Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-29 / 99. szám

1913. április 29. DELMAQYARORSZXQ 9 SPORT. o Magyar győzelem Bécsben. Kimond­hatatlan nagy örömet keltett országszerte a magyar válogatott csapata által Bécsben ki­vívott nagyszerű győzelem. Tiz évnél hosz­szabib ideje, évenként kétszer találkozik a monarchia két országának legjobb tizenegy­je, hogy a footballsportban való elsőség kér­dését eldöntse és mindannyiszor évről-évre fokozódó érdeklődéssel várja Magyarország óriási sporttársadalma e mérkőzések ered­ményét. Nemcsak mi, hanem az osztrákok is ezt a találkozást tartják az év legnagysze­rűbb sporteseményének és azért' egyetlen más sportesemény nem képes annyi érdeklődést kelteni, mint a válogatottak játéka. Szegeden is hihetetlen kíváncsisággal 1 esték a híreket és a Bécsben negyed hétkor végződő meccs­ről jtt már félhétkor tudtuk a mérkőzés 72 percének az eredményét. Ekkor már meg volt a fenti eredmény és mindenki tisztában volt vele, ihogy a fenmaradt 18 percben az osztrákok képtelenek lesznek a gólokat be­hozni. Nemsokára ezután megjött a végleges eredmény hire és az érdeklődés jellemzésére elmondhatjuk, hogy a Korzó-kávéház tele­fonja állandóan csilingelt, hogy hivja a SzAK-istákat az eredlmény bemondására, ök természetesen nagy örömmel tették eleget a hívásoknak, sőt kedves részietekkel is szol­gálhattak, pl. hogy Potya két, Pataky és Bi­ró Gyuszi egy-egy gólt lőttek, hogy Zsák kapus fenomá'iis volt és hogy mégis Payer hátvéd volt az egész mezőny legjobb em­bere. A fényes gvőzelem révén megnyerték a magyar fiuk az értékes és gyönyörű Wag­ner-serleget, mely az utolsó öt mérkőzésben elért jobb eredmény által jut az MLSZ bir­tokába. Végül annyit kívánunk még megem­líteni, hogy az eddigi huszonkét találkozásból majdnem mindig a magyarok Budapesten, az osztrákok pedig Bécsben győzték, azonban most mégis sikerült a magyar fiúiknak a má­sodik és legfényesebb győzelmet az osztrák -fővárosban aratni, ami az osztrákoknak ed­dig egyszer sem sikerült Budapesten. o SzAK- Szabadkai SE 3 : 0. A meg­szokott nagy és előkelő (közönség lelkes usz­szisztálása. mellett vivta ki a SzAK a tavaszi forduló első /bajnoki mérkőzésen rjespeiktái1 üilis eredményt. A győzelem mindenesetre jelentős, mert tudni kell, hogy a szabadkaiak az ezidei bajnoki mérkőzések soráh össze­vissza csak egy gólt kaptak, a SzAK játékát kivéve, tehát bajnoki mérkőzéseken mindig számottevő ellenifél a Sport, Akik azonban a mérkőzést végignézték, látták, hogy a SzAK legalább /még egyszer annyi góllal volt jobb ellenfelénél. Állandó és hatalmas ostrom alatt tartották a szabadkaiak kapuját és hogy na­gyöbű gólarányt nem értek el, azt anmalk kell tulajdonítani, hogy a SzAK csatársora látván domináló fölényét, az első tiz perc után vá­ratlanul igen önző játékba fogott, aminek eredménye lett, az első félidő gól nélkül vég­ződött játéka. Helycsere után észbe kapott a csatárlánc, szebbnél-szebb táimad ásókkal gyűrűt alkotott a kéklfehérefc kaparja körül és végül a, fentlközölt eredménnyel a maga ja­vára billentette a meccs sorsát. A szabad­kaiak legjobb embere Aradszky kapus volt, ki .bámulatos hidegvérrel és helyezkedés! készségével nem egy biztosnak látszott lab­dát tett ártalmatlanná. A többiről csuk any­nyi mondani valónk van, hogy durván ját­szottak, ismert sportszerűtlen viselkedésüket ezúttal sem tagadták meg. Sajnos, a temesvá­ri biró erénytelen volt, mert a szabadkaiak titkárának saját bevallása szerint is már az első félidőben legalább négy-öt tizenegyes büntető rúgást kellett volna ellenük ítélni, ami lehűtötte volna foulolási és kezelési ked­vűiket. A SzAK dicséretére legyen mondva, hogy nem vette át a vendégek durva tem­póját, hanem mindvégig fairen, szép techni­kát csillogtató stílusban játszva, sok gyönyö­rűséget okoztak a nézőknek, csak az első fél­időben lábra kapott önző játék volt bosszan­tó, -amit azonban a játék második felében el­feledtettek velünk és kiengesztelve a jelen­tős győzelem által, végül is megelégedettség­gel ihagytuik el a pályát. Korrekt, de erélyte­len biró volt Káldor (Kinizsi.) o SzTK-Szabadkai MTE 2 : 0. A Szabadkára átránduló SzTK a szabadkai csa­patot 2:0 arányban tudta legyőzni. A sza­badkai munkások csapata eddig gyönge el­lenfél volt, de az idén végre formába jöttek. A vasánnapi eredményt befolyásolta a biró pártoskodása is. TÖRVÉNYKEZÉS. Verses elbeszélés a községi jegyzőről. (Saját tudósitónktól.) A szegedi esküdt­szék ma az (Jnser Blatt cknü nagylbecskereki német hetilapnak sajtópőrét tárgyalta. Ez a ki®, éles hangú „sajtó orgánum." már negyed­szer szerepel ebl>en az esküdtszéki ciklus­ban a bíróság előtt. Oly 'gyökeresen akarja megváltoztatni a közállapotokat, hogy min­den kozférfiu működésében talál valami kifo­gásolni valót, almit azután a legnagyobb fel­háborodással hoz a nyilvánosságra. Legutóbb az újévi számiban történt egy kis leleplezés Holzinger Lajos községi jegy­zővel. A leleplezést Deffert Ferenc niákófal­•Vai gazdálkodó irta még pedig meglehetősen különös formában. Sőt annyira különös for­mában, hogy még a kis nagybeoskereki világ­lap olvasói is meglepődtek. „Újévi félköszön­tő" volt a címe Deftert cikkének. A felköszön­tőt vers alakban irta a szerző és az összes jó kiváinatait elmondta benne, amit csak a bol­dog uj év alkalmából el lakét rmondani egy boldogtalan .falu jegyzőjének. Jó kívánságai között Deftert olyat is kívánt, hogy a jegy­ző az uj évben kevesebbet hazudjon és az adó­könyvbe olyan hátralékokat ne vegyen fel, amelyek nem léteznek. A jegyző a tréfás felköszöntőt nem vette azonban tréfának, hanem rágalmazásért fel­jelentette Deffertet, Az ügyet ma 'tárgyalta a szegedi törvényszék esküdtbirósága Hevesy Kálmán elnöklete alatt, A tárgyaláson a versíró bizonyítani kívánt, mivel a bíróság úgyse akceptálta volna azt az elvet, amely a „poética lieentia" alapjlátn épül fel. Épen ezért Deftert tanukra hivatkozott, akik igazolják, hogy valót irt, A tanukat ki !is ihallgaitta a bíróság, átnide ezek épen az ellenkezőt vallot­ták, mint amit a vádlott alkart igazolni ve­lük. A tiz tanú vallomáisából kitűnt, hogy a költemény tényleg nem egyéb, mint poétái fantázia és a jegyző solia.se követett el sem­miféle mulasztást vagy szabálytalamlságot. Késő délután hirdetett a íbiróság ítéletet és a vádlottat két heti fogházra büntette. § Kinevezés. Liszka Károly szegedi jog­gyakornokot az igaZságüigyiminisjJter Nyír­egyházára törvényszéki jegyzővé nevezte ki. § A Désy—Lukács-pör. A Lukács—Désy ügyben Vázsonyi Vilmos dr., Désy Zoltán védője a törvényszék ama fölszólitására, hogy kívánj,á-e fölvenni a kitűzendő főtárgyalá­son a tábla által megjelölt bizonyítás fona­lát, beadvánnyal felelt, melyben elmondja, hogy a törvényszék fölszólitását olybá veszi, hogy a törvényszék tájékozódni kiván arról, hogy a vádlott a bizonyításra milyen kere­teket óhajt ímejelölni. Kijelenti, hogy igenis kiván bizonyítani és pedig az első csoportban megjelölt ügyre nézve bizonyítani kivánja gzt, hogy a 'Magyar Bank és Kereskedelmi részvénytársaság négy millió nyolcszázezer koronát fizetett a kormány választási