Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-29 / 99. szám

10 DfiLMAQYARORSZXQ 1913. április 29. NEMENYINE FOGMÜVESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készit mindenféle fog munkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. Bármilyen javítás hat óra alatt elkészül. 522 dat, mint útügyi hatóságunk vezetőjét, haj­landó-e szigorúan utasítani Szeged város fő­mérnökét az iránt, hagy a mérnöki szakhiva­tal .most ,már záros rövid határidő alatt ugy készítse el a halástyai-nt épitésének tervezó­• sét, hogy ezt a különben is csekélységből álló j munkát neki javitás, vagy pótlás végett töb­j hé visszaadni ne kellessék, nehogy újra el­mulasszunk egy kedvező munkaalkalmat az aratási dolog idő előtt Tisztelettel Szeged, 1913. április 28. Fajka Lajois dr. KÖZGAZDASAG. Sürgetik a balástyai műutat. (Saját tuáósitánktól.) A Szeged-Felsőta­nya utai nagyon elhanyagolt állapotban van­nak. A müut fölépítését már régen elhatá­rozta a közgyűlés, de még nem kezdték ímeg mai napig sem a munkálatokat. A jelenlegi körülmények között pedig a Felsőtanyát álig lehet olyan kocsival megközeliteni, mely meg van terhelve. Az utak nagyon homokosaik és elakad emiatt a kocsi. Fajka Lajos dr. tör­vényhatósági bizottsági tag épen ezért ma egy interpellációt adott be a polgármester­hez, amelyben amiatt interpellál, hogy a ba­lástyai müut építését még imáig sem kezdte meg a mérnökség, dacára annak, hogy az ut kiépítését a közgyűlés már három évvel ez­előtt elhatározta. Az interpellációt itt közöljük: Nagyságos Polgármester Ur! Az 1910. év folyamán Szegeid város törvényhatósága a Szegeid felsőt anyai vasúti állomástól a do­rozsmai oldalnak vivő Balástya-őszaszéki tör vényhatósági üt fciépitése, vagy legalább 'székifölddel leendő megflmrfkolátea iránt, cgv kérvényt adtam be hatvan felsőtanyai adó­fizető polgár kérelme folytán és megbizádiól. Az aláirók e kérelmükhöz mellékelt nyilat­kozatban arra is kötelezték magukat, hogy a hatóság által kijelölendő időben és helyre 2500 fuvar székföldet fognak az ut >készítésé­hez behordani; vagyis a tervibe iveit építendő nitna'k körülbelül félét maguk megépítik, ha erre őket a hatóság felszólítja s az ut építését két éven bélül tényleg megkezdi. /Ezen fő közlekedési törvényhatósági út­vonal építése nem szén védhet további h al asz­tást, mert az év tavaszán nyári és őszi sza­kában félévnél főbb időtartaim alatt a Balá's­tya s Öszeszéki homoktalajon a ikocsifuvaro­zás úgyszólván csalk fél teherrel történhet, akkor is az igavonó állat kínzásával, lassú és pihentető hajtásával, ami a gazdaközön­ségtől a jelenlegi állapotok .mellett sok időt rabol el éppen a legnagyobb .dologidőben. Nagyságód jóakaratáról a tanya lakossá­ga meg van győződve s 1a helyszínen történt számos meg jelenéséből s érdeklődéséiről sze­mélyesen tapasztalta, hogy a sürü lakosság­gal borított, mégis minden müut nélküli fel­öt anyai rész: Balástya, öszeszék érdekeit is Nagyságod állandóan szemelő! t tartja. Mi az oka mégis, hogy felsőtanyán nem énül a balástyai ut? Dacára annak, hogy a törvényhatóság közgyűlése az építésihez szük­séges összeget, már évekkel ezelőtt megsza­•vzta- s ezt a közgyűlési határozatot a mti­" ;-zfériii.m is jóváhagyta. Én, amikor a külterületi népkörök ez ügyben ismételten interpellátióra kérnek és utasítanak, .mint a törvényhatósági bizottság tagja, nem engedhetem tovább, hogy Szeged város főmérnöke s mérnöki hivatala talán • '"w is éppen véletlen eltévesztgetésekkel folytonos pótlások végetti risszaadaitásokhal és egyéb halogatásokkal a Baliisty'ai-ut (meg­valósítását is az egész városi (hatóság műkö­désének ri Vására „vásárcsarnok tervezéssé" varázsolja át. Amiért is tisztelettel kérdem Nagyságo­x Kamarai ülés. A szegedi kereskedelmi és iparkamara ma teljes ülést tartott Szarva­dy Lajos kamarai elnök elnöklésével. Az ülés elnöiki előterjesztésekkél kezdődött, majd Perjéssy László 'kamarai titkár az iroda mű­ködéséről szóló jelentését terjesztette elő és Szabó Gyula másodtitkárral együtt referálta a napirendre tűzött tárgyakat. A napirenden a szokásos vélemény szolgáltatásokon s fo­lyó ügyeken kívül több fontos és közérdek­lődésre is érdemes ügy szerepelt. Igy elha­tározta a kamara, hogy egy vetőimagvizsgáló állomás, egy növénytermelési kísérleti telep s egy állami vegyvizsgáló állomásnak Sze­geden. való létesítése, érdekében tesz lépése­ket s a paprikatermelés és kereskedés érde­kében egy széleskörű ankét összehívását ké­relmezi a kereskedelemügyi miniszternél. A belgrádi kereskedelmi kamarának a szerbek ellenünk készülő bojkottmozgalma ügyében kelt köriratára azt a.z álláspontot foglalta el a kamara, hogy bár nagy súlyt helyez a két szomszéd nemzet kereskedelmi összekötte­téséinek barátságos voltára és szilárdságára, — még sem tartaná indokoltnak a kormány külpolitikai magatartását befolyásolni, melyet a forrongó események js elsősorban a kettős monarchia saját érdekei irányitanak. Szeged város tanácsának véleményét kérő átirata folytán foglalkozott a kamara a Balkán-ál­lamokkal kötött kereskedelmi szerződések megujitásának kérdésével is és szemben Szat­már vármegyének tisztán agrár érdekeket szolgáló törekvésével/oly irányú fölirat in­tézését javasolta -Szeged város törvényható­ságának, hogy ha mód és alkalom lesz a szerződések revízióját, ennél a változott vi­szonyok, a magyar ipar, különösen pedig a városok fogyasztó közönségének érdekei fi­gyelembe vétessenek. Pártolta a teljes ülés a kolozjsvári kamarának a pékipar vasár­napi munkaszünetét újból szabályozni íkérő mozgalmát, a soproni kamaráét, hogy vas­úti bérletjegyek kisebb rayoniókra is adassa­nak ki; sürgette a kamara Groák Dezső ka­marai kültag javaslatára s egyidejűleg a mis­kolci és kolozsvári kamarák mozgalmára va­ló tekintettel is, a csődtörvény revízióját, — pártolta a teljes ülés a brassói kamarának az összeférhetetlenségi törvény módosítására vonatkozó fölterjesztését is azt a föliratot is, amellyel a nagyváradi kamara a munkásbiz­tositási törvény revízióját sürgette. Több fo­lyó ügy között végre megállapította a teljes ülés a kamara 1912. évi zárszámadásait s ha­tározott több ösztöndíj és segélykérés odaíté­lése ügyében. x Lanyhaság. Az értéktőzsde mára a a montenegrói kérdés nagy feszültségére való tekintettel lényegesen ellanyhult. Az üzlet 6 —8 koronával a szombati zárlaton alul in­dult, további folyamitól azonban 'csekély ár ja­vulás állott, be. A spekuláció, ugy látszik, Ibogy még minidig nagyon bízik a békében és ezt a számítását saját.szerűen arra alapítja, hogy a monarchia az egész