Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-01 / 126. szám

1913. junius 1. DELMAGYARORSZAG 3. lyok közbe nem jönnek, a köztisztasági telep megkezdheti működését. Ugyanis a mérnökség szerint jelenleg semmi akadálya sincs annak, jiogy. az építkezés már a jövő hónap második leiében megkezdődjék. Pusztán a tanácstól függ, hogy mikorra állapítja meg az áriejtés kiírását. A köztisztasági telep végleges költségvetését s ezzel kapcsolatban a mérnökség javaslatát a tanács minden valószínűség szerint hétfői ülésén tárgyalja. Ezen az ülésen Tóth Mihály főmérnök a költségvetés bemutatásával egyidejűleg arra is javaslatot sfog tenni, 'hogy a tanács az építési költségek fedezésére sürgősen szerezzen kölcsönt annál is inkább, mert a munkaviszonyok ma fölötte kedvezőek. Minél előbb kezdik a telep építését, annál olcsóbba fog kerülni a városnak. Szmollény Nándor a biróság előtt. — A Vendéglösbank dolgai. — (Saját tudósítónktól.) Megírtuk annak idején azt a kínos affért, amely az Országos Vendéglős Bank fölszámoló közgyűlésén Szakács József dr., a bank volt ügyésze és Szmollény Nándor, a bank elnöke között lejátszódott. 1913. május 13-án tartotta a Vendéglős Bank ezt a közgyűlését, amelynek során Szakács József dr. több részvényes megbízásából fölszólalt és erősen megtámadta az igazgatóságot azért, mert a mérleg ismertetése előtt akarja rábirni a közgyűlést a fölszámolás kimondására. Szakács dr. fölszólalására az elnöklő Szmollény válaszolt. Válaszában áttért a személyeskedés terére és azzal vádolta meg Szakácsot, hogy ő az oka a bank bukásának, mert a bank 1911. évi mérlegét, amely hamis adatot tartalmaz, ő készítette s íha ez a mérleg nem készült volna igy, akkor a bankot Temesvárról anyagi áldozatok árán át sem hozták volna Szegedre. ^ ' v. Szakács Józset dr. ezért a kimentéséért bűnvádi följelentést tett Szmolléríy Nándor ellen. A följelentést annak idején szintén ismertettük. A rágalmazási ügy ma került tárgyalásra a szegedi járásbíróság előtt, több, mint két óráig tartott a tárgyalás, amelyen heves jelenetek játszódtak le. Szmollény a védelmére előadta a bank egész történetét és konkluzióul azt állapította meg, hogy Szakács József az oka annak, hogy a bank nem birt egzisztálni. Erre aztán Szakács József válaszolt hosszasan és megcáfolni igyekezett Szmollénynak minden állítását, kijelentvén, hogy ha a bank bukásáért valakit okolni lehet, akkor ez a valaki csak Szmollény elnök. Délelőtt féltízkor nyitotta meg Gömöry Andor járásbiró a tárgyalást. A tárgyaláson megjelent Szakács József dr. ügyvéd, mint sértett, Szmollény Nándor vádlott és Rósa Pál dr., Szmollény védője. Gömöry biró ismertette a följelentést, amely rágalmazással vádolja meg Szmollény Nándort, az Országos Vendéglős Bank elnökét amiatt, hogy a bank 1913. május 13-án tartott közgyűlésén azt mondotta Szakács doktornak, hogy az 1911-iki mérleget, amely hamis adatokat tartalmaz, ő készítette. A vád ismertetése után Szmollény Nándor előadta védelmét. Védelmére először is azt hozta föl, hogy ö az inkriminált kifejezéseket nem is mondta Szakácsnak. Azután kiterjeszkedett részletesen a bank ügyeire. Szerinte annak, hogy a Vendéglős Bank válságba és fölszámolásba jutott, egyedül és kizárólag Szakács József dr. ügyvéd az oka. Szakács ugyanis, aki a bank ügyésze volt, megtagadta a bank igazgatóságának a nála lévő peres ügyek tekintetében az adósok bonitásáról való informálását. Erre a védekezésre Szakács József kijelentette, hogy egyáltalában nem volt kötelessége és hivatása az adósok bonitását nyilvántartani, annál kevésbé kellett tehát néki erről jelentést tenni az igazgatóságnak. Az , adósok hitelképességének mérlegelése egyedül az ügyleteket megkötő igazgatóságnak a kötelessége. És amennyiben az igazgatóság hitelképtelen egyéneknek hitelezett és ebből a részvénytársaságra veszteség háramlott, erre vonatkozólag csakis Szmollény, mint vádlott mondhatja, hogy ennek a bank ügyésze az oka. Szakács ezután elmondta, hogy ő szerinte a bank válságának egyik legfőbb oka 1 az volt, hogv midőn Szmollény Nándort ! 1912. február 26-án tartott közgyűlésen az , igazgatóságba beválasztották, már a legkö• zelebbi igazgatósági ülésen 120 korona havi fizetést szavaztatott meg magának, noha tudta, hogy a részvénytársaság veszteséggel i dolgozik és ezt az ujabb rezsit nem bírja ki. i Más részvénytársaságoknál is kap ugyan az ! elnök tiszteletdijat, hogv fáradozásait és agi| liíását honorálják, de csakis a tiszta jöveI delemből százalékot, nem pedig fix összeget, | különösen akkor, ha a bank veszteséggel dolgozik. Ezután a biró elrendelte a bizonyítási eljárást. Szakács József dr. két tanút hozott magával: Tápai József dr. és Márta Gyula részvényeseket, akik azt vallották, hogv hallották, amint a közgyűlésen az elnöklő Szmollény Szakácsnak az inkriminált kifejezéseket mondotta. Szmollény a tanúkihallgatások után annak bizonyítására, hogy a rágalmazó kifejezéseket nem mondotta, Dávid Sándor, Lindenfeld Zsigmond, Privári Pál, Mateika József, Weisz Fülöp, Wolf Jakab és Rósa Pá? dr. tanukénti kihallgatását kérte. A biróság ennek a kérelemnek helyt adott. Rósa Pál dr. kihallgatását azonban mellőzi, mivel védő. A bizonyitás kiegészítése végett a tárgyalást ezután Gömöry biró junius 30-ára halasztotta. olyan nincs, hogy hia .a muzűiikus előre meg nem mondja, hogy ő ezt meg ezt az eseményt vagy igondcliaitmeiraetet akarja muzsikájával ábrázolni: ínyolic tökéletes muzsikus, :a ki •együtt halUgatjia, minid a nyolc ugyanazt értse beHőle, s ha szavaikkal próbálja megközelítően elmondani, ugyanazon szavakkal mondja s (általában hogy többet értsen s határozhasson meg belőle, miint egy pár érzésbeli általánosságot, mint aminő a vígság, a szomorúság, .a sikurilisság. Ha pedig megmondja, s •egy darab telenyomtatott papirost myom a markodba, akikor nem a zene mondja el, a mit mondani akart, hanem a papiros. Kivéve azt a kedves zenei viccet, miikor a kishőgőn az emésztés körébe vágó hangokat utánoznak, nincs muzsika, a melyről pontosan meg lehetne mondani, ha a muzsikus maga meg nem mondta előre, hogy a tavasz ébredését, vagy a hajnal ébredéisót, vagy a ilyányka szerelmének ébredését akarja-e képezni. 'S ez trmészetes, mert a zene érzést kelt, az érzések pedig nem ugyanazon mód s ugyanazon kategóriák szerint, s általában nem is amynyira .differenciáltaik, mint az értelemheli fogalmaik —s egyfelőll a tavasznak, a hajnalnak s a ilyányka szerelmének ébredése körülbelül ugyanazon érzéseket kelti bennünk, más felől ti'zmtltliárdfélekép lehet zenei bangóikat ugy kombinálnom, ihogy 'körülbelül, ugyanolyan érzést keltsenek bennem, mint .a,tavasz, a bajnál s a ly ányifca szereli mének ébredése. A zenészeknek kellene végre olyan bátraiknak lenimiök, hogy azt mondják: L'art pour fart, A zenész nem novellista. Nincs köze egyébhez, mint hangokhoz; és nem is mond egyebet, mint bangókat; ezeket rakja egymás iméllé, viszonyítja egymáshoz, oldja 'fel egymásba, s ez éppen élég egy életre, egy embernek s egy művészi mesterségnek. Novellát injának .a novellistáik, s (eszmékkel iám vesződjenek a filozófusok. •Egy fiatal költővel voltam együtt. Megvallom, ez a. költő magaim voltam, miikor még fiatal voltam és költő voltam. 'Pitymallott, a teherkocsik robajával veíérezgett lágyam, s én úgy szóltam magamhoz: — 'Érzést és gondolatot egymástól ellkülönhöztetnii nem lehat. lAz értelmi hutás is érzéklet s az érzéklet s értelmi. Nincs szín, nincs h ang, nincs érzéki hatás, a mi mellett ne gondolnánk semmit, s ninios gondolat és történet, a mii mellett ne éreznénk. íme az .a vers, melly most bennem iforr, sustorog, kavarog, feszül és bizonyitallamkodlik. Egyelőre nem dís tudom, imi lesz belőle, egyelőre csak Ifülembe zsong, lehunyt szemem élőtt szivárványtlúik, s hideglelősien vet Ide-oda az ágyon. 'Egy-egy szó válik ki e gomolygásból, s nem tudom kimérni: csengésével vagy értelmével kópezi-e azt a hangulatomat, ,azt az érzéseimet, azt- a mcndihatnékomnt, a mely kiváltotta, Ha meglesz a vers és jó lesz: rímnek, ritmusnak, szavaik szirének és rendjének legalább annyi része lesz batásábon, miint értelembelii tartalmának. IS ez nemcsak versnél van igy s nemcsak líráiban, de igy vain még olyan tökéletes mathematikában :is, mint a Flaubert regényei. Ö is egy szóval mondbatnu-e oly sokat, s mondhatná-e pontosan azt •a mit akar, h a minden szó ki mérhetetlen ül többet- nem mondana, mint a mennyit mond, s ka egyáltalában szónak, baingnalk, színnek vagy művészi mesterségnek határai volnának, s ha egyáltalában volnának .a világegyetemben határok, osztályok és ikülömteégék egyebek, mint a. miket mi kívüliről, mesterségesen viszünk beléje, durva kényedmetességből? Ha alkarom: a tkő beszól; iba akarom, a szó hallgat. A művészetnek ceaik agy törvénye van: csinálj, a mit akarsz, ha meg tudod csinálni. VIGSZINPAD KABARÉT H°jíntös'hó'uén, (v^nap)48' "^9*3 QIG^ÚŰS. Fényes attrakciók. Kitűnő szóló- FERENCZ8 KAROLY számok, kacagtató bohózatok, - az ország legjobb kabarémüvésze. T h . Les 3 Armenis «ac soverieng 1 dUali n. francia exentrique. diabeló-művész. SZIKLAI JENŐ művezető-igazgató vezetésével óriási művészgárda: Geiger Irma, Sisters Corelly, Dóri Ella, Rajnai Micí, Radi Sándor, Ármin Rachme, Sziklai Benő, Sárvári Nusi, Tubái A anka és még számos neves kabarémüvész. o-o Hét kacagtató bohózat. Előadás után Tabarin. Elsőram u Roryda. Étkezni már S órakor lehet. Naponta frissen csapolt részvény-sör. — Jegyek válthatók a pénztárnál, valamint a Békei-féle hirlapirodában és a Pető-féle dohánytőzsdében. o-o