Délmagyarország, 1913. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1913-05-01 / 101. szám

12 DÉLJ&A.GYARORSZÁQ 1913.. május 1 A Salobrinai fogoly. — A. H. Werner. — Szép Gronada emirje, nagy Mahammed Az öccsét, Jusszufot rabjául őrzé Salobrina várában. A mikor Érezte már halálát az emir: Saját kezével irt, ékes pecsétü írást küldött az őrhöz, jó Khaledhez. Csak ez volt benne: „öld meg Jusszufot!" Két jó barátként együtt ültek épen Khaled s a foglya, sakk-játékho' kezdve. Erősen folyt a harc a kocka-téren: Ide-oda mozogtak a futók, A sik mezőn; sok bástyát elsepert A királynő, szétcsapva a sorok közt — Midőn egy bástya jött elé, mig oldalt Egy futó fenyegette. „Nézd uram, Vigyázz, különben elfogom királynőd'!" — Heves kopogtatás felelt e szákra. „Nem, de királyod' sakkba' itartja bástyám!" ... Im', egy futár állt künn a küszöbön: „Mi ez1... hírnök urunktól, az emirtől!" Khaled felugrott s a pecsétes irást Kezébe véve, — a pecsét előtt Földig hajolt... — „Gyorsan jöttél, barátom!" — •— Lihegve szólt a férfi s homlokáról Mint esőcseppek, úgy hullt a veríték — „Hajnalba' keltem útra — mert sietve Kellett jönnöm!" — Khaled átnézte gyorsan A kurta irást — és egy szót se szólt, Csak a papirt keblébe csúsztató ... majd Pihenni s enni küldte a futárt... De mosolyogva szólt Jusszuf: Beszélj csak, Bátyám tőled nem a fejem' kívánta?" Khaled, könnyezve lelki fájdalomtól, iSzó nélkül adta át a pergament Jusszuf kezébe. A szegény fogoly Hamar elolvasó az irást és letette. „Van még idő, — fejezzük be a játszmát! Bástyád szorongatja királyomat, — de lásd Egy futó megmentette a királyt!" Ám A f élelemtől reszketett a térde Khalednek; ajka sápadt; hátradőlt A pamlagon s ámulva nézte társát. Jusszuf nyugodt arca győzhetlenül Mosolygott vissza rá. Téged mi bánt, Testvérem? Mást mit is tehet Mahammed, Mint hogy előre küld — s lehet, csupán Kissé előbb, mint mentem volna másként, — Megtudni oly nagy dolgok végokát, Miken te s én gyakorta tépelődtünk?! Holnap ilyenkor mindazt megtudom már, Mit Aflaton tudott s mit egy napon Megtudsz te is. S mivel miénk ez óra: Játsszuk végig a játékot! — Khaled Reszkető kézzel húzott egy parasztot, — „Nézd csak, őrizetlen maradt királynőd!... De nem ... eszed most más felé kalandoz, — Nem ejtem foglyul őt!" — Arcra borúit A jó Khaled s fájdalmasan kiáltott: „Te bárki légy uram — ember vagyok! Én lássalak téged halálba menni?!! Ezt túl nem élem!" — „Nem úgy, jó Khaled, Nem lenne jó ilyennel tépelődni E végső órán, mig együtt vagyunk, Hátha legyőzhetnők Mohammedet? — S tán visszanézhetek még... Halld, — mi zúg?" A felvonó-hidak dörögve rengtek Az andálúz'-mének patáitól; míg Egy hang kiáltó: „Üdv, Jusszuf király!" öröm-rivalgás volt a válasz erre, S lenn a kaput <a lándzsák ezre verte. Khaled csak állt, reszketve, tétovázva, Mintha álmodnék. Hozzá ment Jusszuf, S gyöngéden átölelte. „Kháled, ébredj, Minden jól van, ne félj! Óh, a király iSoh'sem felejti: ki szerette őt Még a halál partján is! Kedvesem, Tekints föl! Lásd, e táblán bábjaim' Egyre seperted. Meg volt irva fönn A mennyben, hogy e játéknak mi ketten Végére érni nem fogunk soh'sem!" — Angolból: ZSOLDOS BENö. KISSBAIIBSSASBÜGSGSNASAEAHACSSASSBNNSSBÜSABZSHSASNNB (E fölfedezés után a iSimonyi-utódali egyike, Balázsi Sándor nyugdíj,as színész, kapta magát és levelet irt Fejérváry bárónak. Ez a levél aztán már nem volt olyan szives hangú, mint az első. Megírta ,benne Balázsi, hogy Fejérváry lehet Mária Terézia-lovag, meg ami akar, de álmában se volt akkora hős, mint Simonyi óbester. iA síremlékre ifütyül a Simonyi-család, az majd fölállittatjia maga, de Fejérváry síremlék nélkül is apró ember a legvitézebb huszárhoz képest. Ezt akarta megmondani Simonyi Óbester ükunokája Fejérváry Géza bárónak. A báró nem felelt semmit erre a levélre, de a Simonyi-család tovább kutat a levéltárakban, liogy Simonyi óbestert, mint Mária Terézia-lovagot, rehabilitálja. A „DELMAGYARORSZÁG" TELEFONSZAMAI NAPPALI SZERKESZTŐSÉG 305 ÉJJELI SZERKESZTŐSÉG 10—83. KIADÓHIVATAL 305. KIADÓTULAJDONOS 81. Simonyi óbester és Fejérváry tábornok, (Saját tudósítónktól.) Néhai való Mikszáth Kálmán szatirikus regényében, az „Uj Zrinyiász"-ban van egy jelenet, amelyben a honvédelmi miniszter kijelenti a parlamentben, hogy a feltámadt szigetvári hőst nem fogadhatja 'katonai pompával, mert Zrínyi Miklós nem volt katona. Ez a mulatságos történet ismétlődött meg a napokban és a dolog annál kedvesebb, annál különösebb, mert ennek az uj Zrinyiásznak a hőse is — báró Fejérváry Qéza, ugyanaz a báró Fejérváry, akire Mikszáth az Uj Zrinyiász honvédelmi miniszterében célzott. A különbség talán csak annyi, hogy Fejérváry nem honvédelmi 'miniszteri, hanem Mária Terézia lovagi minőségben mondott ilyen lesújtó ítéletet — vitézvári báró -Simonyi Józsefről, a kit röviden Simonyi óbesternek nevez a huszártörténelem. Simonyi óbestert, a legvitézebb huszárt, tudvalevőleg néhány nappal ezelőtt temették el újra Budapesten. A temetést megelőzően egy-két nappal megírta egy-két bécsi újság, hogy Simonyi óbesternek a Mária Teréziarend emel diszes síremléket, mert hiszen a legvitézebb huszár és lovagja volt a rendnek, amelynek most egyetlen élő tagja van: háró Fejérváry Géza, aki a rend 'összes jövedelmeit is húzza. A Simonyi-család tagjai ennek a közlésnek a nyomán levéllel fordultak a Mária Terézia-rendhez és azt irták, hogy ők .akartak ugyan síremléket állítani a nagy hősnek, de átengedik .ezt a dicsőséget a rendnek. Ekkor következett aztán a meglepetés. A rend visszairt a családnak, hogy ő se kér ebből a dicsőségből, nem állíttat síremléket Simonyi óbesternek, mert az óbester nem volt Mária Terézia-lovag. ítélettel megfosztották katonai rangjától és összes rendjeleitől és igy nem jár neki siremlék. A 'Simonyi-család azonban nem hagyta annyiban a dolgot. Kutatni kezdett levéltárakban, okmányok között és arra a fölfedezésre jutott, hogy Simonyi óbester ellen csak vizsgálat folyt, de a rangját nem vesztette el. Kivették a többi között az aradi katonai hatóságtól a Simonyi óbester halotti bizonyít ványát, amelyet a katonai hatáság állított ki annak idején és a hizonyitványban Simonyi óbester még mint ezredes szerepelt, — tehát nem tekintették rangf oszlottnak a katonai hatóságok. Szépségápolás!! Fűrst FLóssi hygienikus modern kozmetikai intézetében. Szépséghibák eltávolítása: szeplő, májfolpattanás, bőratka (mitteser) stb. Zsfrosarcbört, kezelése, s a legelhanyagoltabb arc rendbehozása. Villanyvibrációs és kézzel való arcmassage párisi mód szerint. Hajfestés. Bérletrendszerü arcápolás. Dr. Jutassy József, Magyarország legelső kozmetikai szakorvosának szépségápoló és szépséghibákat eltüntető ártalmatlannak bizonyult szereinek elárusisitása, u. m.: bőrápoló, bőrgyógyitó, és hajgyógyiló, szőrvesztő készletek. Arckrémek, arcpor, szappanok, kézfinomító, hajfesték, hajszesz stb. FEKETESAS-UTCA 20/a. szám alatt. (Wagner-palota.) Telelefon 12-50 000E000E000EEE00EI Kényelmes nyaraló Újszeged, Főfasor 25. szám, árnyas parkban kiadó, esetleg eladó. — Tudakozódhatni Arany János-u. 8. sz. *Délmagyaro»száQ elöfizeíé&i ára Szegeden: egy évre . . félévre . . negyedévre , e -y hónapr < Vidéken: egy évre . . félévre . . negyedévre . •így hónapra 24.- kor ÍV 28.- kor. 14.— „ 7.- „ 2.40 , m^nmmmmmm