem tudta Kienreich tettét megakadályozni. A kapitány megállította a hajót, csónakot bocsátott a tengerre, de a tengerészek már csaik Kienreiohnak holttestét tudták megtalálni. Amikor a Ohóina tegnap este Triesztbe megérkezett, rendőrök várták, hogy a keresett rablógyilkost átvegyék, de már csak jegyzőkönyvet Írhattak a rablógyilkos öngyilkosságáról. — Egy község leégett. Egy színmagyar község lett tegnap a tüz martaléka. A győrmegyei Rábaszentmihály község elhamvadt, DÉEMAGYARORSZÁG mig a munkások a mezőn dolgoztak. Délben tizenkét óra tájban kigyuladt Rábaszentmihályon Szili István gazdálkodó háza s a nagy szélben a lángok csakhamar meggyújtották a szomszéd házak tetőit is. Mire a mezőn dollgozó ilakók hazafutottak, már a fél község égett. Nagy fejetlenség támadt Mindenki a saját házát akarta megmenteni s mire a szomszédos hét község önkéntes tűzoltósága megérkezett, harmincnégy ház lángokban állott. Óriási munkával sikerült csupán a templomot, iskolát és a községházát a tűztől megmenteni, amelyek cseréppel voltak fedve. Az elégett lakóházak mindegyike leginkább náddal volt fedve s ennek tudható be, hogy két óra alatt m egész község elhamvadt. Siralmas pusztulás képét tárja elénk Rábaszentmihály kormos, égnek meredező falaival s a községháza udvarán 160 ember szorong, ahol a megmentett bútordarabokból csináltak maguknak barrikádszerü lakást addig, mig a szomszédos községekben elszállásolják őket. — A bika, az óvónő és a fa lusi I.ultura Csanádalberti .kulturája és ia hiíba szorosan egymáshoz tartoznak már évek óta. Egy Időiben ia tanfelügyelőnek kellett kilakoltatni a község bikáját az iskolából, ahová istálló hiányában bekvártélyozták. (Miáf eiz egymagában is bizonysága annak, hogy Albertin .a bikia előbbre való, .mint a ikultura. iMiast azonban ©igy szegény asszony sínyli meg ezt az elsőséget, ia. községi óvónő, aki már bárom hónap óta egy krajcár fizetést inem kap a községtől, ép a bika miatt. Azt mondja ugyanis a bölcs kiupaktanács, bogy addig, amig a bika ára nincs kifizetve, egy vörös krajcár sem adódik a kulturáru. Előbb a bika, aztán a Ikultura. És mem isi kap a szegény óvónő fizetést az lalbertiii község pénztárából három bosszú hónapja. Jó maga és szegény gyermekei mélikfilöznek, éheznek, mig az illatos szóniát ropogtató községi bika fölényesen bőgi íle iaz alhertiii kultúrát. — Gazdasági munkások sztrájkja. Uj vidékről jelentik: Berger Ármin csaholyi ezerholdas gazdaságába ez év tavaszán 120 munkás szegődött el a nyári tengerikapálásra. A munkások most egynapi kapálás után abbahagyták a munkát azzal a megokolással, hogy a bevetett terület a község határától igen messze van, jóllehet a szerződéskötéskor az ispán azt mondta, hogy a faluhoz közel fogják munkájukat végezni. Berger panaszára a főszolgabíró karhatalmat rendelt ki. A munkások a csendőrök távozása után ismét abbahagyták a munkát, ugy, hogy most már Dienes Dezső dr. főszolgabíró személyesen ment ki a helyszínére. A munkások egy része erre megkezdte a munkát, a nagyobbik rész ellenben kijelentette, hogy nem hajlandó dolgozni. A főszolgabíró erre a sztrájkolókat egyenként 10—10 napi elzárásra és 200—200 korona pénzbirságra Ítélte el. Halmi Gábor községi biróra pedig, aki izgatta őket, 20 napi elzárást és 400 korona pénzbírságot rótt ki. — Borzalmas férjgyilkosság. Budapestvöd jelein tik: Kint ia Zuglóban, a Telep-utca 3. sz. ház egyik szegényes lakásában szombaton hajinaiban .rémes gyilkosság történt. Reitgruber Jánosné, egy negyven év körüli asszony bestiális kegyetlenséggel meggyilkolta férjét, -Reitgruber János kocsist A házastársak hetek óta nem éltek valami nagy békességben. A házbeliek sokszor hallottak civakodást. Az egyenetlenségre ,az adott okot, hogy Reitgruber minden keresetét elitta. A mig az asszony napszámba járt Reitgruber ,a korcsmákat látogatta és rendesen teljiesen elázva került haza, Reitgruberné heves szemrehányásokait tett emiatt a férfinek. Be hiábavaló vólt minden. Reitgruber — ugy látszik — nem tudott lemondani aiz alkoholról. Az asszony elkeseredését fokozta, hogy férje ©gy Irma nevű leánynak udvarolt és házába is akarta, venni. Tegnap este ás ,a korcsmában volt Reiitgriuber és ójfélután részegen került haza. > . 1913 junius 22. — Már .megint el,ittad az eszedet? — szidta az .asszony. No die aztán ez völt az Utolsó... mondta fenyegetően. Reitgruber .csendesitani próbálta az asszonyt, de az éktelen dühre lobbant. Rávetette magát a tántorgó férfire, elővett egy ruhaszárító kötelet, kezét-lábát összekötötte. Hogy áldozatát egészen ártalmatlanná tegye, vasakat ás tett a lábára, Amikor igy gúzsba kötötte a részeg embert, előkereste férje élesre fent borotváját, a hajtásban megkötötte, líogy munika.közbn biztosan szelje át az áldozat torkát, A borotva egy hatalmas nyisszantással elmetszette nyakát, Mikor Reitgruberné elvégezte borzalmas müvét, kiment az udvarra és megmosta vértől csurgó kezeit Férje óriási vértócsában vergődött .a szobában ós .a bestiális asszony, amikor az ablakon bepillantott, látta., bogy áldozatában még pislákol egy kis élet. Ekkor fölkapta a favágó baltát, bement ,a lakásba és több hatalmas csapással valósággal darabokra vagdalta a szerencsétlent, Olyan gyorsan és olyan csöndben ment végbe ez a rettenetes mészárlás, hogy a házbeliek közül senki sem tudott a .rémes ikegyetlenségü gyilkosságról. Reitgruberné, amikor látta, hoigy áldozata nem moccan .ós elköltözött belőle .az élet, fogta magát és mintha semmi sem történt volna, megmosakodott és félvette ünneplő ruháját, .majd később elment a rendőrségre, hoigy tartóztassák le... — Miért ölte meg azt a szerencsétlent? — kérdezte ,a rendőrellenőr. — Mindén filléremet a Ikorosmába vitte — mondta az asszony. Nem tudtam tovább nézni azt a hernye életet, iÉ.n egész nap mostam, ő pedig a korcsmáiba vitte, amit verejtékemmel .kerestem. Azonkívül kedvese is vólt. A iházba akarta venni ós azt akarta, hogy én szolgáljam őket. Már napok ót.a készültem arra, hogy végzek vele... Természetesen az assizonyit letartóztatták. — A hercegné katandja. Newyork előkelő köreiben nagy föltűnést, keltett egy orosz hercegné esete, aki minden áron színésznő akart lenni A csodaszép fiatal asszony férje az egyik legelőkelőbb szentpétervári lovasezred tisztje s a cári. birodalom egyik legrégibb nemesi családjának ivadéka. Az ifjú hercegné .elhagyta férjét és családját s titkon Amerikába utazott, hogy ott színházihoz szerződjók. Az orosz főkonzul azonban a hercegné érkezéséről értesítette a. rendőrséget, amely csakhamar kikutatta .a szökevény lakását. Eleinte vonakodott .a szép asszony hazájába visszatérni s kijelentette, .hogy bármily csekély fizetéssel megelégszik, ha teljéséül .leghőbb vágya, hogy amerikai színpadon fölléphet. A rendőrfőnök azonban közölte vele, hogy az amerikai bevándorlási törvény értelmében kényszerithető a visszatérésre, ha önként inem tenné meg, mire a szép hercegné keserű csalódással a szivében .a legközelebbi gőzössel visszatért Európába. — A szirtre futott hajó. Fiúméból jelentik: A Soogili Pettininél erősen megsérült Sziám gőzös megmentését nagy erővel folytatják. A vizet szakadatlanul szivattyúzzák a gőzösből s már a irizsrakomány nagy részét 'is partra szállították. A Sziám sérülése sókkal komolyabb, mint eleinte gondollak. A tengeralatti szirt, melynek a gőzös nekiment, tizenöt méternyi hosszúságban hasította föl a hajó oldalát és előrészét, ugy bogy ,a viz óriási mennyiségben tódult a hajó .alsó részébe. A búvárok most a .viz alatt lévő hasadás külső helfödésón dolgoznak, ha ezzel elkészültek, a hajó .oldalát belüliről cementtel fogják betapasztaini, hogy a Sziám Triesztbe mehessen. Fiúménak ugyanis .ntncsiein dokkja hatezer tonnás hajók kij a vitására s igy a Szilámat a trieszti kikötőben kell majd helyreállítani, — Ösztöndíj kereskedelmi főiskolai urzust hallgató ifjaknak. A szegedi kereskedelmi és iparkamara 300 koronás ösztöndijat alapított oly Csongrád, illetőleg Bácsbodrog vármegyében illetékes szegénysorsu ifjú számára, aki felsőkereskedelmi, vagy más középiskolai végzettség birtokában, tanulmányát valamely kereskedelmi főiskolai kurzuson folytatja. A 300 korona ösztöndíj az érdekeltnek akkor fog kiadatni, ha ez a