Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-19 / 141. szám

_«. K DELMAGYARORSZÁG 1913. junius 17. tétlenül és hogy a harchoz ereje legyen, szervezkednie és egyesülnie kell. A füg­getlenségiek már egyesültek, megcsinálták a fúziót, most egyesülni akarnak és fognak azok az ellenzéki politikusok is, akik a hat­vanhetes közjogi alapon állnak. Semmi rész­letről nem tudok, a politikai kényszerűség vi­lágosan adja a helyzetet, mely kötelezettsé­get ró mindnyájunkra, akik rendet, békessé­get és komoly, igaz nemzeti munkát akarunk. — És a tömörülés programja? — Igazán nem (tudom, milyen program­tervezetet készit Andrássy. Az én vélemé­nyem szerint csak egyetlen politikai kérdés­nek van most fontossága és jelentősége: a választójog ügyének. Ezt a kérdést ugyan megoldották, igy hiszik a munkapárton, de rosszul oldották mag és egyelőre nincs is más igazi ellenzéki feladat, mint követelni és ki­harcolni a revíziót ós megalkotni egy becsü­letesen demokratikus választójogi törvényt. Nekem az a meggyőződésem, hogy, mert ez mindéin bajok (forrása, ez lesz az orvossága is. És ezt nem szabad semmiféle közjogi követe­léssel sem kombinálni, sem konfuindálni. .Minden más kérdés csak azután következik, amikor az igazi reform már tető alatt lesz. — Az eddig nyilvánosságra jutott tervek szerint — mondottuk — Andrássy program­jában ibemne lesz a restitutio in integirum kö­vetelése is, ezt pedig a disszidensak aligha tehetik magukévá? — Kérem — mondta Székely Ferenc — elvi alapon lehet követelni a restitutiót, gya­korlati értéke vajmi kevés lehet ennek a kí­vánságnak. Deák Ferenc is követelte elvben a kiegyezéskor, fabula rasa-t csinált, de egy­részt kénytelenségből, másrészt okosságból megtartott minden törvényt, amelyet tör­vénytelenül alkottak ugyan, de amelyet 'he­lyesnek ítélt, vagy pedig már úgysem lehe­tett volna visszacsinálni. A telekkönyv, te­szem, törvénytelenül született Magyarorszá­gon, de örülni kellett, hogy magvolt. Külön­ben is, megmondom nyíltan és őszintén, liogy én, ha újra ott állnánk, újra segíteném meg­csinálni junius negyedikét. Mi, ákiik akkor kormányon voltunk, sejtettük ós sejttették as velünk, hogy mi készül a Bálkánon', az nj véderőt tahót, meg kellett csinálni, legyőzve minden akadályt. A restitutiót pedig most már úgyis csak elvben és papiroson lelhetne megcsinálni és a formalitások ma jelenték­telenek, fontos csak agy van és csak egy lehet: a választójogi törvény revíziója. Ez program, nemzeti érdek és hazafiúi kötelesség, minden egyéb csak ezután következik. Szépségápolás!! Fűrst H-óssi bygieníkus modern kozmetikai intézetében. Szépséghibák eltávolítása: szeplő, májfol­pattanás, bőratka (mitteser) stb. Zsirosarcbőrt, kezelése, s a legelhanyagoltabb arc rendbe­hozása. Villanyvibrációi és kézzel való arc­massage párisi mód szerint. Hajfestés. Bérlet­rendszerű arcápolás. Dr. Jutassy József, Magyarország legelső kozmetikai szakorvosá­nak szépségápoló és szépséghibákat eltüntető ártalmatlannak bizonyult szereinek elárusi­•itása, u. m.: bőrápoló, bőrgyógyitó, és haj­gyógyitó, szőrvesztő készletek. Arckrémek, arcpor, szappanok, kézfinomító, hajfesték, J hajszesz stb. FEKETESAS-UTCA 20/a. szám alatt. (Wagner-palota.) Telelefon 12-* bbahamamsaamif! Vig Dánielnél vádolták az ura helyett. — A szegedi törvényszék föl­mentette az asszonyt. — (Saját tudósítónktól.) A mult hónap ©le­jén megírta a Délmagyarország, hogy Vig (Lusztig) Dániel mindszenti borkereskedő tetemes adósságok hátrahagyásával megszö­kött Mindszentről. A borkereskedőt ugyanis hitelezői 'egymásután jelentették föl, csalás­ért. Legutolsó stlkllije az volt, hogy Hunyadi Lipót, budapesti bornagykereskedőnek nagy­mennyiségű bor szállítására tett ajánlatot, még pedig Olyan olcsó ajánlatot, hogy Hu­nyadi annak ellenére, hogy nem épen a leg­jobb információt (kapta Vig felől, mégis fel­adott nála 40.000 koronás rendelést. Megálla­podás szerint az összeg fele akikor vált ese­dékessé, amikor Vig a szállítás első részét 'teljesiti. Vig Dániel el is küldött hamarosan husz 'hordót Hunyadinak, aki ekkor az ősz­szeg félét, 20.000 koronát Vignak kifizette. Mikor azonban a budapesti nagykereskedő a ibor,dókat! íölhointa'tta, akkor íktgnagycbb meglepetésére arra a tapasztalatra jutott, hogy a hordókban bor helyett viz van. Hunyadi ekkor bűnvádi följelentést tett Szivessy Lehel dr. szegedi ügyvéd utján Vig Dániel ellen. A csaló kereskedő azonban ek­kor már érezte, hogy ég talpa alatt a föld és elszökött Mindszentről, valószínűleg Ameri­kába, ahová néhány évvel ezelőtt a testvére, Lusztig Lajios szegedi borkereskedő is gyor­san eltávozott. Vig Dániel szökése után egymásután ér­keztek a följelentések a szegedi ügyészségre. Mikor azonban a szökés köztudomásúvá vált, 'akkor a hitelezők Vigneik Mindszenten tartóz­kodó .felesége ellen tettek följelentést, a férj­nek bűne miatt. Igy került ma a szerencsét­len 'asszony a vádlottak padjára, a szegedi törvényszék első tanáesa elé. Ma délelőtt Vignek egyik régebbi eik­(kasztá&i bűnügyét tárgyalták, amlybe a föl­jelentők, mivel Vig tartózkodási helye isme­retlen, Vignét is belekeverték. Vig ugyanis még 1909. junius 19-én 4300 korona értékű bort, amelyet a hitelezői előzőleg lefoglaltat­tak, elrejtett az árverés elől. Ekkor még Do­maszéken volt bonraktára és 'később költözött csak Mindszentre, mikor már anyagilag tönk­rement és Szeged környékén már mindenki kiismerte kétes működését. Az ügyészésg sik­kasztás büntette miatt adott ki .ellene és a felesége ellen vádiratot. A mai tárgyaláson természetesen csak az • asszony jelent meg. A tárgyalást azért meg­tartották, mert Vig Dániel valószínűleg már nem kerül meg. Vigné kihallgatása alkalmá­ból azt vallotta, hogy ő nem tud semmit a vádiratban foglaltakról. Különben .is még 1908Jbam törtónt a dolog, amikor is 21 hordó bort foglaltaik le Tajti Kálmán hitelező nevé­ben. A bor azonban nem volt az uráé, erre emlékszik, hanem Lusztig Lajos szegedi ke­reskedőé. Hogy azonban hová lett a lefoglalt bor, azt nem tudja. Sírva panaszolta el Vigné vallomása további során, hogy férje három kis gyermekével egy fillér nélkül hagyta itt és most ő az édes anyjánál tartózkodik Hor­goson, aki szegény vegyes-kereskedő. Ezután a tanuk kihallgatására került a sor. Majd felolvasták Vig Dánielnek a vizs­gálat során tett vallomását, amelyből kide­rült, hogy a bor tényleg Lusztig Lajosé volt, aki a Szegedi Banikegyesületntík eladta. A bí­róság, miután igy beigazolódott Vi,gné ártat­lansága, fölmentette öt a vád és következmé­nyei alél, A soproni színigazgató megbubott. — Thury Elemér visszatér a színpadra. — (Saját tudósítónktól.) A háborús vesze­delem és a gazdasági válság az elmúlt esz­tendőben csaknem valamennyi vidéki szín­társulat anyagi helyzetét megrendítette és az igazgatói pozíciókat állandóan az elbukás veszedelme fenyegette. A derék és kedves Zilahy Gyula volt az első áldozat, most nyo­mon követi a bukásban Thury Elemér, a Sop­ron—-szomlbathdyi színtársulat igazgatója aki rövid másfél esztendős direktoroskodás után lesz kénytelen visszatérni az igazgatói irodából a színpadra. A sopron—szombathe­lyi szinikerület, melyhez az elmúlt két esz­tendőben Újvidék is csatlakozott, egyike a leggyöngé'bbeknek ama kerületek közül, me­lyek nagy társullatot követelnek. Thury Elemér másfél esztendővel ezélőtt vett© át a soproni direkciót Nádnsy Józseftől, aki a szezon derekán, ,1911. december végén volt kénytelen jelenteni, hogy nem hirja to­vább. Az előző nyáron leégett Szombathelyen, Sopronban pörbein ál'lt a hivatalos várossal, mely kézzel-lábbal dolgozott ellene. Nádasy nem állta a harcot, felesége megmaradt egy­szerű tagnak az uj direkció alatt, ő maga uj direkció után nézett ós sikerült is megszerez­ni© Szabadikát. Sopronban Thury Elemér di­rektersága kezdetétől 'állandóan deficittel dol­gozott-, már az első félév után megvált tőle pénzes társa, Kustár iGéza dr. A vidéki szín­igazgatók egy jelentékeny .részét — ez szomo­rú igazság — ma hitelezői tartják el, ők tar­tották Thuryt is egy esztendeig, a jobb sors­ra érdemes szánigazgató e rövid ,i.3ő alatt száz­ezer koronát fizetett rá a sopron—szombat­hely—újvidéki színig azgatásra. Ennek a ren­geteg pénznek a felét a hitelezők adták, .a másik felét a kultuszminisztérium, mely ren­des segélyben harmincezer, rendkívüli se­gélyben pedig húszezer koronát adott a sop­roni színészet támogatására. De ez sem volt elég. Thury ezután már februárban kényte­len volt menekülni a soproni .közönség közö­nye elől Újvidékre és kénytelen volt szep­temberben erősen és nem szerencsésen túl­szervezett társulatát jelentékenyen redu­kálni. Az újvidéki sízezon sem sikerült azoniban ugy, ahogyan Thury remélte és ekkor már minden reménysége és egyedüli mentsége csak a szombathelyi szezon lehetett. Május 10­dkén kezdte meg előadásait Thury Elemér a szombathelyi arénában, a közönség pártolása azonban itt is hiányzott, az aréna messze esik a várositól, a hűvös időjárás sahogysem csá­bította a közönséget .a zöldbe. A junius 16­iki gázsira ismét nem volt pénz, mire Thury Elemér, aki becsületes, csak szerencsétlen ke­zű direktor, Pestre jött, hogy valami módon pénzt szerezzen száztagú társulatának. Hosz­szas utánjárás és könyörgés után a kultusz­miniszter tagnap kiutalt Thury Eleménnek 4500 korona rendkívüli segélyt, a Színész­egyesület utján. Ebiből a pénzből az Egyesü­let azonnal kifizetett Thurynak 2900 koronát, a többit visszatartotta az Egyesületnél lévő adósságai fejében. Thury nak az volt a terve, hogy ezzel a 2900 koronával vógkielégiti társulatát és szeptemberig szünetélteti az előadásokat, a társulat azonban, melynek havi gázsija meg­haladja a tízezer koronát, nem fogadott el harmadfélhónapra háromezret, Thury ekkor más megoldást keresett és talált is, hogy a direkciótól szabaduljon, átadta társulatát és kerületét Szabó Ferenc nyitrai szinigazgató­raaik. Thury és iSzabó ma utaztak el Sopron­ba, hogy ott az átadás perfektuálásához meg­szerezzék a váras hozzájárulását, ez, miután a törekvést a Saiinészegyestilet is támogatja, valószínűleg sikerülni fog és Thiüry Elemér scik keserű tapasztalattal gazdagabban vissza­tér oda, hová képességei állítják és rendelik — a színpadra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom