Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-03 / 127. szám

6. DÉLMAGYARORSZÁG 1913. juhítis 3. Tizezer ember a jótékonyság szolgálatában. — A gedól népünnepély. — (Saját tudósítónktól.) Vasárnap .délután két óra táj bon megeredt az eső. Az emberek pedig már megindulták ünneplő ruhában és könnyű, nyári öltözetben, liogy részt vegye­nek a változatos vasárnapi szórakozásokon. Lett is nagy rémület, A.z utcán mindenfelé azt kiabálták, hogy: jaj mi lesz a Gedóban? — Nem fairünk kimenni a Gedóba. — A nép­ünnepélynek most már fuccs! — Az eső azon­ban még jókor meggondolta magát és .elállt. A korzón megszólalt a zene, mely a .népün­nepélyre gyűjtötte össze s buzdította a kö­zönséget, Nagy réz-trombiták .harsogtak, bömböltek; cirmtányórok zengtek, közben pediig a nagy dob méla bömbögése hallatszott. (A távol lévők biztosra vették, liogy vihar készül, mivel már menydörgést is hallottak.) A zenének .nem kellett sokáig csalogatni az embereket. Az eső felszáradt tiz perc alatt; a zene pedig nagy esáhitóan húzta az uj ke­rinigőket, telve régi melódiákkal: előkerült az „uncili-smuncili" az „Aranyesőből", a „Ka­ti gyere ki" s a „Semmi babám, semmi" a ki­lencvenes évek inóta .termékének képviseleté­ből. Természetes, Jiogy ilyen csábító körül­mények következtében fél óra múlva már megtelt a Széchenyi-tér. A parktükrök között tolongtak az emberek és háromnegyed liárom kor már vagy másfélezer ember igyekezett, ki a Gedóba. A Vásár,helyi-sugárutra amikor kiért a menet, akikor lehetett, csak látni, hogy a ge­dói népünnepély milyea látogatottnak Ígérke­zik. A város miiuden részéből ember-áradat özötnjöitte el a széles utcákat. A villamosok négyesével egymásiután szaladgáltak és min­den kocsi -zsúfolásig megtelt. /Mire a menet a Gedó kertihelyiségéihez közel ért, már mo­zogni sem lehetett .a soikaságtól. Odabent azalatt a Gedó nagyszerű helyi­ségében, amelynek a ilegfónyüzőbb pompás a .tavaszi virágok és a hatalmas lombozatú ifák kölcsönözték, serényen folyt a közönség foga­dására a készülődés. A sátrakat már teljesen .elkészítették és feldiszitették, Az uni .hölgyek ,elfoglalták helyeiket; a portékákat kirakták az árusítóhelyek élé és .a jegyszedőik .neki készülődve álltaik a kapu elé. És jóval három óra előtti megindult a népvándorlás, Bénit a kerthelyiségben megszólalt a zene. Vig ike­ri.ngőre zendítettek rá az egyenruhás .zené­szek és nagyszerű hangversenyt rendeztek. Az árusító sátrak előtt ezalatt szebbnél-szebb asszonyaik és leányok kinálták megvételre a por tékáikat, amelyeik bői1 származó tiszta be­vételt a Napközi Otthon jótékony céljaira bo­csát, a népünnepélyt rendező Szegedi Katoli­kus Nővédő Egyesület, i Az egész ünnepségnek a (lelke Raistcó Istvámné, az egyesület agilis elnöknője volt. Ö üdvözölte az előkelőbb vendégeket; ő irá­nyította az ünnepségek és szórakozásoik vál­tozatos műsorának .precíz .lefolyását és ő ma­ga is árusított, iha az ideje engedte. Különös dicséret ós elismerésiként azt is fel kell em­líteni, hogy dacára az ünnepély jótékonysági célzatának, nem pumpolták az embereket, mint ez hasonló esetekben divat és szokás,, — hanem a .kért pénzért megfelelő árut szolgál-^ tátitok; amely jó és olcsó volt. tik azután azt eredményezte, hogy a közönség jól érezte ma­gát, kitűnően mulatott és .szívesen áldozott a. cél érdekében. A hangverseny után kezdetét vette a tu­lajdoniképeni népünnepély. .Először is a sze­rencsekerékhez seregiették az .embereik, hol a sorsjegyeket árulták; itt Fittek .Dezsőmé alel­nök vezetése mellett nagyon szép asszonyok és leányok árulták iFortuna. istennőhöz vezető fai létiákat. Különösen (kiváltak lelkes agit,adó­jukkal itten Gergely Miklósaié és Gergely Maninyi, Lázár Duci, Halász iMiklósné, Pisz­tor Babi. Nagy sikereket és szép eredményt ért el az egyetlen és igen népszerű szegedi báron,essz: báró Podmaniczky Kata, akit va­lósággal megostromoltak tisztelői és ösmerő­sei sorsjegyekért, Azt mondták néki sokam és szellemesen, hogy az ő kezébe látják leté­ve jövendő szerencséjüket. .Hasonlóképen jól ment az üzlet a cukrász dáináil is, ahol Kószó Istvánná ós iBodolla Bélámé vezetése mellett, árultak a legszebb szegedi leányok. A szép és kedves Bagáry Klári bájosán kínálgatta. a krémes pitét és a .habos .fánkot. Akadt is vevő elég. És mint­ha összebeszéltek volna az inyemc vásárlók, egyhangúan mondották mindnyájan ugyaiti­•ezt ta. bókot: — Kegyed .igazán csak édességeket adhat. Griin Juliska, Kristóf Maca, Leyáth Gizi és Baliiszi, Szele Manci és Bohr Gizi szintén nagy igyekezettel adogatták el a szép bar­nára pirított dohos tortáikat és az indián szi­nti in.diiánereket, .Volt még egy sátor, ahol virágot és kon­fettit árultak. Itt voltak csaik nagy heeee.k. A megvett portékát, mindjárt rá is pazarol­ták a kecses árusítókra. Egy szép felsővárosi leány: Kovács Teréz valóságos konfetti szo­bor lett. Csomagokkal öntötték rá a sokszí­nű k.is papir-pelyhéket, ,Délután 6 óra felé, mikor aztán már 'ha­nyatlani kezdeti iá perzselő nyári nap és a fullasztó meleg .elült, akkor a program élén­kebb számai következtek. Kezdetét vette a szépség-, tán c- és kugli verseny. Nagy iz­galmát különösen a szépségverseny keltett, amelyre nagy ambícióval vonultaik fel a ver­senyző leányok. Volt is korteskedés bőven. A verseny eredményét csak ma hirdette iki a vezetőség, amely a sok szavazatot alig győzte megszámlálni. A szépségverseny .első győz­tese Kopasz Gizike (lett. Második Jdók Rózsi, harmadik Temesváry Mariska, .a negyedik pedig Szűcs Erzsi. Nagy érdeklődést, keltett az élő állat sors­játék.'- A nyeremény tárgyak ugyanis, csupa élőállatok voltak, innen a sorsjáték különös neve. .Nagyon sok sorsjegy kelt el és ,a sors­jegy tulajdonosok olyan izgalommal várták a sorsolás eredményét, hogy alig .lehetett a szerencsekerék közelébe jutni. A nyertes számok a következők: A 8168 egy tehetuet, 1783 egy borjút, 7332, 8678 egy­egy malacot, 7054, 5429 egy-egy bárányt, 7183 egy pár libát, 1665 egy pár kacsát, 3557, 2,146, 6393 egy-egy pár tyúkot, 5113, 3473, 3916 egy­egy pár nyulait, 6823, -1966, 4102, 4228 egy-egy pár galambot. A ínyeremények nyolc -napon belül átve­hetők Gárgyán Imiéné alelnök,nő, Kórház-ut­ca 13. szám alatti lakásán. Este aztán kezdetét vette az igazi mulat­ság. A szép asszonyok és leányok táncra ke­rekedtek ós a kellemes, tágas ikerthelyiségben egészen hajnalig tartott -a tánc. A -népünne­pély, amelyen körülbelül 10.000 ember vett részt, igazán nagyszerűen sikerült, uigy er­kölcsileg, mint anyagilag. A begyült pénzt hétfő -esíig számolta a-z elnökség és kitűnt, hogy ,a Szegedi Nővédő Egyesület igazán ki-.' tűnőén teljesítette misszióját, mert a: bevett összegből a .Napközi Ott-hon továbbra is gon­doskodhat a szegény elhagyott gyermekekről. A népünnepély bevételének megszámlálá­sa egészen, ma -estig tartott, aiuilk-or is meg­állapította az elnökség, hogy 4700 korona tisz­ta hasznot eredményezett az ünnepély. H I RJ X. Miért lett áruló Rédl ezredes? (Saját tudósítónktól.) Egy olyan személy, akinek messzemenő összeköttetései vaunak orosz katonai köröklk-el, közli, Ihogy az osz­trák és magyar katonai hatóságnak az a föl­fedezése, hogy Rédl ezredes orosz szolgálat­ban állott, a varsói vezérkarban valósággal megdöbbentően hatott. Rédl kizáróan a var­sói vezérkarral állott összeköttetésben, amtfly a tőle kapott értesítéseket tovább adta. Bea­vatott körökben azt mondják, hogy Rédl kö­rűit,elül tiz éve állott összeköttetésben Orosz­országgal. Gyakoribb szolgálatot azonban csak hat éve tett Oorcszországnak, mióta első ízben Varsóban volt. 1906. óta. minden évben .kétszer-háromszor megjelent Rédl ezredes Varsóban, ahol gyakran egy-két hetet is el­töltött. 1910-lxin Rédl több minit egy félhóna­pot töltőt t Varsóban.. Ebben az időben ott idő­zött Mistenko tábornok volt -bécsi orosz ka­tonai attasé is és ezzel Rédl baráti viszony­ban volt. Varsóban Rédl ezredes, aki kitű­nően értett oroszul, nagy lábon élt és költsé­ges viszonya volt egy német szubrettet is, aki később Bécsbe -is -követte az ezredest. Rédl ismerőseinek köréből közlik, hogy Rédl a hadiisikoláhan sem különös tehetsége, s-ern különös szorgalma által -nem tűnt k-i. Rédl lengyel nemzetiségű volt. és oroszul is jól tudott. Most már kétségtelen, hogy Rédlt adós­ságai bírták "á kémkedésre. Már Budapesten, mint főhadnagy nagy adósságot csinált. Hi­tele csaknem korlátlan volt, mert vezérkari tiszt volt és előrelátható -karrierjére való -te­kiiimtettel szívesen kölcsönöztek neki. Réd-l ma­ga — mint most jól értesült körökben be­szélik — a -bécsi szállóban történt kihallga­tása alkalmával., a -négy tisztnek arra a .kér­désére, hogy fényes karriérje mellett mi vit­te a hűn lejtőjére, azt felelte, hogy egy .na­pon óriási pénzvágy fogta el, midőn látta, hogy a kémek nyolcvan-százezer koronás ösz­szegeket kapnak. Az a gondolat, -hogy ilyen módon szerezzen pénzt, nem hagyta .nyugod­ni és fokról-fokra sülyedt a 'bűn lejtőjén. Prágában Rédl lakásán -vizsgálatot tar­tottak, amely kiderítette, hogy Rédl pontos följegyzéseket tett működéséről. Valóságos naplót vezetett, melyben följegyezte minden működését, amelyet az idegen állam részére végzett. Faljegyzéseiből kitűnik, hogy elárult öt osztrák és magyar vezérkari tisztet, akik a külföldön működték. Mim-d az öt tisztet el­fogták és három most- Szibériában van fog­ságban, kettőt pedig Varsóba internáltak. Ezenkívül besúgott az orosz kormánynak 4 •orosz tisztet, akik Ahnszfcria és Magyaror­szág részére kémkedtek. Mind a négy orosz tiszt, közöttük egy tábornok, öngyilkosságot követett el. Amikor a hadvezetőségnél erélyesen kezd­tek hozzálátni a kémek üldözéséhez, pár hét m-ulva a monarchia minden kaszárnyájában kifüggesztettek egy figyelmeztetést, -amellyel óvatosságra intik -és kitanítják a legénységet a kémektől v-alé tartózkodásra és ekkor kezd­tek kutatni az ntán, hogy hová visznek vég­eredményben az orosz kémkedés szálai. Két­ségtelenné lett ugyanis, hogy az orosz kém­kedésnek egy áruló tes-z szolgálatot a nagy­rangú és mindenbe beleavatott, tisztek között s igy jöttek lassankint nyomra, amely nyom aztán elvitt Rédl ezredesig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom