Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-14 / 137. szám

1913. junius 14. DÉLMAGYARORSZÁG 3. zeljék el a vásárcsarnokot, ahogy azt Strasser magánnak elgondolta. Most aztán az előadó helyettes-polgármester is — igen helyesen — arra a meggyőződésre jutott, hogy a zsűrinek az az intenciója, hogy a tanács nevezze meg, kit tart egyedül méltónak a vásárcsarnok kombinativ tervezésére, megint csak önkényes intézkedés volina és fölzúdulást keltene a többi mellőzött szegedi épitőcégek között. A helyettes-polgármester tehát elhatározta, hogy az egyedül igazságos kivezető utat fogja követni, azt, amelyhez a gyanú legcsekélyebb árnyéka sem férkőzhet. Tegnapi cikkünkben mi is azt hangsúlyoztuk, hogy az egyedül igazságos megoldás az, hogy olyan épitőcégnek adják ki a vásárcsarnok kombinatív tervezését, amelynek a pályaterve, ha nem is felelt meg Strasser Albert többé-kevésbé kifogásolható -kompozíciójának, de kielégíti a műszaki tudás mai fejlettségét, alkalmazkodik a helyi viszonyokhoz és esztétikailag kifogástalan -munka. A mikor ezt hangsúlyoztuk, természetesen azzal a háts-ógoudolattal tettük, hogy ez — vagyis, -hogy melyik felel meg a szegedi pályatervek közül leginkább az általános követelményeknek — csak nyilvános pályázat utján dönthető el. Ez >az egyetlen módja annak, hogy az -eddig elkövetett sorozatos szabálytalanságok miatt támadt kampányoknak, egyesületi tiltakozásoknak, fölzúdulásoknak és megbotránkozásoknak eleje vétessék. Megkértük Bokor Pál, helyettes-polgármestert, adjon bővebb információt a tanács elé terjesztendő javaslatáról. A helyettes-polgármester ur a következőket volt szives mondani: A vásárcsarnok ügyében én olyan javaslatot fogok tenni, amely azt hiszem kielégíti majd mind a méltányosság, -mind az igazságosság szempontjait. Semmi esetre sem tartom célszerű megoldásnak azt, hogy a tanács pályázat mellőzésével egyszerűen megnevezze azt a céget, amelyre a vásárcsarnok kombinativ alapon való tervezését akarja zaíom és az elválhatatlanság volt. És mivel ez volt a legsebezhetőbb pont, elhatározta, kitör é-s . . . — Hogy beszélhet ön olyan valótlan dolgokaít Emma, hogy 'én selyemköpenyeget vettem magának a zsebében ötven márkával és pedig éppen kriszkindlire? A nevelőnő szemével hamisan kacsintott és ravasz mosollyal jegyezte meg: — Az ember mindig vigyázzon a ház tekintélyére! Ez a nem várt felelet ugy meglepte Gertrúd asszonyt, hogy -első pillanatban nem is tudott rá válaszolni. Majd igy szólt: — Mindenekelőtt arra kell gondolni, hogy az ember ne űzzön senkiből bolondot -- Ah, kedves Heyden-né asszony, én azt oly szivesen megtettem az ön kedvéért, — szólt a nevelőnő könnyes szemekkel. — Ha valaki olyan jól bánik velem, mint ön, akkor ha egyebet nem kapok, mint egy kis kötényt, akkor arról is azt mondtam volna, hogy egy egész ruhára való szövet. Én az én uraságomról mindig csak a legjobbat pletykázom másoknak. — Az Elza bekiált. — Igen, Elza, jövök már! Nyomban kiment s ezzel a maga részéről befejezte ez ügy tárgyalását. Gertrúd asszony ott maradt, elgondolkozott. Vájjon csakugyan jószívű és ragaszkodó ez a leány? Vagy talán ravasz? Vagy mind a kettő? Hát mit csináljon vele? Ez éppen a nehéz kérdés. bizni. A kombinativ terveket előre kell elkészíteni a pályázni akaró cégeknek — természetesen csak szegediekről lehet szó — és azután ismét üljön össze a zsűri és döntse el, melyik cég kombinatív pályaterve a legalkalmasabb a kivitelre. Így érvényesülhet a konkurrencia is, ami a városnak föltétlenül hasznára van, mert minden pályázó igyekezni fog, hogy minél jobb, minél kiválóbb tervet csináljon. Ez lesz az én javaslatom, nem tudom, elfogadja-e a tanács. Remélhetőleg a tanács sem fog akadályt görditen-i a helyettes-polgármester javaslata elé és ő is az egyedül célravezető, helyes álláspontra fog helyezkedni, ha -el akarja kerülni azt, hogy a vásárcsarnok botránya tovább dagadjon és megkímélje magát annak minden ódiumától. Uj törvényjavaslat a királysértők ellen. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülésén Balogh Jenő igazságügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett be a király megsértéséről és a királyság intézményének megtámadásáról. Azokat az okokat, amelyek a kormányt a javaslat benyújtására késztették, az igazságügyminiszter rövid beszédben ismertette. Az 'i-gazságügyminiszter mindenekelőtt rámutatott arra, hogy a közelmúltban az ellenzéki pártoknak egy töredéke a radikálisoktól támogatva heves agitációt indított a köztársasági párt országos szervezése érdekében. Ezt a mozgalmat a kormány kezdettől fogva figyelemmel kísérte és -elejétől fogva az volt róla -a véleménye, hogy az nem más, mint beszámíthatatlan emberek nem egészen altruista mozgolódása. Eddig a kormány nem akart föllépni ezzel a mozgalommal szemben, nehogy különösen a tájékozatlan- külföld előtt az a látszat támadjon, mintha ez a törekvés Magyarországon már anynyi-ra elhatalmasodott volna, hogy törvényhozási intézkedéseket tesz szükségessé. Közben azonban az agitáció egyre fokozottabb és hevesebb lett. A mozgalom egyre erősödött és a mozgalom vezetői már arra vetemedtek, hogy több izben kíméletlen módon megtámadták az ország apostoli királyát. A mozgalom vezetőinek sikerült el-érniök, hogy több választáson már jelölteket állítottak, sőt legutóbb Budapesten -egy tízezer választót számláló kerületben a köztársasági párt jelöltje -száz és egynéhány szavazatot kapott. A munkapárt a legközelebbi •küzdelemben, amely reája vár, a legnagyobb nyugalommal fogja ugyan fölvenni a harcot e szélsőséges elemekkel szemben, de 'nem lehet többé -tűrni az utóbbi durva támadások után, hogy az államhatalom is ne éreztesse erejét a féktelen ségekkel szemben és ne védje meg a maga presztízsét .a támadások ellen. Enn-ek folytán beterjeszti a következő törvényjavaslatot: A TÖRVÉNYJAVASLAT. A törvényjavaslat „a király megsértéséről és a királyság intézményének megtámadásáról" szól és ugy rendelkezik, hogy a büntetötörvénykönyvbe beiktatandó a következő három szakasz: I. , i Akt a király ellen sértést követ el, vagy a király tényeit sértő módon bírálja, vétség miatt két évig terjedhető fogházzal, a politikai jagoik gyakorlatának i felfüggesztésével és hiva t alvesztéssel büntetendő. Aki la.z -előbbi beik-fedésben meghatározott cselekményt nyomtatvány utján, vagy pedig irat vagy képes ábrázolat közszemlére tételével, vagy nyilvánosain szóval követi el, vétség miatt- három, évig terjedhető fogházzal, négyezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, továbbá a -politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével és hivatalvesztéssel büntetendő. II. Aki a királyság intézményének megszimtetésére irányuló mozgalmat kezdeményez, vagy ily mozgalomban más anódo-n tevékeny részt vesz, úgyszintén az, aki nyomtatvány -utján, vagy pedig irat vagy 'kéípcs ábrázolat közszemlére tételével, vaigy nyilvánosan szóval a királyság intézményét politikai célzattal megtámadj a, vagy a királyság intézménye -ellen lázit, vétséget követ el s öt évig terjedhető államfogházzal és négyezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, továbbá a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével és hivatalvesztéssel büntetendő. III. Az előbbi szakaszokiban meghatározott vétség, akár nyomtatvány utján, akár más módon követték el, a kir, Ítélőtáblák székhelyién működő kár. törvényszékeknek, Budapesten a budapesti kir. büntető törvényszéknek hatáskörébe tartozik. A MEGOKOLAS. A megokolás arra hivatkozik, hogy a szélső politikai irányok híveinek egy kis csoportja az utolsó években Magyarországon köztársasági párt alakítását vette tervbe. A vezetőik (gyülekezeteken és sajtó utján, különösen -az e -célra alapitott „Magyar Köztársaság" oi-mü időszaki lapbatn a királyság .intézménye ellen heves politikai propagandát fejtenék 'ki és ő felségének, Magyarország apostoli királyának az .egész világ népeitől hódoló tisztelettel övezett személyét sem kim-élnfc meg támadásoktól. A mozgalomban felhasználták a demagógia miniden fegyverét; az -eddigi -eredményeik -mégis sóikkal kisebb méretűek, mint sem attól lehetne tartani, hogy je mozgalom .komoly arányokat öltbe tne. Minthogy azonban ,a propaganda hevessége a népesség egyes rétegeiben a király személye iránt érzett tiszteletet csökkentheti, a köztársasági eszmének politikai célzatú terjesztése pedig az alkotmányhoz meleg szeretettel ragaszkodó polgárok egy részében -is azt a benyomást keltheti, hogy a királyság intézménye leililen folytatott küzdelem a normális államélet megengedett politikai harcai közé tartozik: -ennélfogva, tekintettel © lehetőségek súlyos következményeire, indíttatva éreztem magamat, hogy a szóban forgó cselekmények meggátlására szogáló jogszabályaink fogyatkozásait a törvényhozás -előtt föltárjam s e jogszabályok célszerűnek mutatkozó kiegészítése és módosítása iránt törvényjavaslatot terjesszek elő. HABOM -NYILATKOZAT. Jakab ff y Imre volt belügyi államtitkár a következőkép nyilatkozott az uj javaslatról: — Nagyon helyeslem, mert hiszen ez a törvény természetes folyománya azoknak az intézkedéseknek, amelyeket Lukács László volt belügyminiszter rendeleti ut-on minden köztársasági mozgalommal szemben már eddig is megtett. Eddig prev-entiv intézkedésekre volt szükség, most azonban törvényhozási uton igazságügyi szankciót kellett adni az intézkedéseknek. Tallián Béla a hozzá intézett kérdésre igy válaszolt: — örömmel fogadtam a javaslatot és