Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-19 / 141. szám

1913. junius 15. DELMAOYARORSZAO T. H I R_E K­A Reichsrath és Vilmos császár (Saját tudósítónktól.) A Reichsrath te­hát lefőzött bennünket. Még pedig ugyancsak lefőzött bennünket magyarokat, akik nem­csak a saját, de még a Hohenzollern-dinasz­tiával szemben is lojálisak vagyunk. És ne­künk ez a lefőzés mérhetetlenül jól esik. Eb­ből a lefőzésből ugyanis mindinkább nyilván­valóvá válik, milyen elkerülhetetlen szükség a monarchia súlypontját minél Hamarább Ma­gyarországra, Budapestre áthelyezni. Mikor Wienben már ott tartanak, hogy leghűsége­sebb szövetségesünket: a német császárt, uralkodói jubileuma alkalmából még csak nem is üdvözlik, akkor itt az ideje, hogy az illetékes tényezők megállapítsák, hogy Ausz­triában baj van, nagy baj. Ilyen üdvözlésnek soha sincsen politikai célzata, amint a magánosok magánosokkai szemben való üdvözlésének sem szokás mé­lyebb jelentőséget tulajdonítani. Egyszerűen az udvariasság, az ildomosság kérdése az egész. Udvariasság a velünk baráti, sőt szö­vetségi viszonyban élő szomszédos nagyha­talom uralkodójával szemben is. Még a leg­elvakultabb szlávok sem tehettek volna, a mint bizonyára nem is tettek volna szemre­hányást ezért az üdvözlésért ausztriai vé­reiknek: a cseheknek, szlovéneknek és hor­vátoknak. De nem, ők szlávabbak az oroszok cárjánál is. ök nem üdvözlik a német csá­szárt. Ugyanakkor, amikor az üdvözlés sab­lonos udvariassági aktusnál nem egyéb, ugyanakkor, ennek az üdvözlésnek az elma­radása mélységes jelentőségű politikai kér­dés. Ennél is több: világraszóló botrány. Hol itt a lojalitás? Nem Vilmos császár­ra gondolunk, mikor ezt a kérdést fölvetjük, hanem Ferenc Józsefre, aki ép ugy uralko­dója az ausztriai cseheknek, szlovéneknek és horvátoknak, mint az osztrák németeknek. S ime, ők uralkodójuk leghívebb barátja és szö­vetségese ellen tüntetnek! Közvetve tüntetnek tehát a saját uralkodójuk elein. Hát akkor kiben bizzék odaát a dinasztia? Az osztrá­kok nem merik, a szlávok nem akarják a szövetséges fejedelmet jubileuma alkalmából üdvözölni. Vájjon ha fordítva lett volna s rni ma­gyarok mulasztottuk volna el akarattal és kihivólag az üdvözlést és nem ök, mi lett vol­na? Hogy ránk sütötték volna éppen ők a rebellissé^ bélyegét! Ugyan miért haragsza­nak az ausztriai szlávok a német császárra? Azért talán, hogy ősz királyunk mellett Vil­mos császáré a főérdem, hogy nem ütött ki a szlávok'kal a háború? Annyira biztosak a maguk dolgában és a szláv győzelemben, hogy haragszanak azokra, akik megakadá­lyozták a nagy leszámolást?! Ki tudja?!... De mindenesetre érdekes. -gl ~ Lukács elutazott. Lukács László volt miniszterelnök családjával együtt négyheti tartózkodásra Gasteinbe utazott. ! — Az uj belügyminiszter Szegedhez* Sándor János, a Tisza-kabinet uj belügymi­nisztere kinevezése alkalmából a következő levelet intézte Szeged városához: Ö Császári és Apostoli Királyi Felsége az 1913. évi junius hó 10-én kelt legfelsőbb el­határozásával magyar királyi belügyminisz­terré legkegyelmesebben kinevezni méltózta­tott. E legfelsőbb elhatározás alapján a bel­ügyminisztérium vezetését átvettem. Amikor­ezt a törvényhatóság tudtára adom, egyben kérem a város tisztelt közönségének odaadó szives támogatását, hogy — az összhang.­zatos munka erejével — a haladókor igényei­nek megfelelő és a gyakorlati élet követel­ményeivel számoló jó és gyors közigazgatást minél inkább megvalósíthassuk. Budapest. 1913. junius hó 12-én, Sándor János, s. k. — Szegediek a nemzetközi tűzoltó­kongresszuson. Junius 24-én lesz Lipcsében a nemzetközi tűzoltó- és építészeti kongresz­szus, amelyen Szegedről is többen vesznek részt. Eddig Somogyi Szilveszter dr. főkapi­tány, Tóth Mihály főmérnök, Pap Ferenc tűzoltó-parancsnok és Pálfy Antal jelentkez­tek az utazásra. —Az Alföldi Képzőművészek Egyesülete Ma tartotta választmányi ülését az Alföldi Képzőművészek Egyesülete az ujszegedi Vi­gadóban, a legkiválóbb magyar szobrásznak, Teles Edének elnöklete alatt. Az elnök meg­nyitó beszédében széles alapokon fejtette ki az egyesület célját, melynek megvalósulása hatalmas lépés volna a művészet sokat han­goztatott decentralizálása felé. A vidék szol­gáltatja a fővárosi erők java részét, szüksé­ges tehát, hogy a fővárosi művészélet fölfris­sülésének állandó forrása, a vidék szerveze­tileg is állandó érintkezésben álljon a fővá­rossal. Igyekeznie kel! tehát az egyesületnek, hogy az ország minden értékes müvészegyé­niségét megnyerje a maga számára és a ta­gok fölvételénél a legszigorúbb kiválogatást kell alkalmaznia. Az egyesület működése ál­tal nyer tehát ugy a főváros, mint a vidék melyre kulturális és gazdasági fejlettsége arányában a művészet anyagi