Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-14 / 137. szám

1913. junius 14. DÉLMAGYARORSZÁG 3. zeljék el a vásárcsarnokot, ahogy azt Stras­ser magánnak elgondolta. Most aztán az elő­adó helyettes-polgármester is — igen helye­sen — arra a meggyőződésre jutott, hogy a zsűrinek az az intenciója, hogy a tanács ne­vezze meg, kit tart egyedül méltónak a vá­sárcsarnok kombinativ tervezésére, megint csak önkényes intézkedés volina és fölzúdu­lást keltene a többi mellőzött szegedi épitő­cégek között. A helyettes-polgármester tehát elhatározta, hogy az egyedül igazságos ki­vezető utat fogja követni, azt, amelyhez a gyanú legcsekélyebb árnyéka sem férkőzhet. Tegnapi cikkünkben mi is azt hangsúlyoz­tuk, hogy az egyedül igazságos megoldás az, hogy olyan épitőcégnek adják ki a vásár­csarnok kombinatív tervezését, amelynek a pályaterve, ha nem is felelt meg Strasser Al­bert többé-kevésbé kifogásolható -kompozí­ciójának, de kielégíti a műszaki tudás mai fejlettségét, alkalmazkodik a helyi viszonyok­hoz és esztétikailag kifogástalan -munka. A mikor ezt hangsúlyoztuk, természetesen az­zal a háts-ógoudolattal tettük, hogy ez — vagyis, -hogy melyik felel meg a szegedi pá­lyatervek közül leginkább az általános kö­vetelményeknek — csak nyilvános pályázat utján dönthető el. Ez >az egyetlen módja an­nak, hogy az -eddig elkövetett sorozatos sza­bálytalanságok miatt támadt kampányoknak, egyesületi tiltakozásoknak, fölzúdulásoknak és megbotránkozásoknak eleje vétessék. Megkértük Bokor Pál, helyettes-polgár­mestert, adjon bővebb információt a tanács elé terjesztendő javaslatáról. A helyettes-pol­gármester ur a következőket volt szives mon­dani: A vásárcsarnok ügyében én olyan javas­latot fogok tenni, amely azt hiszem kielé­gíti majd mind a méltányosság, -mind az igaz­ságosság szempontjait. Semmi esetre sem tartom célszerű megoldásnak azt, hogy a ta­nács pályázat mellőzésével egyszerűen meg­nevezze azt a céget, amelyre a vásárcsarnok kombinativ alapon való tervezését akarja zaíom és az elválhatatlanság volt. És mivel ez volt a legsebezhetőbb pont, elhatározta, kitör é-s . . . — Hogy beszélhet ön olyan valótlan dol­gokaít Emma, hogy 'én selyemköpenyeget vettem magának a zsebében ötven márkával és pedig éppen kriszkindlire? A nevelőnő szemével hamisan kacsintott és ravasz mosollyal jegyezte meg: — Az ember mindig vigyázzon a ház te­kintélyére! Ez a nem várt felelet ugy meglepte Ger­trúd asszonyt, hogy -első pillanatban nem is tudott rá válaszolni. Majd igy szólt: — Mindenekelőtt arra kell gondolni, hogy az ember ne űzzön senkiből bolondot -- Ah, kedves Heyden-né asszony, én azt oly szivesen megtettem az ön kedvéért, — szólt a nevelőnő könnyes szemekkel. — Ha valaki olyan jól bánik velem, mint ön, akkor ha egyebet nem kapok, mint egy kis kötényt, akkor arról is azt mondtam volna, hogy egy egész ruhára való szövet. Én az én urasá­gomról mindig csak a legjobbat pletykázom másoknak. — Az Elza bekiált. — Igen, Elza, jövök már! Nyomban kiment s ezzel a maga részé­ről befejezte ez ügy tárgyalását. Gertrúd asszony ott maradt, elgondolkozott. Vájjon csakugyan jószívű és ragaszkodó ez a leány? Vagy talán ravasz? Vagy mind a kettő? Hát mit csináljon vele? Ez éppen a nehéz kérdés. bizni. A kombinativ terveket előre kell elké­szíteni a pályázni akaró cégeknek — termé­szetesen csak szegediekről lehet szó — és azután ismét üljön össze a zsűri és döntse el, melyik cég kombinatív pályaterve a legalkal­masabb a kivitelre. Így érvényesülhet a kon­kurrencia is, ami a városnak föltétlenül hasznára van, mert minden pályázó igyekez­ni fog, hogy minél jobb, minél kiválóbb ter­vet csináljon. Ez lesz az én javaslatom, nem tudom, elfogadja-e a tanács. Remélhetőleg a tanács sem fog akadályt görditen-i a helyettes-polgármester javaslata elé és ő is az egyedül célravezető, helyes ál­láspontra fog helyezkedni, ha -el akarja ke­rülni azt, hogy a vásárcsarnok botránya to­vább dagadjon és megkímélje magát annak minden ódiumától. Uj törvényjavaslat a királysértők ellen. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülésén Balogh Jenő igazságügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett be a király megsértéséről és a királyság intézményének megtámadásáról. Azokat az okokat, amelyek a kormányt a javaslat benyújtására késztet­ték, az igazságügyminiszter rövid beszédben ismertette. Az 'i-gazságügyminiszter mindenekelőtt rámutatott arra, hogy a közelmúltban az el­lenzéki pártoknak egy töredéke a radikáli­soktól támogatva heves agitációt indított a köztársasági párt országos szervezése érde­kében. Ezt a mozgalmat a kormány kezdet­től fogva figyelemmel kísérte és -elejétől fog­va az volt róla -a véleménye, hogy az nem más, mint beszámíthatatlan emberek nem egé­szen altruista mozgolódása. Eddig a kor­mány nem akart föllépni ezzel a mozgalom­mal szemben, nehogy különösen a tájékozat­lan- külföld előtt az a látszat támadjon, mint­ha ez a törekvés Magyarországon már any­nyi-ra elhatalmasodott volna, hogy törvény­hozási intézkedéseket tesz szükségessé. Köz­ben azonban az agitáció egyre fokozottabb és hevesebb lett. A mozgalom egyre erősödött és a mozgalom vezetői már arra vetemedtek, hogy több izben kíméletlen módon megtámad­ták az ország apostoli királyát. A mozgalom vezetőinek sikerült el-ér­niök, hogy több választáson már jelölteket állítottak, sőt legutóbb Budapesten -egy tíz­ezer választót számláló kerületben a köztár­sasági párt jelöltje -száz és egynéhány sza­vazatot kapott. A munkapárt a legközelebbi •küzdelemben, amely reája vár, a legnagyobb nyugalommal fogja ugyan fölvenni a harcot e szélsőséges elemekkel szemben, de 'nem le­het többé -tűrni az utóbbi durva támadások után, hogy az államhatalom is ne éreztesse erejét a féktelen ségekkel szemben és ne véd­je meg a maga presztízsét .a támadások el­len. Enn-ek folytán beterjeszti a következő törvényjavaslatot: A TÖRVÉNYJAVASLAT. A törvényjavaslat „a király megsértésé­ről és a királyság intézményének megtáma­dásáról" szól és ugy rendelkezik, hogy a büntetötörvénykönyvbe beiktatandó a követ­kező három szakasz: I. , i Akt a király ellen sértést követ el, vagy a király tényeit sértő módon bírálja, vét­ség miatt két évig terjedhető fogházzal, a politikai jagoik gyakorlatának i felfüggeszté­sével és hiva t alvesztéssel büntetendő. Aki la.z -előbbi beik-fedésben meghatáro­zott cselekményt nyomtatvány utján, vagy pedig irat vagy képes ábrázolat közszemlé­re tételével, vagy nyilvánosain szóval követi el, vétség miatt- három, évig terjedhető fog­házzal, négyezer koronáig terjedhető pénz­büntetéssel, továbbá a -politikai jogok gya­korlatának felfüggesztésével és hivatalvesz­téssel büntetendő. II. Aki a királyság intézményének megszim­tetésére irányuló mozgalmat kezdeményez, vagy ily mozgalomban más anódo-n tevékeny részt vesz, úgyszintén az, aki nyomtatvány -utján, vagy pedig irat vagy 'kéípcs ábrázolat közszemlére tételével, vaigy nyilvánosan szó­val a királyság intézményét politikai célzat­tal megtámadj a, vagy a királyság intézmé­nye -ellen lázit, vétséget követ el s öt évig terjedhető államfogházzal és négyezer ko­ronáig terjedhető pénzbüntetéssel, továbbá a politikai jogok gyakorlatának felfüggeszté­sével és hivatalvesztéssel büntetendő. III. Az előbbi szakaszokiban meghatározott vétség, akár nyomtatvány utján, akár más módon követték el, a kir, Ítélőtáblák székhe­lyién működő kár. törvényszékeknek, Buda­pesten a budapesti kir. büntető törvényszék­nek hatáskörébe tartozik. A MEGOKOLAS. A megokolás arra hivatkozik, hogy a szélső politikai irányok híveinek egy kis cso­portja az utolsó években Magyarországon köztársasági párt alakítását vette tervbe. A vezetőik (gyülekezeteken és sajtó utján, külö­nösen -az e -célra alapitott „Magyar Köztár­saság" oi-mü időszaki lapbatn a királyság .in­tézménye ellen heves politikai propagandát fejtenék 'ki és ő felségének, Magyarország apostoli királyának az .egész világ népeitől hódoló tisztelettel övezett személyét sem ki­m-élnfc meg támadásoktól. A mozgalomban felhasználták a demagógia miniden fegyve­rét; az -eddigi -eredményeik -mégis sóikkal ki­sebb méretűek, mint sem attól lehetne tar­tani, hogy je mozgalom .komoly arányokat öltbe tne. Minthogy azonban ,a propaganda heves­sége a népesség egyes rétegeiben a király személye iránt érzett tiszteletet csökkent­heti, a köztársasági eszmének politikai cél­zatú terjesztése pedig az alkotmányhoz me­leg szeretettel ragaszkodó polgárok egy ré­szében -is azt a benyomást keltheti, hogy a királyság intézménye leililen folytatott küz­delem a normális államélet megengedett po­litikai harcai közé tartozik: -ennélfogva, te­kintettel © lehetőségek súlyos következmé­nyeire, indíttatva éreztem magamat, hogy a szóban forgó cselekmények meggátlására szogáló jogszabályaink fogyatkozásait a tör­vényhozás -előtt föltárjam s e jogszabályok célszerűnek mutatkozó kiegészítése és módo­sítása iránt törvényjavaslatot terjesszek elő. HABOM -NYILATKOZAT. Jakab ff y Imre volt belügyi államtitkár a következőkép nyilatkozott az uj javaslat­ról: — Nagyon helyeslem, mert hiszen ez a törvény természetes folyománya azoknak az intézkedéseknek, amelyeket Lukács László volt belügyminiszter rendeleti ut-on minden köztársasági mozgalommal szemben már ed­dig is megtett. Eddig prev-entiv intézkedések­re volt szükség, most azonban törvényhozási uton igazságügyi szankciót kellett adni az intézkedéseknek. Tallián Béla a hozzá intézett kérdésre igy válaszolt: — örömmel fogadtam a javaslatot és

Next

/
Oldalképek
Tartalom