Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-04 / 78. szám

1913. április 5. DELMAOYARORSZXQ 11 Khuen-Héderváry támadói a bíróság előtt. (Saját tudósítónktól.) Az az obstrukciós vihar, mely harmadéve, március huszonne­gyedikén a képviselőházban tombolt, ma ke­rült a budapesti büntetőtörvényszék itélőta­nácsa elé, Héderváry Károly gróf miniszter­elnök a Ház föloszlatását jelentette be. Az ellenzék vezérszónokai: Batthyány Tivadar gróf, Kossuth Ferenc és Rakovszky István egymásután szólaltak föl, hogy tiltakozza­nak a szerintük törvénytelen föloszlatás el­len. Most fölállt a miniszterelnök, hogy meg­feleljen az ellenzéki szónokoknak, de szava elveszett a rettenetes zajban, mely az ellen­zéki táborban szakadatlanul fölzúgott. A mi­niszterelnök a gyorsirók felé fordulva foly­tatni akarta a beszédét, de ebben a pillanat­ban több Justh-párti képviselő a terem kö­zepére rohant, törvénykönyveket, tintatar­tót, tolltartó-tálcát, aktacsomót kapott föl a miniszteri asztalokról, s a többé-kevésbé súlyos holmit a miniszterelnök felé zúdítot­ták. Egyik-másik löveg a miniszterelnök fe­jét érte s akkora sebet ütött rajta, hogy ar­cát elborította a vér. Valami tompa kemény tárgy Serényi Béla gróf földművelésügyi mi­nisztert is érte a jobb szeme alatt s szintén jelentékeny sebet ejtett rajta. A királyi ügyészség a sértett miniszter­elnök fölhatalmazására megindította ebben az ügyben az eljárást s Zakariás János, Markos Gyula, Hoffmann Ottó, ifjabb Madarász Jó­zsef és Beck Lajos ellen hatóság ellen való erőszak büntette és súlyos testi sértés vét­sége miatt tett vádat. A vizsgálat során az egyik tanú Mérey Lajosra, a Ház volt alel­nökére is terhelő vallomást tett, mire az ügyészség Méreyre is kiterjesztette a vádat; s a vádtanács mind a hat vádlottat, akik kö­zül ma csupán Beck Lajos tagja a Háznak, vád alá helyezte. A tárgyalás előreláthatólag két napig fog tartani, mert nem kevesebb, mint het­ven tanút kell kihallgatni. Megidézték mint sértetteket, Héderváry Károly gróf volt mi­niszterelnököt és Serényi Béla gróf földmive­lésügyi minisztert is. A nagyszabású pört az esküdtszéki te­remben tárgyalják, ahová csak jegygyei le­het bejutni. Az itélőtanácsban Baloghy György dr. elnököl, á vádhatóságot pedig Sélley Barnabás főügyészi helyettes képvise­li. Védők: Edvi Illés Károly dr., Szeghő Gá­bor dr. és Sebestyén József dr. (Az általános kihallgatás.) iA tárgyalás kilenckor kezdődött, Megj e­lent a tárgyaláson Héderváry Károly gróf, volt miniszterelnök is s a főügyószlhelyetfes mellett foglalt helyet, Baloghy György elnök elsősorban a vád­lottakat hallgatta ki az általános kérdésekre. Zakariás János 45 éves, r. k. vallású ügy­véd. Markos Gyula 52 éves:, lapszerkesztő. Sajtó vétségért háromszor volt büntetve. Hoff­mann Ottó dr. 31 éves ügyvéd. Beck Lajos 39 éves, ágostai vallású ügyvéd és országgyű­lési képviselő. Ifjabb Madarász József 33 éves magánzó, párbaj vétségért el volt Ítélve. Mérey Lajos 61 éves ügyvéd, 1873-ban sajtó­vétségért el volt itélve. Fölolvasták a vádirat rendelkező részét, mely a hat vádlott ellen hatóság ellen való erőszak büntette és súlyos testisértés vétsiége miatt tesz vádat, (A védelem kifogása.) Baracs Marcel doktor valamennyi védő nevében azt az előterjesztést