támogatásának megfelelő tértiét kell fektetni, de ennek ellené­ben elsőrendű, válogatott anyagú tárlatok rendezésével minden kulturigényét ki kell elé­gíteni, sőt ezeket az igényeket fokozni kell. Ilyen szempontok figyelemmel tartása mel­lett működő egyesületnek nagy jövőt jósol. A jelenvoltak mindenben egyet értettek az elnök fejtegetésével és örömmel vették tudo­másul, hogy Teles Ede személyében olyan el­nököt nyertek az egyesület számára, aki lel­kesedéssel s teljesen kidolgozott programmal tartja kezében az egyesület vezetését. A vá­lasztmány ezután folyó ügyeket tárgyalt, a melyek túlnyomó részben a szervezés és tag­gyüjtés további munkájára vonatkoztak. Megállapította, hogy az eddigi alakulást ideiglenesnek tekinti, a végleges megalaku­lás pedig akkor fog megtörténni, midőn a hazai művészek legkiválóbbjait sikerült az egyesület számára megnyerni. — A nőkongresszus negyedik napja. Budapestről jelentik: A mai nap tanácsko­zásait az előzetes munkarend ugyan félti­benegyre hirdette, de már kilenc órakor meg­kezdték a kongresszus tanácskozásait. A nagy sietségnek az volt az oka, hogy a ta­nácskozási idő tegnap is kevésnek bizonyult. . A vitát délután kellett folytatni. Hogy erre ma ne kerüljön a sor, már kilenckor együtt voltak a nők a Vigadó nagytermében, ezút­tal is Chapman-Cott asszony elnökletével. A tanácskozásnak ma két pontja volt. Először is részletes vitával néhány alapsza­bálymódositást intéztek el, ezzel még Jogilku­sabbá ós eresebbé tették a szervezetet, amely­nek konstitucióját eddig is megirigyelhette bármely férfimozgalom. A program második pontja igyamáinit azon vitáztak, hogy milyen legyen a nők választó­jogi szervezeteinek magatartása a politikai pártokkal szemben. Az első hivatalos fölszö­1 laló Wicksell Anna asszony, Svédország ki­küldötte volt, aki (hosszabb anigol 'beszédiben fejtegette a választójogi szövetség és a napi politika viszonyát. Leszegezte a politikai mien­traliizmus álláspontját, amely szerint a nők tehetségükhöz képest támogatnak minden pántot, amely a nőik választójoga mellett ál­lást foglal, viszont ellenségei minden politi­kai pártaiakulásnak, amely a női választójog ellenségének vallja magát. A beszédet, me­lyet zajosan megtapsoltak, Marshall Sarolta, Anglia kiküldötte, tolmácsolta, németül és franciául. Ezután a kérdés fölött hosszabb vita indult meg. Délután a nemzetközi férlfiiliga tartott ülést .a Lloyd-társaság diisztermében Lukács György elnöklésé vei. Ezen az ülésen Drysdale angol, Mansfeldt holland, iGiesswein Sándor és Máday Andor magyar kiküldöttek szólal­tak föl a inők küzdelme mellett. — Csütörtökön választják meg a 2sidó főkántort. A szegedi zsidó hitközség junius 19-én, csütörtökön délután öt órakor főkántorválasztó nagygyűlést tart. A válasz­tást nagy korteskedés előzte meg, mert a vá­lasztók egy része Abranovics szabadkai fő­kántort akarja megválasztani szegedi főkán­tornak, a másik rész pedig azt akarja keresz­tülvinni, hogy ujabb próbaénekléseket tart­sanak, amelyekre három vidéki főkántort hívjanak meg. Mindkét tábor erősnek látszik. — A hibás sirfölirat. Bécsből jelentik : A január 27-én meghalt Rmner királyi her­ceg szarkofágja még mindig a kapucinus sír­bolt. .előcsarnokában van elhelyezve. A kopor­sót azért nem tudták még eddig végleges he­lyére tenni, mert a koporsóhoz tartozó már­ványtábla szövegébe hiiba csúszott be. Ugyan ez az ieset történt néhai Erzsébet királyné ko­porsójával is, amely szintén hosszabb ideig volt a sírbolt előcsarnokában, mert a már­ványtáblára a királyné születése helyéül Possenhofent vésték föl, (holott a királyné Münchenben született. — Beöthynek nem kell a debrecen* zinház. A debreceni színház a mai nappá' megint gazdátlan. Beöthy László mielőtt át­vette volna a bérletet, lemondott róla. Azért adta. a városi tanács Beöthy Lászlónak a szín­házat, mert -azt hitte, hogy ezzel .a mindig napirenden levő kellemetlen ügyet elintézte. A 'Városi tanács a megkötött szerződést jóvá­hagyás végett a közgyűlés elé terjesztette és itt dőlt meg a bérlet. A közgyűlés ugyanis tizenkét apróbb-nagyobb változtatást kiván eszközöltetni a szerződésben, amit Beöthy László nem 'fogadott ©1. Ma délelőtt a követ­kező sürgönyben tudatta a város polgármes­terével! az elhatározását: Tisztelettel értesítem nagyságodat, hogy azokat a változtatásokat, mely köz­tem .és iDebreczen városa között létrejött szerződésen ,a közgyűlés eszközölt, el nem fogadam. Tisztelettel kérem, hogy százezer korona értékű biztosítékomat kiutalni mél­tóztassék. Tisztelet teli Beöthy László. legszebb és legmodernebb kivitelben, Braun Viktornál Szeged, Vár-utca 7. szám. Telelőn 77-11. Telefon 77-11. A legkedvezőbb fizetési feltételek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom