Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)
1913-04-04 / 78. szám
fO DÉLMAGYARORSZÁG 1913. április 5. Javaslat a második vízvezeték megépítéséről. — Megint kisért a vízhiány. — (Saját tudósítónktól.) Újra az aktuális problémák homlokterébe lépett Szeged egyik örökös nyavalyája: a vízhiány. Egész télen állandóan-szőnyegen forgott ez a kérdés, hol a vízórák körül támadtak bajok, hol pedig a külvárosi lakosság, panaszkodott a vizinség miatt, majd több tekintélyes törvényhatósági-bizottsági tag indítványt tett a közgyűlésnek, amelyben, radikális módot ajánlottak a folytonosan kisértő vizmizériák megszüntetésére. Annak idején egész terjedelmében ismertettük-,ezt az indítványt, amely arról szólt,, jiofey a szolnoki '.vizmütelep mintájára Szegeden, is tiszai vizmütelepet kellene létesíteni s ezzel megoldást nyerne a második vízvezeték kérdésé: is. Az indítvány értéimi szerzői Holtáén, Tivadar, Nyiíassy Pál dr., Pálfy József dr., Ujj József dr. és még többen azt ajánlották a közgyűlésnek, hogy a szolnoki vizmütelep tanulmányozására a város hatóságának tagjai közül bizottságot küldjön ki é§ a közgyűlés ilyen értelemben határozott is. A vizkérdés főleg ugy vált ismét aktuálissá, hogy a bizottság a megbízatásnak eleget- .tet-1 és most adta' ki. azt a jelentést, a melyben .a szolnoki yjzmütelep körül szerzett tapasztalatairól számol be. Bokor Pál .helyettes polgármester elnöklésével három tagból állott a bizottság, az egyik Tóth Mihály főmérnök,.volt; a másik .Farkas Árpád osztálymérnök és a harmadik Csőnkül Ferenc városi vegyész, önként hozzájuk csatlakozott még Winhler Imre törvényhatósági bizottsági tag. A kiadott jelentés szerint a bizottság a következőket állapította meg. A szolnoki vizmütelep és vízvezeték egy millió százezer koronába került,. tehát körülbelül annyiba, mint;.a szegedi belvárosi vizvezeték. A Tisza vizét .Szolnokon- négy.higgasztó telepen, azután még négy szürőtelepen vezetik át, majd tinisóval desztillálják. A bizottság szerint azonban ezzel a desztillációval nem lehet a vizet teljesen baktériummentessé tenni s igy mindig számítani kell arra, hogy a viz fertőzött és betegségek csiráit rejti magában. A szolnoki vizvezeték napi vízszolgáltatása 1800 köbméter, a szegedi vízvezetéké pedig 7500 köbméter. Szolnokon a vizvezeték 15,000 lakos lakása számára szolgál. A lakosság másik felét, szintén körülbelül 15,000 embert, kifolyók látják el a szükséges vizzel. Vízdíjban Szolnokon egy lakrész után 6 koronát, egy fürdőszoba után 20 koronát fizetnek, míg Szegeden egy lakrész után a belvárosban 4 korona, a külső területeken 3 koroná a taksa. A fürdőszobák után Szegeden nern fizetnek vizdijat. Ezután a jelentés a szolnoki és a szegedi vizmü üzemek jövedelmezőségét hasonlítja'össze s azt mondja, hogy amig nálunk mintegy 40,000 koronát jövedelmez évenként a vizvezeték, addig Szolnokon deficitje van, mely 1911-ben 36,000 koronát tett ki, 1912-ben pedig 30,000 koronát. Szolnokon azonban a vízvezetéki üzem a gázvilágitásban és a jéggyártási üzemmel kapcsolatos, a világítás pedig maga 75000 korona tiszta jövedelmet hajt. Végeredményében tehát ugy alakul az egész, hogy a vizvezeték — ha számításba vesszük a vele kapcsolatos üzemeket — évenként 10,000 korona tiszta hasznot jövedelmez. Ha tehát — mondja a bizottság jelentése — Szegeden szolnoki mintára akarnánk a külső területi vízvezetéket megépitcjii, akkor két külön vizvezeték szükséges, amelyeknek a költsége két millió korona volna. Világos, hogy, ez a-vizdij elég tetemes fölemelését jelentené. Ezek után a bizottság véleményes javaslata következik. Ebben a bizottság kitér arra is, "hogy mi a tulajdoriképeni oka a vízhiánynak.-Azt-mondja, nem áll az, amit sokan szakértők is hangoztatnak, hogy az ártézi Futak vize apadóban van s ezért csökken a vízszolgáltatás. A medencék kiapadhatatlanok s hogy mégis egyre vízhiány kisért, ennek az a magyarázata, hogy a vezetőcső vekben szilárd anyagok rakodtak le, a melyek a csöveket megszükitették. Szolnokon — mondja a bizottság — azért használják a Tisza vizét, mert a talaj artézi kutak fúrására nem alkalmas. Végül odaikonk Indái a jelentés, hogy Szegeden a föntebbiek alapján tiszai vizmütelep létesítése nem ajánlatos, hanem helyesebben cselekszik a város, ha artézi vízvezetéket építtet a Nagykörúton kívül eső városrészekben is. A tanulmányozásra kiküldött bizottság véleményes javaslata természetesen még nem jelenti a dolog végleges megoldását. A kérdéssel a műszaki bizottság, majd a tanács is foglalkozni fog. A legfőbb szempont az, hogy a kérdés mielőbb megoldásra juskon, nehogy egyre nagyobb mérvben fenyegessék a város lakosságát a vízhiány káros következményei. „Bizonytalan az európai helyzet." Úpnüonból jelentik: Arra a hírre; hogy az angol királyi pár Vilmos császár meghívására részt vesz Viktória Lujza hercegnő eljegyzésén, a „Press Association" a következőket jegyzi meg: — Őfelségeik Németországban teendő látogatásának hirüladásával nem annyira azt célozták, hogy ezt a látogatást német látogatásnak jelöljék meg, mint inkább, hogy véget vessenek a királyi pár által a kontinensen lévő hireknek. Azt mondják, hogy a jelenlegi 'körülmények között Európában az állapotok olyan bizonytalanok, hogy nem illenék hivatalos jellegű látogatást tenni. Ö felségeiknek németországi látogatása teljesen magán- és családi természetű és a felségek csak rövid ideig maradnak távol Angliától. és az első gyermek első hangját az anyán kivül, csak idegen fülek hallották. Amikor az apa hazajött és a gyermekét megnézte," a fanyar mosolygása kissé megmelegedett. — Korán jött, — szólt a fiatal anyának, mikor egyedül maradtak — de ha itt van, hozta Isten. Erre sokáig elbeszélgettek pénzről takarék oss-ágról, nehéz időkről, rossz keresetről és a gyermeki, agy szerepelt a beázélgetésben^miot pj kötelesség' és uj teher. Ez a fiatal .házaspár mem volt- szeretet-.nélkül való, de az egész életükből hiányzott az ujjongás és a gyermeket egy véletlen ajándékozta . nekik, nem türelmetlen akaratuk és forró vágyódásuk.' Meg volt irva, hogy az első gyermek útán jöjjön még négy — csupa betévedt vendég, csupa megadással fogadott kötelesség — és hogy a most született kis fiu szürke, csöndes; kötelességtéljesitő életet éljen le és éppen olyan fáradt és szerény gyermekeknek adjon életet, mint o volts*Jta sj - - ; " y ~ / - ; - - 3. A második, emeleten is kis fin született és az érkezését.rémüklözés és dühös gyanakvás, fogadta. A lakás fojtott csönddel volt tele,, elnyomott jajkiáltásokkal és elnyomott dühót'.ditássa!. A most született kis fiu ágya mellett megállott az apa'és vérbeboruló, meredt-szemmel vizsgálta a gyermek arcát; milyen vonásokat tálát vájjon, benne; a férfi arcát ájuldozva kutattaa. szenvedései ágyán reszkető, hófehér asszony: milyen indulat önti el ezt a szeretett és rettegett arcot, A fiatal asszony s/erette a férjét, de csak akkor szerette meg, amikor már a felesége volt; ekkor • megvallott neki mindent; de ekkor a férfi már nem hitte el, hogy a születendő gyermek az ő gyermeke. A kis fiút tehát rémület és gyanakvás fogadta és a születés csodálatos és szent órájában az a titkos vágy bujkált az egész lakásban, bárcsak aludna ki az imént lett fiatal élet. A kis fiu azonban erős tüdővei sírt; hosszú életet leélni lépett az életbe; ós meg volt róla irva, hogy az apja gyanakvása és az anyja rémüldözése, egy elátkozott házasélet marakodása megmérgezzem gyermekkorát és megmérgezze az egész életét. 4. Az első emeleten puha nagy lakásban kis lány született. Halkan lépett be az életbe és halkan fogadták. Az apa megcsókolta a fiatal anya kezét; a fiatal anya bágyadtan engedte; néhány udvarias szót szólták egymáshoz, de igazán semmi közük sem volt már sem egymáshoz, sem a gyermekükhöz. Tévedtek egymásban, de. most már együtt maradtak egy egész életre; a kis lány bágyadt csókokból született; ők nem akarták; most már alig törődtek vele és a születése után egyik ment jobbra uj és terméketlen csókokat' keresni, a másik ment balra. A kis lányról azonban meg volt irva, hogy magányosan- és elvadultan nőjjön föl, rosszá legyen és kegyetlennné, embereket tegyen tönkre, holttesteken lépjen át és meddőn haljon meg, i 5. A földszinten, a iházmesterlákásban kis fiu született. Könyek és átkok fogadták. Az anyja összeszorított foggal szülte meg, hogy a jajgatását senki se hallja és hogy a jajgatásával a gyermek átkozódó nagyapját •még jobban (fel ne bőszitse. A gyermek első sirása fellett sziszegve cfcapott össze a nagyapai becsület háborgása és az elkényszeredett nagyanyai szeretet védekezése. A gyermek anyja sápadtan és nagy szemmel hallgatott. A gyermek ismeretlen apja távol volt. A gyermekről azonban meg volt irva, hogy kemény férfiúvá nőjjön föl, hogy sokáig járjon a nyomorúságban és a bűn szélén, de azután napos mezőkre térjen rá és néhány merész lépést tegyen a nagyság felé is. 6. A pincében is gyermek született, de az anya nyögését és a gyermek első sirását senki sem hallotta. A viceházmester cselédje vergődött itt sötétségben és elhagyatva és a gyermek első sirását a szenvedéstől őrült anya keze fojtotta meg. A ház mozdulatlanul állott kietlen és irdatlan nagyságában, bent a lakásokban életek kezdődtek és a tavaszi napsugárra ismét rá libbent egy bolyongó lélek, amely hiába akart megszületni. Iratszekrények. Kártyany il vántartás. Teljes intézeti berendezések. o« I4® a jelenkor leg-i tökéletesebb liU$G|ll5ftp7 Országszerte díjmentes bemutatás. N miMm *0Rm8nyszeRrénygR Elsőrendű minőség. Szolid árak. V., Alkotmány-utca 19. h, Vidéki kerületi képviselők keresi-ínek.