háborús idő alatt még eddig mindig engedett s ezúttal se.m fog­ja kenyértörésre juttatni a dolgot. Ez a re­mény útját állíja az árfolyamok hirtelenebb esésének. A hivatásos spekuláció várja a dön­tést, melynek rövid időn belül be kell követ­keznie. Addig nem akarja magát senki na­gyobb mértékben angazsálni. A zárlat szi­lárd. x A Gyosz. közgyűlése. A Magyar Gyár­iparosok Országos Szövetsége vasánnap dél­előtt tartotta >rendes évi közgyűlését Choriti Ferenc főrendiházi tag elnöklésével. Az elnök nagyhatású megnyitójában ama reményé­neik adott kifejezést, hogy a Balkánon végre mégis csak helyre fog állni a béke és nyuga­lom és a romok eltakarítása után ujabb gaz­dasági föllendülés következik. Schwartz Fé­lix mondott ezután kegyeletes emlékbeszé­det báró Hatvani Deutsclh Sándorról. Grátz Gusztáv ügyvezető-igazgató, Ország Ró­bert, Szurdai Róbert, Murányi Iván és Hege­dűs Lóránt föíszólaiása után a közgyűlés az évi jelentést elfogadta. A budapesti gabonatőzsde. Üzletteknikai szempontból meglehetősen fontos napja volt a határidő,piacnak, aimeny­nyihen ma rekesztették be .az áprilisi batár­idők forgalmát és ugyancsak mára esett a májusi szállítások bejelentése. Az áprilisi ba­táridőknél délelőtt. 11 órakor: búzára 22.60, zabra 19.40 koronás leszámoló árfolyamokat állapítottak meg, a májusi batáridőkből pe­dig (jóllehet az átvétel ünnepnapra esik) 205.000 mm. búzát s 500 mm. rozsot jelentet­tek be szállításra. Egyébként a kedvezőtlen külsőpolitikának alig volt hatása, mert a borús, esős idő folytán nyugodt volt délelőtt ma az üzlet. ,A tengeri délfelé fedező vásár­lások folytán lényegesen drágább. Ez aztán a többi cikk irányát is javította. Az árfolya­mok a következők: Buza májusra 11.15—16, októberre 11.76 —77. Rozs októberre 9.70—71. Tengeri május­ra 8.05-06, júliusra 8.26—27. Zab októberre 8.72—73. A készáruvásáron változatlan, áron néhány ezer métermázsa buza kelt el. A budapesti értéktőzsde. A komoly rendszabály, amelyet még a londoni reunió mai döntése előtt nálunk megfontolták, az itteni és a bécsi spekuláció körében aggodalmat okozott. A nagy közön­ség ugyan üzletek kötésétől tartózkodott, mindazáltal az eladók voltak a, mai előtőzs­dén többségben és sürgős kínálutókkal lefo­kozták az egész vonalon az árai vét. A határ­időre kötött, értékek 6—8 koronával hanyat­lottak, ;a zárlat többszörös áringadozás után némi intervenció nyomán kissé javult. A készárupiaoon alig volt kötés. Kötöttek: Magyar liitel 814—817. Osztrák hitel 618.25—619. Jelzálogbank 427.50—428. Magyar bank 550—554. Osztrák és magyar államvasút 641—644. Rimamurányi 715.50— 719. Salgótarjáni 764—765. Szesz 506. A bécsi börze. .Kötöttek: Osztrák hitel 621. Magyar bi­téi 817. Angló bank 588.50. Landesbank 514, Alpesi 1017. Török sorsjegy 237.50. Mátka készpénzért 117.67. Dohány 337.50. Lombard 126.25. Osztrák Magyar államvasút 720.25. Délí vasút 252.75. Rima/murányi vaismü 723. Skoda 822. Prágai vasmű 34.00. Az irányzat tartott. Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. Délmagtja r ország előfizetési ára Szegedem egy évre . . . 24.— kor. félévre . . . 12,— „ negyedévre . . 6.— „ egy hónapra 2.— „ Vidéken: egy évre . . . 28.— kor. félévre . . . 14.— w negyedévre . . 7. - „ egy hónapra . 2.40 r

Next

/
Oldalképek
Tartalom