Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-01 / 126. szám

166. DÉLMAGYARORSZÁG 1913. juhítis 3. Országos ankét a szegedi paprika védelmére. (Saját tudósítónktól) Ennek az évnek április végén, több szegedi paprikanagykereskedő elaborátumot adott be a szegedi ke-. reskedelmi és iparkamarához, amelyben ankét összehívását kérték, hogy Szeged legfontosabb mezőgazdasági iparának kérdésében alkalmuk nyiljon fontos és a fejlődés lehetőségeit biztosító határozatokat hozni. A kérdés tudniillik ugy áll, hogy ma már minden szegedi paprikakereskedő tudja, de tudja azt minden kofa is, hogy a paprikahamisitás üldözésének jogcímén, lassanként az export lehetőségeit szüntetik meg a perifériákon működő egyes hatóságok. A szegedi producens beszállítja a paprikát a kereskedőhöz, az eladta, teszem az Balassagyarmaton, ott a kereskedő összekeveri az árut mindenféle paprikával, történetesen kiszáll az ottani rendőrség; a vegyész megvizsgálja a paprikát, kész a hamisítási eljárás. — A szegedi kereskedő elzárás büntetést is kaphat, mert ehez a kérdéshez senki sem ért és a leülés veszélyétől csak az menti meg, hogy felsőfokon, a minisztériumba működik egy kiváló jogász, aki .nemcsak jogász, hanem e kérdésnek legalaposabb ismerője Steinecker Ferenc dr. miniszteri titkár, a kihágási ügyek referense. Dr. Steinecker Ferencé az ankét eszméje. A szegedi érdekeltség a'z eszmét fölkarolta és ritka éleslátással megnyilvánulást biztosított annak Perjéssy László, a kamara titkára. A mostani vasárnapi ankét, amelyre idejöttek a kereskedelmi, földmivelésügyi minisztériumok és vegyvizsgáló állomások képviselői, különösen azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy miként lehetséges a közegészségi szempontok megvédése mellett a paprikakereskedelem érdekeit megvédeni és biztosítani? Fontos kérdése az export fokozása, a mely csak a termelés fokozásával érhető ei és amely kérdés kísérleti telepek és nagy szárító helyiségek fölállítása, öntöző csatornák létesitésével érhető el. Ajánlotta továbbá az érdekeltség a m. kir. központi v egy vizsgálati és kísérleti állomás fölállítását, mert nem elegendő az, hogy valaki jó vegyész ahhoz, hogy paprikához is értsen. Ehhez évek gyakorlata, tapasztalata és speciális szakismereteknek birása ikell. Ehhez pedig különböző vegyvizsgálati állomások nem értenek és nem érthetnek. Reméljük, hogy a vasárnapi ankét, a melyen a budapesti kereskedelmi kamara érdekeltsége is részt vesz, hasznos, városunk iparának, kereskedelmének fejlődése szempontjából igen fontos hivatást teljesit. A mai sivár közgazdasági viszonyok között, az ilyen nagyarányú közgazdasági kezdeményezését kettős örömmel kell üdvözölnünk. Szivessy Lehel dr: A szegedi kereskedelmi és iparkamara üléstermében tartják az országos értekezletet. Az értekezlet nagyszabásúnak és olyannak Ígérkezik, amelynek hatása kétségtelenül jelentős lesz, mert a paprikatermelés és kereskedés irányítására befolyással biró öszszes hivatalos tényezők képviselve lesznek s együttesen beszélik meg a tennivalókat a gyakorlati élet embereivel: a termelőkkel és kereskedőkkel. A tanácskozáson részt vesznek a helyi érdekelt paprikakereskedőkőn kivül: I. A földmivelésügyi minisztérium képviseletében: Steinecker Ferenc miniszteri titkár és Károly Dezső dr. berendelt gazdasági aj<adén\ii igazgató. II. A kereskedelemügyi minisztérium képviseletében: Fábry István dr. miniszteri titkár. III. A budapesti m. kir. vetőmagvizsgáló állomás képviseletében: Dégen Árpád dr. egyetemi m. tanár, a budapesti m. kir. vetőmagvizsgáló állomás igazgatója. IV. A m. ikir. kereskedelmi múzeum képviseletében: Sasvári Ármin m. kir. kereskedelmi muzeumi aligazgató. V. Az Országos m. kir. kémiai intézet és központi vegykisérleti állomás képviseletében: Székely Salamon kir. fővegyész, Fszterházy Kálmán kir. vegyész. VI. Budapest székesfőváros képviseletében: Rözsényi István igazgató. VII. Szeged szab. kir. város képviseletében: Lázár György dr. polgármester, Somogyi Szilveszter dr. főkapitány, Szalu.v József dr. rendőrbiró, Temesváry Géza dr. rendőrbiró. VIII. Kalocsa község képviseletében: Albeker Károly dr. községi orvos. IX. A kecskeméti vegyvizsgáló állomás képviseletében: Biró Gusztáv vegyész. X. A szegedi vegyvizsgáló állomás képviseletében: Csonka Ferenc vegyész. XI. A szegedi Gazdasági Egyesület képviseletében: Bokor Pál, Gerle Imre dr. XII. A budapesti kereskedelmi és iparkamara 'képviseletében: Vágó József másodtitkár. XIII. A temesvári kereskedelmi és iparkamara képviseletében: Lendvai Jenő titkár. XIV. Az aradi kereskedelmi és iparkamara képviseletében: Zima Tibor. XV. Az OMKE képviseletében: Obláth Lipót A tanácskozás anyaga ez: A magyar paprika termelésének fokozása fontos közgazdasági kérdés, mert a mai termelési quantum mellett exportunk fejlődésére nem számithat unk. Szükségesnek mutatkozik e célból az olasz- és spanyol paprikatermelés tanulmányozása és kísérleti telepek létesítése, Az értékesítés föltételei a gyakorlati élet követelményei szerint volnának megoldandók. A paprika mai osztályozása, az osztályok merev elkülönitése s az a körülmény, hogy a vegyvizsgálók egv része a hamisítatlan magyar paprika alkotórészeit, nagy zsírtartalmát, földolgozásának módját nem ismeri, tarthatatlan állapotokat teremtett. Az osztályozás mellőzendő, a vegyvizsgálót reformálandó volna, a minőség meghatározásúra typusok volnának megállapitandók, mely az évi terméseredmény figyelembe vétele mellett a budapesti és szegedi kamarák által e célra kiküldött bizottság által módosítható lenne. Az idegen paprika keverése föltéllenül eltiltandó lenne s az idegen paprika feltűnő jelzéssel, csak saját neve alatt volna forgalomba hozható. Az ellenőrzés módja megállapítaná azt az eljárást, mely biztosítaná a földolgozás helyeinek, a piacoknak, raktáraknak szabályszerű megvizsgálását, a typusok megszabását; megállapítaná, hogy milyen alkotórészekből áll a hamisítatlan magyar paprika, utasítást adna a vegyvizsgálti egyöntetű módszerre, kijelölné azon vegyvizsgálati állomást, melyhez vagy melyekhez a paprikavizsgálat utaltatnék. Megállapítaná, hogy a vegyvizsgálat kizárólag a paprika tisztaságát konstatálná, a minőséget azonban a budapesti és szegedi kamarák kebelében e célra alkotott bizottság állapítaná meg. Kódex az öltözködésre. Az ellmulit hetakibeta egy előkelő külföldi laiphain rendkívül érdekes cikket olvastam. Az ember, amikor ilyen — hagy ugy mondjam — szája ize szerinti cikket olvas, ugy érzi magát, miiint egy gourmand étkezés közben, aki minden ujaid) falatnál', amelyet az ínyenc ételekből fogyaszt, szinte kéjelegve gyönyörködik abban a kiváltságos érzékben, amely őt © gouirmand dolgokra kvasi predesztinálta!. Az, akit ai természet, ezzel meg nem ajándékozott, sohasem ttod ja felfog,ni a gourmand embernek ezt a szinte extázisba meriő kéjes ié® mámoros' önömét és érzését, ami természetes ii®, mert: Írisz éjppen ebben rejlik az ok, die egyúttal az okozat is. Az irodalomnak, festészetinek és szobrászatnak is megvannak a maga gouirmandjai. És e gourmand itt iis megmarad Ínyenc falatozónak, mert itt is csak a külön l eges és specifikus dolgok érdeklik, nem ipedig ,a sablonos, úgyszólván hétköznapi témák és gondolatok. Egy ilyen, gourmandhak képzelem el aizt az lirót is, akinek .cikkét, mint már említettem, oly kéjes mámorral olvastam. /Hogy az liilyen írónak termékei iköztetszéssel találkoznak-©, ez már más lapra tartozik. Ezen, a •téren ép ugy ki van téve a bukásinak, miiint az olyan szinmüiró, vagy költő, aki már a su jet megválasztásában is eltér a. rendes sablontól. Már most van iró /(és ez a nagyobb kontingens), aki háttérbe tolja egyéniségét s deferál a publikum. ízlésének és kivánalmainaik, 'van azonban viszont olyan, akli iniem bocsátja áruiba és ailkuba egyéniségét, még kevésbé érzéseit és gondolatait s akinek minden bukás egy-egy ujabb győzelmet jelent. Mert a darabot. megbuktathatj a a publikum, ez az ő privilégiuma, de a mű győzelmet arathat mindazkjuáDtal minit irodaimé érlték, még pedig éppen e bukásánál fogva.. lEfeliett ne csodálkozzék senki, ez így van száz eset közül kilén© veniben. A magyar publikum gondolkodásában és szórakozásában egyaránt mindenkor a könnyebb, mondhatná sikamlósabb tartalmú olvasmányokat és darabokat kedveli. iE tekintetben azzal igyekszik mágiát memtenli, hogy a sainhláaban: szórakozni kiván és pedig a szó abszolút értelmében. Innen van az, hogy olyan darabok, amelyek éppen specifikus témájuknál s ezen téma merész és erősen modern felépitésénél fogva, külföldön nagy sikert arattak, nálunk vagy teljesen megbuknak, vagy pedig icsak mérsékelt érdeklődést keltenek. Erre számtalan, a példa a magyar szinmüirodalomhan ás. Épp ezért ,rendkívül SZÍVÓS, megalkuvást niem ismerő, ,erős akaratú egyénnek kell lennie annak az írónak, aki a sok kisértéssel szemben, melybe maga a magyar publikumot belekargetni igyekszik, szilárdan megmarad sajátos egyéni felfogása mellett. Nem vagyok az az ember, aki saját nézeteit!,, felfogásait és álláspontját ráerőslzar kol'ja egy másik, tehát, a,z enyémtől eltérő vé"kivaió bór- CB 9 lithiumoB gyógyforrás vese- és hólyagbajolcnál, köszvénynél, czukoroetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természstes vasmentes savanyúvíz. 9 Kapható áavónyvizkereskadézekbea ét gyógyszertárakban. SCHULTES ÁGOST