teszi, liogy a bi­róság szüntesse meg ebben az ügyben az el­járást, A képviselőház által 1867-ben hozott deklaráció - ugyanis azt mondja, hogy amit az országgyűlés tagj a a Házban vagy a Házon kivül tesz, azért csak az országgyűlésnek fe­lelős. Azokat a cselekményeket, amelyekkel a vádlottakat az ügyészség megvádolja, or­szággyűlési képviselők, az országgyűlés tar­tama alatt követték el. Kéri, hogy a törvény­szék szálitsa le a hatáskörét s szüntesse meg az eljárást,. Sélley Barnabás főügyészi helyettes: A mentelmi jog nem ad jogot a képviselőknek arra, hogy egymás fejét beverjék, egymást lelőjjók. Ezek meni képviselői funkciók. A Háziban elkövetett bűncselekményért a képvi­selő igenis pörbe fogható. Kéri a bíróságot, állapítsa meg a hatáskörét s folytassa a tár­gyalást, A bíróság visszavonul tanácskozásra s néhány perc múlva kihirdeti határozatát, a •mellyel a védelem indítványát elutasítja. Az életbeléptetési törvény szerint a hatóság el­len való erőszak s a súlyos testi sértés elbí­rálása a bíróság hatáskörébe tartozik, nincs tehát akadálya annak, begy a pört letárgyal­ja. Ami a mentelmi jog kérdését illeti, a bí­róság erre vonatkozó álláspontját a megho­zandó Ítéletben fogja jelezni. Ezután a vádlottak pészletes kihallga­tását kezdték meg. (A vádlottak vallomása.) Zakariás János kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Amit tett, az a parlament hatáskörébe tartozik s csak annak van joga •ezért őt felelősségre vonni. Elmondja ezután Zakariás a március 4-iki eseményeket. — Az összes pártok vezetői, úgymond, a Iházfeioszlatás törvénytelenségét hangoztat­ták. Ezzel szemben fölállt a miniszterelnök s cinikus magyarázatát adta a törvénynek. Ha azt mondta volna, hogy kényszerhelyzetben oszlatta föl, azt elfogadtam volna, de a tör­vény cinikus félremagyarázását mint képvi­selő nem viselhettem el. Fölszólítottuk az el­nököt, hogy tegyen valami megnyugtató ki­jelent,est, de Héderváry gróf ragaszkodott ki­jelentéséhez s erre mi fölháborodásunikban nem engedtük szóhoz jutni. Héderváry gróf közeledett a gyorsírókhoz, hogy diktálja ne­kik a beszédét. Én ujr,a odaszóltam neki: — Vonja vissza a kijelentését, majd föl­indulásomban egy kiosztást, egy piros füze­tet s ,a corpus jurisnak egy kötetét f eléje vág­tam s gondolom, el is találtam. — Valami réztárgyat is dobott a minisz­terelnökhöz 1 — Ez nem való. Markos Gyula kijelenti, hogy nem bűnös, mert neim követett el semmit. Volna erkölcsi bátorsága megmondani, ha tett volna vala­mit. A történ,teknők csak tanuja volt. Látta, hogy Zakariás nagyon föl volt indulva s ő mindent elkövetett, hogy a fölizgatott em­bert félrevonja. Az elnök: Tanaik látták, hogy egy réztin­tatartót dobott- a miniszterelnök felé, de a tin­tatartó nem a. miniszterelnököt,, hanem Se­rényi minisztert találta, — Arra is van tabu, hogy a dobálás után a paid alá bujt, hogy ne lássák. — Ez niem igaz. Hoffmann Ottó nem érzi magát bűnös­nek. Az ülés fölfog,gesztése után, mikor Hé­derváry folytatni akarta a beszédét, láttuk, hogy Polónyi Géza és Eitner előre sietnek a Ház asztaláig. Én is utánik mentem. Ekkor láttam, hogy egy könyv homlokon találta a miniszterelnököt. Fölnéztem s láttam, hogy vagy harminc tárgy repült a levegőben. Er­re én is fölkaptam egy füzetet és feléje dob­tam. Beck Lajos nem érzi magát bűnösnek. Elmondja az izgalmas ülés lefolyását: az ülés fölfüggesztése után a miniszterelnök a gyors­íróknak diktálni kezdte a beszédét. Ez a szo­katlan eljárás annyira fölizgatta a képvise­lőket,, hogy a Ház közepére tódultak. A mi­ikor a tumultus megkezdődött, kifelé ipar­kodtam, de ez lehetetlen volt. Fölkaptam egy könyvet s azt gyönge lendülettel a képvise­lők felé dobtam, akik Zakariást lefogták. — -Mért tartotta mégis szükségesnek a Háztól bocsánatot kérni? — Mert ugy hittem, hogy ezzel a csele­kedeteimmel is megsértettem a Ház méltó­ságát. Ifjabb Madarász József kijelenti, hogy a tettlegességben neim vett részt. Ha részit vett volna, lett volna annyi erkölcsi bátorsá­ga, hogy tettóért helyt álljon.' Mérey Lajos nem ismeri el bűnösségót s nem is kiván semmiféle nyilatkozatot tenni, (Héderváry gróf vallomása.) Az elnök: Mint sértettet fogom kihall­gatni. Hogy történt az eset? — Március 21-én ülést tartott a Ház, a melyen a föloszlatás lett kimondva. Védtem a kormány politikáját s mikor az elnapolást is megvédeni akartam, olyan lárma volt, hogy nem lehetett ennék eleget tenni. Az ülést fölfüggesztették. Mikor az elnök újra megnyitotta az ülést, én folytatni akartam a beszédemet, de a nagy zajban ez lehetetlen volt. A szólásszabadság érdekében akartam néhány szót mondani s a gyorsirók felé for­dultam. Ebben a pillanatban az ellenzéki kép­viselők előre tódultak, én visszaléptem a szé­kem felé s ekkor éreztem egy ütést a homlo­komon, mely egy könyvtől eredt, alighogy ez megtörtént, egy másik, majd egy harmadik ütést éreztem. Ez az utóbbi már fájdalmas volt. Mikor elmentem, egy tintatartófedél volt az asztalom alatt. A képviselőtársaim figyelmeztettek, hogy vérzek s erre kimen­tem. Az első löveg egy papircsomó volt. Eny­nyit láttam. — Nem ismerte meg excellenciád azo­kat, akik dobták? — Nem. — Hány nap alatt gyógyultak a sebei? — A szemem alatt a seb hat nap alatt gyógyult, a másik a homlokomon tiz nap alatt gyógyult. — Föl volt akkor függesztve az ülés? — Azt határozottan nem tudom. Azt tu­dom, hogy az elnök a helyén volt. Sebestyén József dr.: Kívánja a vádlot­tak megbüntetését? — Az akkori állásom tekintélyének meg­védelmezése érdekében, tekintettel, hogy hi­vatalos működésemben gátoltak, igen is ké­rem megbüntetésüket. A volt miniszterelnököt vallomáisára megeskették. (Az orvosszakértő,) A törvényszék ezután Minich Károly dr. törvényszéki orvosszakértőt hallgatta ki arra nézve, hogy milyen volt a miniszterel­nök s a földmivelósügyi miniszter sérülésié? Minich dr.: Héderváry gróf zúzott sérü­léseket szenvedett. Ezek közül kettő nyolc napon alul gyógyuló volt. A harmadik busz napon belül, de tizenkét napnál hosszabb idő alatt gyógyult. Minthogy Serényi Béla gróf földmivelés­ügyi miniszter betegsége miatt a tárgyalá­son meg nem jelenhetett, fölolvasták a vizs­gálat során tett vallomását. — Amikor látta, úgymond, hogy egy papircsomót röpítettek a miniszterelnök felé, odarohant hozzá, hogy megvédelmezze. Eb­ben a pillanatban e,gy kemény tárgy repült a legújabb tavaszi férfiöltönyök, gyermek­ruhák, férfi- és női Raglánok, lányka kabátok, HOLTZER és ABONYI SÉd! SSn Kérjük cégünkre ügyelni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom