Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-14 / 137. szám

i. DÉLMAGYARORSZÁG 1913. junius 11. szükségesnek tartam. Meg kell akadályozni azt, hogy bizonyos izgalmak őfelsége személye ellen is irányoztassanak. Dániel .Gábor, a munkapárt alelnöke igy •felelt 'ugyanerre a kérdésre: — Helyeslem a javaslatot, elfogadom és osztozkodom minden intézkedésében, mert szükségesnek tartom. Magyarország csak a pragmatika szankció alapján és monarchikus formában boldogulhat. Különösen örülök azonban a javaslat ama szakaszának, mely az esküdtszékek hatásköre alól kivonja még a sajtó utján elkövetett királysértéseket is és a rendes bíróság elé utalja. Általában mindenekfölött az esküdtszéki hatáskör erős korlátozását óhajtom. fcaasBiaKaaacsieüiKensaaeessaaaeasasxssieasisaaantaas'aaB^ Tiz városatya fölebbez a vízórák mellett. — Ujabb bonyodalmak a vlz körül. -(Saját tudósítónktól.) A májusi közgyűlésnek egyik legfontosabb eseménye az volt, hogy a törvényhatósági bizottság elvetette a vízórák fölállítására vonatkozó tanácsi javaslatot. A közgyűlés többsége azon a véleményen volt, hogy nem vizóra kell, hanem viz és ennek megfelelő határozatot is hozott. Igaz ugyan, hogy a mult év októberében meg éppen a közgyűlés utasította a tanácsot, hogy a vízhiány megszüntetése érdekében részletes javaslatot tegyen a vizórák kötelező beállításáról, azóta azonban más tapasztalatokra jutott. Igy aztán kimondotta a májusi közgyűlés, hogy a vizórák ügyét leveszi a napirendről és a vízhiányom a Tisza vizével kiván segiteni oly módon, hogy öntözési célokra csakis ezt szabad fölhasználni. Evégből tiszai vízvezetéket létesít a város s a közgyűlés utasitotta a tanácsot, hogy a pályázatot pályatervekre nyomban hirdesse meg. Ezt a közgyűlési határozatot most tiz városatya megfölebbezi. Kérik a belügyminisztert, másítsa meg ezt a határozatot és a közgyűlésnek a mult év októberében hozott és miniszteri jóváhagyással ellátott határozata alapján tegye kötelezővé a vizórák beállítását. A fellebbezés igy szól: Tekintetes városi Tanács! Szeged város .törvényhatósági bizottságának 1913. május (hó 29-ón kelt közgyűlési határozata ellen tisztelettél felehbezéssel élünk. A mintegy 10 év előtt közhasználatnak átadott, városi viizmü működése óta minden évnek nyarán (kivétel nélkül, de itt-ott más időben is, a legnagyobb megütközéssel kénytelen városunk lakossága tapasztalná, hogy a sokmilláó 'befektetéssel létesített vizmü éppen aibban az 'időben nem képes rendeltetésének megfelelni, .amidőn .ezen körülményből a város egészségére a legnagyobb hátrányok származhatnak. A iközíelikeseredés minden évben napirendire hozta azt a kérdést, miikép lehetnie az áldatlan állapoton segiteni. Szakértők meghallgatása, e céllból egybehívott szakbizottságok tanácskozása volt hivatva évről-évre a célravezető eszközökét megtalálná és a sok megfontolásnak, tanácskozásoknak eredményeként, a városi vízmüveket állandóiam tanulmányozó városi .főmérnöknek, vagy az e célra egybehívott szak 'bizottságnak véleménye alapján a törvényhatósági bizottság 1912. évi julius 2-án kelt közgyűlési határozatában, a közhangulat helyeslésével kimondotta, hogy az időnként felmerülő vízhiány megszüntetéséről egyedül megfelelő módnak a kötelező vizóramndszer behozatalát tartja és evégből utasitotta a város tanácsát, hogy erre vonatkozó érdemleges javaslatát a vízvezeték és vizdijszabályzat módosításának tervezetével együtt 1912. év október havi közgyűlése elé terjeszsze. Kifejezést adott a törvényhatósági b.i- : zotsáig az ügy kétségtelen sürgősségének s a (határozat ellen beadott .felebbezés dacára, a belügyminisztérium rendeletében a fenti egyedül oélravazető határozatot helybenihagyta, indokaiban megcáfolván, pontrólpontra a felebbezésben kifejtett aggályokat, A most már jogerős határozat végrehajtása céljából 'ismételve meghallgatott szakbizottság véleménye alapján javaslatot terjesztett ,a Tanács a május havi rendes közgyűlés elé, amely anélkül, hogy az égetően sürgős 'és a város egész lakosságára inézve nagy borderővel bíró bajok elhárítására, belátható időn belül megválás itiírató javaslat merült volna fel, a kérdést, amelynek megoldása elodázhatatlan, egyszerűen levette a napirendről. A fenthivatkoEott szakértői véleményekben, szakbizottsági tanácskozásokban és a jogerős közgyűlési határozatiban kellő sulylya.1 kifejezésre jutottak azok az 'indokok, a melyek a súlyos baj gyors sé amellett pénzügyi szempontból aránylag számításba sem jövő költséggel való elhárításának egyedüli módjaként házanként való vizóramendszert jelölik meg. — Az ezzel szemben elhangzott ellen vélemények közül egyedül figyelemre méltó, hogy vízpazarlás tulajdonképen nem létezik, mert közérdek, hogy a város minden lakosa minél (több vizet használjon, ami igen szép elv, ide ha a tapasztalat egy évtized óta azt mutatja, hogy vizünk éppen a legerősebb és 'legfontosabb szüksége idején egyáltalán nincs, akkor mint megdönthetetlen, 'érvet 'kell elfogadni a jogerős határozat által megjelölt egyedüli módot, amely egyrészt alkalmas arra, hogy a lakosság a viznek takarékos használata érdekében minden módot elkövessen, másrészt pedig a vízhasználat okozta, terheket jóval igazságosabban fogja a város lakosai közölt megosztani. A lakosság molesztáilására vonatkozó érvük pedig tekintetbe sem jöhetnék azzal szemben, hogy a vízhiány a bosmntáöoknafc sckkal tartalmasabb kuhferrását képezi s a .leigelsősorban tekintetbe jövő közérdeket a i f EDISON • Mojti-Siiuház « Feketesas-utca és Gsekonics-u. sa ok Szombat, vasárnap Két világsláger ! Patílé hét heti eseményei. Az elszabadult tehervonat. Amerikai dráma. A csodamajom. Humoros. Jancsi lakomája. Humoros, Dora thorne. Társadalmi dráma 3 felvonásban. Közkívánatra! K özklví natra! A SzTK—SzAK bajnoki mérkőzése és az állami főgimnázium négyszáz diákjának tornaversenye. Előadások hétköznap 5, vasárnap, 3 órától fogva folytatólag. Helyárak: Páholy 5 K, páholyszék 1 K, zártszék 80 f, I. hely 60 f II. hely 30 fillér. Ezentúl csak minden szombaton és vasárat p ta tunk előadást. közegészségeit fenyegető komoly hajók elhárításáról van1 szó. Meg nem engedhető, hogy egy évtizedies tapasztalat és megfontolás alapjain kiforrott és felsőbb jóváhagyásban is részesített határozat egyszerűen féilreddbassék, melynek gyakorlati megvalósítását az egész város lakossága várja, kivárja és követeld. (Méltóztassék jelen .felebbezóst a m. kir. belügyminisztériumhoz felterjeszteni, hol is tiszteletteljesen (kérjük, miszerint, a sérelmes nek vélt határozatot meg semmisíteni és Szeged várost a jogerős határozat végrehajtására utasítani méltóztassék, Tisztelettel: Csernovits Agemor, Ujj József dr., Jedlicska Béla. dr., Kiss Ferentc, Bodnár 'Géza dr., May Ferenc, Patzauer Sándor, Lippay Nagy Amtail, Barcsay Károly, Székely Vilmos dr. A viz körül tehát ujabb bonyodalmak vannak készülőben. Állítólag sok esélvé van annak, hogy a belügyminiszter csakugvan el rendeli maid a vizórák kötelező beállítását. A fölebbezéssel a tanács legközelebbi ülésében foglalkozik. 3£3!iBs«iaEa;dBig*KS8SEaxxa>snBiBaaaeBaEiiBiiHaBBiBBiasaB Egy szegedi kereskedő-pár a vádlottak padján. (Saját tudósítónktól.) Komplikált ügyet tárgyalt ma a szegedi törvényszék harmadik tanácsa Rigó Endre dr. elnöklete alatt. Az ügynek érdekességet nz adott, hogy a vádlottak padján egy szegedi kereskedő és a felesége ülték, bukással vádolva. A kereskedő nem régen, még jómódú ember hírében állott és őt is, mint annyi szegedi céget és vállalatot, a 'Gazdaságii és Iparbaink bukása juttatta tönkre. Ami komplikáilttá tette az ügyet, az egy jogi kérdés, amelynek már kötetekre meinő irodalma van. A vádirat szerint ugyanis Dobó Lajosné, .Valéria-téri 'kereskedő 1912. májusban fizetésképtelenné lett. Mérleget soha nem készített és mikor már tudta azt, hogy fizetni nem bir, akkor is rendelt még nagy ab mennyiségiben árukat. Az iizüertj (fiőzőleg azonban az uráé, Dobó Lajosé volt. 1909-beu nyitotta meg 'a férje az üziletet, csakhagy megbukott és ekkor a felesége inevére irattá. Az asszony természetesen nem értett az üzlethez és azt teljesen a férje vezette még akkor is, amikor már az ő nevén volt. Mindazonáltal mivel ia oóg (az ő inieve alatt volt, őt kelleJ vádolni a vétkes bukással, az ura pedig Dobó Lajos, mint bűntárs került szintén vá l alá. A mai tárgyaláson azután birói Ítélet döntötte, hegy tényleg az büntetendő, aki csak a nevét oida adta, vagy pedig akinek hibájából a vétkes bukás történt. Dobó Lajosné a kihallgatásakor azzail védekezett, hogy ő iaz üzlethez nem értett, de •ez nem is volt szükséges, mert férje vo'lt a teljhatalmú üzletvezető. Minden ügyet a férje intézett; ő bonyolította ile a vásárlásokat (és; ia,z. eladást ás. Vádlott, (megbízott férjéiben és igy nem is tudhatta, hagy tör.ténmek-e olyan dolgok, amik szabálytalanok, bár véleménye szerint miniden rendben ment ós hogy megbuktak az csak a rossz gazdasági viszonyoknak tulajdonítható. Mikor .az üzlet megalakult 1909-ben, akkor a Valéria-téren csak két koukurrens cég volt, mig most pedig már nyolc van. Dobó Lajos azzal védekezett, hogy mérleget azért nem készített, mert nem járt •kercsk edemiit, csak négy elemit és két reált; igy nem is tudhatott mérleget cisnálnL Tagadta, hogy árut rendelt volna akkor, amikor már fizetésképtelen, volt; ennék valótlan-