Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-04 / 78. szám

fO DÉLMAGYARORSZÁG 1913. április 5. feléje, mely a szeme alatt megsebesítette, A ki a tárgyat dobta, egy nagybajusza, barna ember volt. Kéri a tettes kipuhatolását és megbüntetését. Az orvosszakértő szerint Serényi gróf kétféle sérülést szenvedett. Mind a két sé­rülés nyolc napon alul gyógyult. Az elnök fölmutatja az orvosszakértőnek a réztintatartót s a papirvágókést. A szalkér­tő (kijelenti, hogy ez a két tárgy nem szere­pelhetett a parittyák közt, mert ezek vesze­delmes sebet ütöttek volna. Az elnök ezután busz percre fölfüggeszti az ülést. (A tanuk.) Nyáry Béla kalocsai ügyvéd az első ta­nú. A kritikus időben képviselő volt. Hogy ki dobálta meg a miniszterelnököt, nem tud­ja. Csányi Sándor .földbirtokos, volt ország­gyűlési képviselő, látta, hegy a miniszterel­nök felé röpködnek az iratok, a tintatartót is látta, hogy röpült, de hogy ki mi't dobott, azt netm látta, mert ő háttal állit- a dobálók­nak. Baumgarten Károly bankihivatalnok a következő tana. A karzatról látta a jelenetet, Amikor Héderváry gróf a gyorsírók felé kö­zeledett, az ellenzéki táborból könyvet, aktá­kat s egyéb tárgyakat dobáltak feléje. Lát­ta, hogy Zakariás egy könyvet dobott, de hogy ez talált-e, bem tudja. (Egy karzati vendég.) Weisz Jakab Jenő kereskedelmi utazó, mint tanú előadja, hogy ő is a Ház karzatán tartózkodott. Az ehiök: ön levelet is irt Kimennek s e levél alápján hallgatták önt ki? — Igen. — Honnian ismerte ön Zakariást? — A karzaton mondták, liogy ő dobta, meg a miniszterelnököt. — Azt vallotta ön, hogy Hoffmanin is egy könyvet dobott a miniszterelnök felé s őt homlokán találta. Látta azt is, ihogy nyom­bán utána kék folt képződött Kbuen homlo­kán. Látta azt is, hogy Polónyi Géza, is meg­dobta a miniszterelnököt? Később módosi'tot­ta ön a vallomását, azt mondta, ön balkezes ember s a jobboldalt össze szokta téveszteni a ballal. Nos,, ftentartja a vallomását? — Igen. Baracs Marcell dr.: Milyen messze ál­lott Zakariás a miniszterelnöktől? — Három-négy lépésre. — Kérenl most konstatálni, hogy egy mi­niszter asztaláról sem hiányzott tintatartó. Csak az utolsó asztalról, a (horvát miniszter asztalán nem volt tintatartó. Zakariásnak e szerint köriül kellett volna szaladnia félkör­ben a miniszteri székeket. Nahát ettől a tanú úrtól többet, én nem kérdezek. (A szemébe mondom.) Székely Sámuel lapszerkesztő a követke­ző tanú. Elmondja, hogy történt a tumultus. Polónyi Géza egy iratcsomót csapott a föld­höz. Hogy kik dobták meg a minisztereket, azt megmondani nem tudja. Tény az, hogy többen dobtak könyveket feléje. Igy Zaka­riás és Markos is. Markos: Meri ezt a szemembe mondani,, hogy én (dobtam? — Hát, ha ugy felfrissíti az emlékező ké­pességemet, bizony m erem. ön is dobott. Sőt utána, mint. jól végzett munka után egy de­rűs, boldog mosoly ragyogta be arcát, Linder Ernő lapszerkesztő a következő­ket vallotta: — Amikor Kbuen a gyorsíróknak diktál­ni kezdett, azt hittem először, hogy Eitner in­zultálni akarja őt. De Eitner csak kiabált. Az­tán láttam, hogy Hoffmann egy könyvet do­bott. Kbuen felé, — Hát (Markosról mit tud? — Láttam, hogy felkapott valamit, de hogy eldöbta-e, nem tudom. Som Pál látta, hogy Zakariás egy köny­vet, Hoffmann Ottó pedig iratokat dobott a miniszterelnök felé. Markos pedig hadoná­szott s egy réztárgyat dobott. Kkuen fejé­hez. — Ön a rendőrségen részletesebben val­lott? — Hja kérem, az ember öregszik. Há­rom év után már nem emlékezhetem min­denre. (Nem tudtam kivédeni!) Hencz Károly tanú: A főesemények ak­kor játszódtak le, amikor szünet után a mi­niszterelnök másodszor akart fölszólalni. Időközben az újságírók figyelmeztettek, hogy miniszterelnök ellen merénylet készül, jó volna megakadályozni. Én a miniszterelnök elé álltam, hogy testemmel védelmezzem. Láttam, amikor az ellenzéki képviselők a miniszterelnök felé rohannak. Láttam Zaka­riás Jánost, ámint a miniszterelnök felé do­bott egy könyvet. Az a véleményem, hogy nem akarta megsérteni a miniszterelnököt, de abban a pillanatban még nem tudta: vád­lott lesz-e belőle, vagy nemzeti hős. Látva a fonák helyzetét, gúnyos megjegyzést tettem rá, mire ő eltávozott. Ezalatt Hoffmann Ottó egy bekötött házszabálykönyvet dobott a miniszterelnök felé, Markos Gyula pedig a padra állott fel és áldást osztott. Láttam, hogy Zakariás egy könyvet dobott a minisz­terelnök arcához, sajnos, a merényletet nem tudtam kivédeni. Délután félnégy órakor kezdődött újra a mai tárgyalás, melyen megjelent Khuen-Hé­derváry gróf is. Először Pécha Miklós volt országgyű­lési képviselőt hallgatták ki, aki súlyos val­lomást tett. Vallomás'a különösen Zakariást és Markost érinti, amennyiben őket határo­zottan látta, amint könyvet és tintatartót dobtak Khuen és Serényi felé. Több tanút hallgattak ki, akik részben terhelően vallottak, részben semmit se lát­tak. Majd az elnök a tárgyalás folytatását péntek délelőtt tiz órára halasztotta. Igazgató: Vas Sándor. Telefon 11-85. Telefon 11—85. Péntek, szombat és vasárnap ^ É g| A legújabb m a i |Asta NieSsen.l «• : ü m Kép. n Ü N sHalál Sevillában.! Dráma 5 felvonásban. m m Valamint a két órás uj műsor. || H ü gl Előadások hétköznapokon 5., 7 és 9 órakor. |gj gg Vasárnap d. u. 2 órától éjjel 11 órá'g. g| m m Helyárak: 1 K, 80, 60 és 30 fill. gy m m Katona-, deák- és gyermekjegyek csak fü az 5 és 7 órai előadásra adatnak ki. ü • g Egy törvényszéki tárgyalás lovagias epilógusa. (Saját tudósítónktól.) Érdekes affér lefo­lyását kisérte éber figyelemmel a közeli na­pokban Hódmezővásárhely társadalmának jelentékeny része. Az affér szálai Szegedig- el­nyúlnak és innen indultak ki egy bűnvádi pörből, mely a maga idején sokat, volt szóbe­széd tárgya Szegeden. Emlékezetes még az az eljárás, amely levéltitok megsértése eimén Dán Artúr volt szegedi ba.nkihivata.lnok, most hódmezővásár­helyi rahaniagykereákedő ellen körülbelül •két évvel ezelőtt indult. A pör anyagát ká­véházakban és egyebütt sokat pertraktálták, mert — mint mondták — Dán állítólagos le­véltáto k sértése mögött .bonyodalmas szerel­mi história eseményei csaptaik hullámokat. Az lügy tárgyalása zárt ajtók mögött történt, annyi bizonyos, hogy a pályája kezdetén le­vő fiatal embert- a bíróság bűnösnek találta é s három heti fogházra elitélte. Azóta ez az ügy megy a maga bírósági utján, é,s arról is tudunk, hogy Dán megfogja találni annak a módját, ihogy ez az ítélet föl­old a,SiSék. A múlt héten: azonban azzal kap­csolatiban, hogy Dán Artúr három heti fog­házra el vart ítélve, érdekes események ját­szódtak le Hódmezővásárhelyen. Március 26-án, szerdán este Dán Artúr (hölgyek társaság,ábaln sétált a hódmezővá­sárhelyi főutcám. Amikor az üzletzárás ideje elérkezett, illően elköszönt az uri nőktől, a kikkel abban állapodott meg, hogy 'dolgai­nak végeztével újból csatlakozni fog hozzá­juk. Ez rövidesen meg is történt, de Dán egy fiiatal embert talált a társaságiban és mint­hogy uri 'emberek között a társas érintkezés alfája alz, hogy aki egy társasághoz csatla­kozik, bemutatkozik mindazoknak, akiket ab­ban a társaságban még nem isimer; Dán a kezét nyújtotta az időközben odia csatlako­zott fiatal embernek, Klein Lajos, gyógysze­res zsegéduek. Klein a feléje nyújtott kezet nem fogadta el, ellenben mindaikót kezét hátra tette. Dán iArtúr másnap provokálhatta Kleint, aki a nála megjelent segédeknek kijelentet­te, hogy Dánt sérteni nem akarta, ellenben miem kívánja a vele való megismerkedést. De ha Dán mégis sértve érezné magát, elégté­telt iád neki. A segédek ezután arra kérték, ihogy nevezze meg megbízottait, amit Klein megígéri, nyomban kijelentette azoban, hogy csak abban az esetben ad elégtételt, ha Dánt a becsületbíróság kvalifikálja. Az egyik se­gé d erre megjegyezte, hogy csak megbízót ­ta.iv.al mehetnek bele a dolog meritumába, mire ez a beszélgetés vegét ért. A segéd ék minidjárt az első tárgyaláson megállapodtak becsületbiróságban. Dán ré­széről iSzathmáry Tihamér főkapitány és Graák Dezső, & Beregi Lajos-cég főnöke, Klein részéről Dozsity Elemér főszámvevő és Vet ró Lajos árvaszéki elnök voltak a becsü­letbinák, inig a becsületbíróság elnöke Weisz dr., városi tiszti főorvos lett. A becsületbíróság Kleint lovagias elég­tét eladásra kötelezte, Tanácskozásából semmi sem kerülhet nyilvánosságra. De minden esettre érdekes, ihogy lovagias ügyek szakértői szerint — egyébként a párbajkodeksz is ezt mondja — a bíróságtól való elitéltetés még nem föltétlenül diszkvalifikál, aminthogy a fötoe'ültés sem képesít föltétlenül egy-egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom