Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-03 / 127. szám

1913. junius 3 DÉLMAGYAtfÖRSZÁŰ É. Országos ankét a szegedi paprika érdekében. (Saját tudósítónktól.) Tegnap délelőtt tartották meg a szegedi Kereskedelmi és Iparkamarában a szegedi paprika védelmére összehívott országos értekezletet, amelyen körülbelül kilencvenen jelentek meg. Az ankét tárgya a szegedi paprika védelmévei és fokozottabb termelésével 'kapcsolatban általában a magyar paprika termelése és forgalomba hozása volt, illetőleg azok a rendkívül nagy közgazdaságii, jelentőségű érdekek, amelyek a, szegedi s általában a magyar paprikának a világpiacon való domináiását biztosíthatják. Kiküldöttek képviselték az értekezleten a kereskedelmi és földmivelésügyi minisztériumot, a vegyvizsgáló intézeteket, a különböző kereskedelmi és ipari érdekeltségeket, a termelök érdekeltségeit és a kiviteli cégeket. Az értekezleten hosszú és beható vita fejlődött ki a megoldásra váró kérdésekről. A fölszólalók az ankét programja szerint előbb általánosságban foglalkoztak azokkal a rendkivül fontos gazdasági érdekekkel, amelyek a magyar paprika termeléséhez fűződnek, majd szakszerűen, alaposan tárgyalták az eredményes paprika-termelés különféle föltételéit. Végül az ankét határozati javaslatot fogadott el, amelynek alapján, a szegedi, valamint a budapesti kamara interveniálni feg a kormánynál az iránt, hogy az ankéten felmerült kívánságok figyelembe vételével tegyen meg minden lehetőt a szegedi s általában a magyar paprika termelés tökéletesítése érdekében. Szarvady Lajos kamarai elnök nyitotta meg az ankétet és ismertette annak tárgyát és célját. Üdvözölte a minisztériumok, hatóságok, városok, társkamarák megjeleni képviselőit s a szegedi és kalocsavidéki nagy számban résztvevő érdekeltségét. Ezután Perjéssy László kamarai titkár az értekezlet sorrendjére tett javaslatot. Röviden vázolta, hogy milyen kérdéseket milyen sorrendben vegyenek tárgyalás alá. Most a magyar paprikatermelés fokozásának kérdéséről indult hosszas vita, a melyben Merkler Lajos és Pick Jenő behatóbban vettek reszt. Hozzászóltak: Pálfy Dániel, Groszmann József (Kalocsa), Fleischl Dezső csókái uradalmi tiszttartó, Albeker Károly dr. orvos (Kalocsa), Nyáry György kereskedelmi iskolai igazgató (Szeged), Grosz Dániel (Budapest), Perjéssy László kamarai titkár és Károly Rezső dr. gazdasági tanintézeti igazgató (Budapest). Az előadói javaslatokból és ez ezekkel kapcsolatos fölszólalásofcból kitűnt, hogy a paprikaexport növekedésével nem áll arányban a szegedi és kalocsavidéki paprikatermelésének fokozódása. A földbér és a munkaerő drága, a .paprikatermelésre használható idő rövid, az időjárás pedig sokszor kedvezőtlen. A szárítás körüli bajok, a paprikamagvak tökéletlensége s degenerálódása a paprikatermelés rentabilitását nagyiban csökkentették. Ezért a termelés a fogyasztásra és a kivitelre nem szolgáltat kellő mennyiségű anyagot, pedig gondoskodni kellene e fontos magyar világcik'k mennyiségének növeléséről. Kísérleti telepek létesítését, az öntözés szárítás megkönnyítését, a spanyol paprika aránytalanul nagyobb termésének tanulmányozását, a szegedi paprika fajnemesitését, nagyobb ellentálló képességű palánták nevelésének szükségességét s ingyenes szétosztását, a paprikatermő földek föl javítását, a vetési orgás helyes beosztását $tb. említették föl alapul szolgáló kérdéseik gyanánt. Ezeknek megoldását a földmivelésügyi minisztérium képviselői kilátásba helyezték. Különösen nagy megelégedést keltett Károly Rezső dr.-nak, a Szegeden létesítendő kender és lentermelési intézet igazgatójának a beszéde, a ki jelente, hogy intézetének működési programjába a fölvetett eszmék minden irányban való tanulmányozását, a megbízható palánták kiosztásának s a szárítók létesítésének megoldását föl fogja venni. A paprika forgalombahozásának föltételei és ellenőrzése, valamint kiviteli kereskedelmünk érdekei körül fölmerült kívánságokról vitatkoztak ezután. A hosszú vitát Csonka Ferenc tanár, a 'szegedi vegyvizsgáló állomás főnöke, Vágó József budapesti kereskedelmi és iparkamarai segédtitkár és Rózsa Ernő szegedi kereskedő íölszólalásai indították meg. A paprika forgalombalhozatala körül tapasztalt visszásságokkal foglalkozó fölszól alásek érdekes eszmecserére adtak alkalmat. Ebben Szalay József dr., szegedi kihágási biró, Székely Salamon, az országos vegykisérleti intézet fővegyésze, Szivessy Lehel dr. ügyvéd, Merkler Lajos, Reitzer Lipót, Bitó Márk, Pick Jenő szegedi, Groszmann József kalocsai, Kotányi János bécsi nagykereskedők s mások vettek részt és sok gyakorlati példával illusztrálták, hogy menynyi károsodást okoznak az élelmiszerhamisitásra vonatkozó rendelkezéseknek e kérdésnél megfelelően nem alkalmazható részletei. A vitát Vágó József budapesti kamarai segédtitkár határozati javaslata követte, melyet az értekezlet magáévá tett s amely a következő: 1. a földmivelésügyi miniszter felkérendő az országos eihemiai intézet odautasitására, hogy az más tudományos állomásokkal és lahonatóniumoikkail együttesen megállapítandó közös munkaterv szerint folytassa a paprika hamisításának és minőségéinek vegyészeti vagy igóriosiövd utón biztonsággal leendő megállapítására vonatkozó kísérletieket s e kísérletek 'eredményeiről folytatólagosan tájékoztassa az érdeklődőiket. 2. A paprika közforgalom mindaddig végleges szabályozás tárgya ne lehessen, amiig az 1. pontban említett kísérletiek közmegnyug tatást keltő tudományos eredményekre nem vezetnek. 3. Az országos paprikasizakértekezlet felkéri a földmivelésügyi minisztert egy ujabb, a paprika közforgalmat ideiglenesen szabályozó körrendelet kiadására, amelyet életbeléptetése, illetve végleges megszövegezése előtt a szegedi és budapesti kereskedelmi és iparkamarákhoz kér véleményezés végett leküldőn i. 4. Az uj rendelet foglalja össze a meglevő rendelkezésekből mindazt, ami belőlük az uj,abb tudományos kutatások szem előtt tartá sával még érvényben hagyható; nevezetesen re állapítson meg az uj rendelet oly rendelkezésieket, amelyek betartásának ellenőrzése a vegyészeti és górcső vi tudomány jelen állásában kivihetetlen, 5. A vegyészeti intézetek szakvéleményezése arra volina szorítandó, hogy csak a paprika hamisít atlansáigárál nyilatkozzanak ujomnain előírandó egységes és megfelelő vizsgálati módszerek alapján. 6. Az ilyen paprifcavizsgáiatofc csak a Szegeden államosítandó vegyvizsgáló intézetnél és a Kalocsán mihamaribb csak paprikavizsgálatra szervezendő Intézetnél legyenek végextehhetők, ahová az ország bármely részében nett papcikamimták beküldendők legyenek. i j 7. A paprika,minőségek megítélése, val-aminit áninaik vizsgálata, hogy a paprikainiu tálk 'megfelélnelk-e íorgailoinbabozatali jelzésüknek, biizassék a budapesti és szegedi kereskedelmi és iparkamarák mellett szervezendő paprikamitiősiitő szakbizottságokra. 8. A földmivelésügyi miniszter arra is fel kérendő, hogy e szakbizottságokra vonatkozó szervezeti szabályzat kidolgozásánál hallgassa meg előzetesen az érdekelt két, kamarának a véleményét. 9. Végül felkérik .a minisztert, hogy a maga hatáskörében tegyen meg minden lehetőt az osztrák-magyar paprikavám felemelése, a külkereskedelmi szerződéseken a külföldi paprikavámok leszállítása a vámhatáron életbeléptetemlő határvizsgálat, végül a tervhevett uj élelmiszertörvény s a Ikódeksz alimentarius mielőbbi megszerkesztése érdekében. Különösen erős és beható kritikával illették a fölszólalók azt a körülményt, hogy a szegedi és a spanyol paprika, nemkülönben az első éts másodrendű paprika 'közötti különbség tisztán vegyelemzési uton nem mindig állapitható meg s mégis előírás szerint való paprikafaj megjeJcMÍre vannak kötelezve ,a forgalombahozatallal foglalkozók. Nem egységes a paprika olajtartalmának meghatározása sem. Külföldön éppen tájékozatlanok ebben a tekintetben a hivatalos körök, amiből mérhetetlen sok bonyodalom és kár következik. Általánosan jutott ezért kifejezésre a szabályok revíziójára vonatkozó kívánság s az, hogy az üzleti élelmességre bizzdk, ki milyen elnevezést ad paprikájának. Mint fontos kívánságot emiitették még főként a magvar paprika termelésének fokozása érdekében az érdekéltek, hogy a spanyol paprika vámját jelentékenyen emeljék föl, ami egyébként más országokra nézve is fontos érdek, mivel husnemüek konzerválására csak. a magyar paprika alkalmas, tehát a világpiacra kerülő magyar paprika mennyiségének a termelése rentábilissá tételével való fokozásához nagy érdek fűződik. E körül széles mederbe terelődött a vita, amelynek anyagát Steinecker Ferenc földmivelésügyi miniszteri kiküldött és Perjéssy László kamarai titkár összegezték. Steinecker Ferenc készségein támogatását ligérte arra, hogy a kívánságokat lehetőleg figyelembe veszik majd a földmivelésügyi minisztériumban. A rendkivül sikerült értekezlet Szarvady Lajos kamarai elnök befejező szavaival ért véget, faki a minisztériumok s a képviselt hatóságok iránt rótta le az érdekeltségek köszönetét. Zichy a munkapártban marad. Ma kőnyomatos újság nyomán hire terjedt, hogy Zichy János gróf volt kultuszminiszter kilépett a munkapártból. Ez a híradás valótlannak bizonyult. Zichy János gróf kijelentette, hogy a munkapártból semmiféle elvi differencia el nem választja, a párt küzdelmével és elveivel egyetért és ennélfogva nem lép ki a munkapártból. sok pénzt takaríthatnak* meg, ha szükségletüket első kézből szerzik be. Erre alkalmat nyújt a most alakult „Egyesült jKífiasztalosok Ijutorraktára," (Szeged, Tisza Lajos-kőrut 19., Kertész-féle péküzlettel szemben.) ahol kizárólag helybeli, efsőrendB asztalosmesterek készítményei, mindenféle kivitelben, riszlltfizitésri is kaphatók.