Délmagyarország, 1913. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1913-05-01 / 101. szám

1913. május 1, DfiLMAGYARORSZÁŰ 13 KÖZGAZDASAS. Idegesek a tőzsdén. (Saját tudósitónktól.) Az idők komolyságát semmi .sem mutatja jobban, minthogy az izgalom ezúttal nem szoritkozott a budapesti, bécsi, berlini tőzsdékre, hanem végigfutott Pórison, Londonon keresztül az amerikai csomópontokba .és jelentékeny lanyhulást idézett elő. Nálunk és Bécsben az értékek derutszerü esése következett be, a tőzsde zárlata felé, aminél azonban még nagyobb baj, ihogy a hirtelen megriadt tőke kezdi elhagyni a pénzpiac csataterét világszerte és ha hamarosan vissza nem nyeri bizalmát, lassú visszahúzódásával millió kéz munkáját állítja meg, száz milliók forgalmában okoz fönakadást. Minden lélekre, mely a Szkutariért való harcban elvérzik, száz és százezer gazdasági bukás esik, sőt meg sem kell dördülni az ágyuknak, a háború szele az ekszisztenciák tömegét sodorja veszedelembe. Ezt érzi meg és juttatja kifejezésre a tőzsde izgalma a leromlott árfolyamban. Mindenki megérzi a produkció megcsök'kenésével járó drágaságot. A magyar közgazdasági élet meglehetősen kimerülten fogadja a külpolitikai bonyodalmaktól okozott csapást, ideje, hogy jobbra vagy balra végre döntés következzék be, mert háború nélkül vérzik el. A budapesti tőzsde mai üzletmenetét tekintve, azt látjuk, hogy a tőzsdén sokkal kevésbé tájékozottak az eseményekről, mint bárhol. A mai üzlet lefolyása pusztán tőzsdetechnikai okokon .alapult és a szerint változott, hogy milyen rétegek vettek részt az üzletben. A megnyitáskor az üzlet pánikszerűen gyönge volt, mert számos eladómegbizás érkezett, nevezetesen a bankok és a többi pnézíntézetek részéről. Minthogy azonban a piacra került áru igen könnyen volt elhelyezhető, az árnivó lassanként megállapodott, sőt később kis hoszmozgalom is keletkezett. Érdekes, ihogy Kattaróból távirat érkezett Montenegró harci készülődéseiről, tehát ez a jelentés semmiképen sem volt alkalmas arra, hogy a tőzsde kedvező felfogását megmagyarázza. Ámde hozzászoktunk már ahoz, hogy a tőzsdén az emberek idegei döntenek, nem, pedig a belátásuk. A bécsi piacon a megnyitáskor lanyha volt az üzlet iránya, mert számos kényszereladás történt, később azonban itt is némi javulás volt tapasztalható. A "budapesti gabonatőzsdén ;míár jóval tiz óra előtt gyülekeztek ma délelőtt a tőzsdetagok, mert a reggeli lapokban közölt táviratokból arról győződtek meg, hogy a nemzetközi helyzet talán az egész külső politikai válság ideje alatt nem volt olyan kiélesedett, mint most. Attól féltek tehát, hogy ma nemcsak az üzletmenet lesz rendkivül izgalmas, hanem az árváltozás is nagyon jelentéLUU*' , -ÍRÓAÍJIIÍ Az üzlet elején, amikor szinte veszedelmes tolongás volt a kuliszban, csakugyan viharosan élénk volt az üzlet, mert a kontremiu tömegesen vásárolta vissza azokat a kötéseket, amelyeket az utóbbi napokban eladott. -E technikai müveletek következtében száz kilogramonként a huza 16, a rozs 10, a tengeri 20, a zab 14 fillérrel javult is, ide később, a mikor azt látták, hogy az értékpiacon aránylag nyugodt az üzlet, sőt átmenetileg javulnak is az egyes értékek, a különböző gabonanemüekből a nyereség lebonyolítása nyomán élénkebb kínálat keletkezett, ugy, hogy nemcsak az árjavulás ment veszendőbe, hanem még lanyhább is volt az irány, mint tegnap. A telefonforgalom is rendkivül élénk volt, mert a vidéket már korán reggel értesítették az eseményekről. A vidék azonban nem vett részt az üzletben, mert az áralakulás nem volt olyan jelentékeny, mint amilyenre számítottak. Ebben része van annak (is, hogy sok helyen eső volt, amit kissé kedvezőbbnek tartanak a mezőgazdasági helyzetre. x Az államháztartás mérlege. A pénzügyminisztérium az 1912. év utolsó negyedéről most számol be. E szerint az állami pénztárak bevétele 1912. október l-től december végéig 16.3 millióval és a kiadás 81.1 millióval volt nagyobb, mint 1911. évben és igy az 1912. év utolsó negyedének a mérlege 64.8 millióval volt kedvezőtlenebb az 1911. év hasonló időszakának mérlegénél. 1912-ben ugyanis a bevétel összege 496.7 milliót, 1911ben csak 480.0 milliót tettek ki. A kiadások 1912-ben 489.0 millióra, 191Dben 407.8 millióra rúgtak. Jelentékenyebb bevétel visszamaradás az egyenes állami adóknál mutatkozik, amely cimen 6.2 millióval kevesebb volt a bevétel. x Az országos mezőgazdasági tanács szervezése tárgyában Mendl Jeromos javaslatot terjesztett az OMiGE elé. Javaslattevő utal arra, hogy a mezőgazdaságnak nincs olyan képviselete, mely mezőgazdasági ügyek ben mint ,a kormánynak és törvényhozásnak közvetlen tanácsadója szerepelne, szükségesnek tartja az országos mezőgazdasági tanács szervezését- A tanács tagjait a mezőgazdasági szervezetek és a földmivelésügyi miniszter kiküldöttei alkotnák és évente legalább négyszer volnának összehivandók. A javaslatot az OMGE legközelebbi ülésén fogják tárgyalás alá venni. A budapesti gabonatőzsde. A ihatáridőpiacon eleinte nagyon élénk volt a forgalom, mert a válságos helyzet sürgős födöző vásárlásra késztette a kontremint. Az árfolyamok a következők: Buza májusra 11.23—24, októberre 11.85 —86. Rozs októberre 9.73—74. Tengeri májusra 8.22—23., jnlinsra 8.35—36. Zab októberre 8.83—84. A készáruvásáron nagyobbára változatlan iránynál néhány ezer métermázsa buza kelt eh > • A budapesti éttékíőzsde. A tegnapi utótőzsde lefolyása után attól tartottak, ihogy a mai üzletnek" pánikos lesz a lefolyása, Ámde a félelem hiúnak bizonyult A készárupiacon a hanyatlás eleintén igen nagy volt, később itt .is megtérült valami. A járadékpiae igen gyönge volt. Kötöttek: Magyar hitel 807—809. Osztrák hitel 607—613.50. Leszámitolóbanlk 497—501. Agrárbank 491—494. Magyar bank 532— 540.50. Merkurbank 270—271. Kommerzbank 3625. Esztergom-szászvárosi 372—374. Általános kőszén 1000—1030. Salgótarjáni 744—750. Újlaki tégla 252—255.50. Osztrák és magyar államvasút 698—704. Déli vasút 116—JI8.50. Városi vasút 355—357.50. Közúti vasút 631.50 —640. Rimamurányi 701—709. Ganz-féle 3400 —3450. Légszesz 1230—1245. Temesvári szesz 478—489. Atlantika 333—335. Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. 651—lSHt. vógrhí Mim, Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelméiben ezennel közhírré teszi, hogy a szegedi kir. járásbíróság IMI. évi Sp. III. 1303/3. számú végzése következtében Dr. Pistor Egon ügyvéd által képviselt Czeglédy László javára 80 korona 90 fillér » jár. erejéig 1912. évi május hó 1-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt s 708 koronára beesült következő ingóságok u. m.: különféle liázi bútorok, gramafon és varrógép nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegedi kir, járásbiróság 1912. évi V. 1557/4. sz. végzése folytán 55 korona 20 fillér tőkekövetelés erejéig Szent háromság-utca 23. szám alatt leendő eszközlésére 1913. ÉVI MÁJUS HÓ 2-IK NAPJÁN DÉLELŐTTI X\Ú1 ÓRÁJA HATÁRIDŐÜL kitűz etiik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 188L évi LX. t.-o. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén, * becsáron alul is el fognak aidatni. Elsőbbséget igénylők ennek, az árverés megkezdéséig való érvényesítésére felhívatnak, amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, jelen árverés az 1881. LX. t.-c. 120. §-a és a* 1908 : XLI. (41.) t.-cikk 20. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szegeden, 1913. évi április hó 9. Farkas, kir. bírósági végrehajtó. Hii dessen a Délmogyai 01 szág ban 1018—1913. végrhi szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közihirré teszi, hogy a szegedi kir, törvényszék 1913. év.i 4089. számú végzése következtéhen Dr. Pistor Egon ügyvéd által képviselt Dr. Regdon Károly javára 1632 korona s jár. erejéig 1913. évi február hó 25-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján felülfoglalt s 2746 koronára becsült következő ingóságok u. m.: különféle házi bútorok, gazdasági eszközök, hordók stb. nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegedi kir. járásbíróság 1913. évi V. 728/2. számú végzése folytán eddig összesen 1710 korona 40 fillérben bíróilag ,már megállapitott költségek erejéig Gizella-tér 3. szám alatt megkezdve és folytatva Eeketeszól kapitánybeli tanyáján leendő (eszközlésére 1913. ÉVI MÁJUS HÓ 2-1K NAPJÁN DÉLUTÁNI 2 ÓRÁJA HATÁRIDŐÜL kitüzetik ós ahhoz venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, ihogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. §-á értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén a beosáron alél is elfognak adatni. Elsőbbséget igénylők ennek, az árverés megkezdéséig való érvényesítésére felhivatnak, amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglalták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, jelen árverés az 1881. LX. t.-c. 120. §-a és az 1908: XLI. (41.) t.-cikk 20. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szegeden, 1M3. évi március hó 27. Farkas, kir. bir. végrehajtó.