kasz­szájába és pedig a sószerződés, a refakciák és a külső kereskedelmi képviselet ügyében elért engedmények fejében- >E pontban a mult főtárgyaláson megjelölt eszközöket igénybe óhajtja venni, kéri, hogy szerezze be a törvényszék a kereskedelmi miniszté­riumnak egyik jegyzőkönyvét, amely szerint a Magyar Bank a refakciák dolgában lefolyt egyezségi tárgyaláson jóval kisebb összeget ajánlott föl. A főtárgyaláson elő fogja ter­jeszteni többi bizonyítékait és tárgyi és lo­gikai eszközökkel kivánja bizonyítani a pa­namista kifejezést. Továbbá a zalatnai ház ügyében 'bejelentett és a főtárgyaláson eluta­sított bizonyítékait kivánja ismét előterjesz­teni. Azután a védő figyelmébe ajánlja a tör­vényszéknek, hogy amennyiben az ügyészség is ujabb bizonyítékokat jelöl meg és tanuk beidézését .kéri, követelje meg az ügyészség­től, Ihogy jelölje .meg azt a tényt is, amelyre nézve a tamu kihallgatását kéri. Jelzálogkölcsönt, földbirtokra, továbbá köztiszt­viselőknek és katonatiszteknek előnyös törlesztéses kölcsönt és részvényekre, sorsjegyekre elő­nyös kölcsönt nyújt o-o Szegedi Altalános Bank Rudolf-téli* 5. szám. FOGA SZÁJPADLÁS nélkül. Az általam készi tett rágásra kitűnően használható a valódi fo­gaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készitek továbbá arany koro­j nákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bármilyen javítást 4 óra alatt készitek. BARTA ÁGOSTON fogtechnikus, Kigyó-utca 1. sz. SZEGED. Hirdetmény. a hadmentességi dlj alá tartozó egyének által teendő bejelentések tárgyában. Az 1913. cvi május 15-éig tartozik iaz, aki: 1. mint hadiszolgálatra alkalmatlan, az állítási lajsromból töröltetett; 2. mint hadi szolgálatra alkalmatlan, fegyver­képtelennek nyilváníttatott; 3. a katonaszolgálatból oly testi fogyatkozás mi­att bocsáttatott el, mely őt harcképtelenné nem tette s mely nem a katonai szolgálat teljesiésének követ­kezménye, ama község elöljáróságánál (város adóhi­vatalánál), hol állandóan tartózkodik, az e célra szol­gáló nyomtatványon: a) polgári állását; b) lakását; c) ama sorozó járás, illetőleg község nevét, melyben a hadkötelezettség alól mentesittetett; d) azt az évet, melytől fogva a felmentés számí­tandó, bejelenteni ős é) a reá, esetleg ama családfőre, kinek család­jához tartozik, a megfelelő 1912. évben állandó lak­helyén, esetleg más községekben is kivetett egyenes állarnadók összegét hitelesen kimutatni. * Ezenkivül tartozik: f) az a véd-, illetve díjköteles, kinek hadmentes­ségi diját a törvény 11. ^-a értelmében a munkaadó fizeti, a munkaadó nevét és lakását bejelenteni. Ez adatok bejelentésének elmulasztása az 1880. évi XXVII. t.-cikk 20. §-a értelmében a kirovandó hadmentességi dii három, egész hatszoros összegének megfelelő pénzbírságot von maga után. Ha a munkaadó személyében az alatt az idö alatt, rnely a bejelentés beadása és a dij esedékes­ségének napja (az év október 1-je) között lefolyt, változás állott be, eme változást a diiköteles az 1883. évi IX. t.-c. 4. <j-nak 3. pontja értelmében ott, ahol az első bejelentés tette, szintén bejelenteni köteles. Azoknak a di.iköteleseknek, kik állandó lakóhe­lyükön kívül másutt adóval megróva nincsenek, meg­engedtetik, hogy a községi elöljáróság (városi adó­hivatal) előtt személyesen megjelenvén, vallomásu­kat ugyanott tollba mondhassák, de ha ezt tenni el­mulasztják, a fentebb emiitett pénzbirság ellenök tel­jes szigorral fog alkalmaztatni. Keit Szeged, 1913. évi április hó. A m. kir. pénzügyigazgatóság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom