Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-03 / 77. szám

1913. április 5. DELMAOYARORSZXQ 11 hogy a szinügyi bizottság eltörlései indítványozza vagy ilyen indítványt a jövőben benyújtani szándékozik, mert a többször .hivatkozott szinügyi bizottság ülésen csak a kö vetkezőket mondotta: Én a szinügyi bizottság mai formáját, nem tartom helyesnek s már más városokban sincsen igy meg. Minek minden héten ülést tartani, mikor a bizottságnak sincs rendelkezési joga, az a tanácsot illeti. A szinügyi bizottság helyes szervezete szerintem a következő: alakit a tanács egy bizottságot nevezze szinügyi bizottságnak vagy akárminek, a név mellékes. E bizottság álljon 20—30 tagból és pedig egyrészbien .zeneszakértőkből, egyrészben irók és szakkritikusokból, egy részben pedig jogász, pénzügyi stb. szakemberekből. E bizottságnak nem szükséges állandóan ülésezni, csak mintegy ad -hoc bizottságot akkor ihivja össze a tanács, mint a többi bizottságot — mikor valami színházi szakkérdésben véleményre szükség van. Ha zenei dolog az, — véleményt mondanak a zeneértő tagok, ha irodalmi dolog, az irók és kritikusok, mikor pedig fontos bérbeadási vagy más ilyen dologról van szó, az egész bizottság összehívandó. Ez a helyes formája ennek a bizottságnak s majd indítványt is fogok a közgyűléshez beterjeszteni, hogy a bizottság ilyen módon rekonstruál tassék. A mai 'állandó jellegű és mindig ülésező bizottságnak a múltban volt magas hivatása, mikor a szinügy nemzeti ügy volt s a színigazgatót anyagilag kellett támogatni. Ekkor a szinügyi bizottság állandóan működött, bérleteket gyűjtött a nemzeti darabokra közönséget hozott stb. Ez ma már mind nem szükséges, mert ma már nálunk nem nemzeti missió háza a színház, hanem szórakozó hely, s üzlet, még pedig egy ügyes színigazgatóra jó üzlet. .Mindezt azért adom most elő, hogy a t. bizottság ne mondhassa, hogy a háta mögött adok be ily indítványt, hanem először itt jelentem he s itt tárgyaljuk le. A városi közgyűlésen pedig csak a kö vetkezőket mondotta: Az igaz, hogy az utóbbi időben elfoglaltságéin miatt nem igen járhattam a szinügyi bizottság üléseire, meg nem is volt olyan fontos tárgy, amiért -elmenjek. Meg sokszor nem is tetszett nekem a bizottsági tárgyalások menete. Harcoltak a bizottságban, hogy bizonyos befolyások ne érvényesülhessenek, két napon elvitatkoztak, hogy azt a szerepet X. kisasszony kapja, majd aztán, hogy miért nem Y. kapja. Azonban, ha fontos tárgy volt sorrendre kitüzv-e, ha itthon voltam, mindig megjelentem s meg is fogok jelenni. Épen a mostani eset mutatja, hogy mikor a színház bérbeadásáról volt szó, mindjárt megjelentem, — magamévá tettem, idehoztam az illetékes fórum elé. Megbízójuk a most. idézetteiken .kívül semmii irhást vagy egyebet ezeken a szinügyi bizottsági .gyűlésien illetve városi közgyűlésen nem mondott. Felükre -nézve sértőnek találják tehát a fenti indítvány következő kitételeit, u. m.: I. Miután.kisérleteim: ezen uraktól eljárásuk felől fel világosítást nyerni, nem sikerült, Gerle Imre dr. bizottsági tag ur részérói azáltal lett maghiusitva, hogy kétrendbeli e célra egybehívott gyűlésen vonakodott megjelenni. II. Gerle dr. ur a januári közgyűlésen kijelentette, hogy ő már évek óta, a szinügyi bizottság ülésein részt nem vett s azokan a jövőben sem fog megjelenni. III. Ha .azonban valaki egyrészt az ily megbízást elfogadja, másrészt pedig nyilvánosain kijelenti, hogy az elvállalt kötelezettségeknek eleget tenni nem szádékozik, ilyen eljárás egyáltalában nem korrekt," és a következő kitételért: IV. „Ugy látszik különben, hogy Gerle dr. ur egyáltalán nem bir érzékkel az iránt, mi kompatibilis az ilyen megbizatáss-al és un nem, mert különben a szinügyi bizottság eltörlését célzó indítványának benyújtása 'előtt lemondott volna szinügyi bizottsági tagsagaról." , Ezen sértő kijelentéseknek a városi tanácshoz benyújtandó irat utján leendő -rektifikálását és ezen felül bocsánatkérést kívánnak. lBack Bernát ur megbízottai felük nevében kijelentik, hogy -bár az 1913. évi március 20-lkán összehiva volt szinügyi bizottsági ülésre vonatkozólag dr. Gaál Endre tanácsnok ur Wiromer Fülöp ur előtt megbízójuknak ,az 1913. évi március 19-ikén tartott pénzügyi bizottsági ülésén azt a kijelentést tette, hogy Gerle idr. ur mindjárt a szinügyi bizottsági ülés összekivása után néki azt mondotta, hogy a március 20-ikán összehiva volt szinügyi bizottsági ülésen részt nem vehet; bár továbbá a szinügyi bizottsági ülésről és közgyűlésről az összes megjelent szegedi újságok refe-rádái teljesen megegyeznek azzal, amit -megbízójuk Gerle dr. ur által elmondottaknak állított, minthogy azonban Gerle dr. ur szerint a szegedi újságokban közölt referádáík a valóságnak meg nem felelnek, — ez okokból annak hangsúlyozás,a mellett, hogy megbízójuk -a beadványában foglaltakat teljes jóhiszeműséggel irta -meg, a megbízójuk által a fenti inditványában dr. Gerle Imre urr,a vonatkozó —fent I., II., III. és IV. alatt idézett kijelentéseket megbízójuk nevében visszavonják és megbízójuk, nevében azt is kijelentik, hogy ezen kifejezések használatával megbízójuk dr. Gerle Imre urat egyáltalán sérteni nem akarta. Minthogy pedig megbízójuk más elégtételt -adni nem hajlandó — és Batík Bernát ur megbizottai szerint ezzel dr. Gerle Imre ur teljes elégtételt kapott és megbízójuk más -elégtételt adni nem tartozik, minthogy másrészről dr. Gerle Imre ur megbizottai ragaszkodnak ahhoz, li-ogy Back Bernát ur Szeged városához rektifikáló iratot nyújtson be, a melyben a fenti kijelentéseket visszavonja, másrészről azt is kívánják, hogy Back Bernát ur Gerle úrtól bocsánatot .kérjen; az okokból tekintettel arra, 'hogy Gerle Imre ur megbízottai kijelentették,hogy a felajált elégtétel adással meg nem elégszenek s ennélfogva fegyveres elégtételt kívánnak, Back Bernát ur megbizottai pedig ragaszkodnak ahhoz, hogy a felajált elégtétel adással Gerle dr. ur teljes elégtételt kapott és megbízójuk egyébb elégtételt adni -nem hajlandó, ez okokból megbízó,tt-ak jelen ügyet a maguk részéről befejezettnek tekintik azzal, hogy maguk részéről. a további megbízásról ezennel lemondanak. Kmif. Fába János s. k., idr. Kószó István s., k. Hausner Adolf s. k., dr. Ujj József s. k. ABBAHAGYTAK Szkutari bombázását! Antiváriban a flották! (Saját tudósítónktól.) Bécsi illetékes körök véleménye szerint a montenegrói helyzet tegnap óta gyökeresen megváltozott. Egyrészt Oroszország arra törekszik, hogy Angliát visszatartsa a flottatüntetésben való részvételtől, másrészt attól tart, hogy ha Montenegró energikus ostroma kapitulációra kényszerítené Szkutarit, akkor Oroszország nem tudná befejezni azt az ujabb akcióját, amely Ausztria-Magyarország elszigetelését tűzte ki Célul és ez által Angliát még jobban elkedvetlenítené. Szkutari bombázását ma váratlanul fölfüggesztette Nikita király. Ez kétségtelenül Oroszország kivánságára történt. Montenegrónak az a szándéka, hogy holnap újra kezdi az ostromot. Egyébként pedig az is lehetséges, hogy a bombázás azért szünetel, mert a szerbek és montenegróiak erősítéseket várnak. Ennek folytán ugy a flottatüntetés, mint Szkutari bevételének erőltetése dolgában ma időleges szünet következett be. Ezt a szünetet mind a két részről arra akarják fölhasználni, hogy az ott figyelembe jövő kérdéseket lehetőleg megoldják. Parisból irják: A Figaró jelenti: A tegnapi minisztertanács elhatározta, hogy Franciaország hozzájárul a Montenegró ellen való flottatüntetéshez, mert a Londonból, Pétervárról, Rómából és Berlinből érkezett információk szerint a válság késleltetése nem engedhető meg. Oroszország végre nyilatkozott a flottademonstráció kérdésében és bejelentette csatlakozását, ha nem egy állam, hanem mindnyájan tüntetnek. Az angol kormány rendkívül határozottan nyilatkozott a monarchiánk mellett és nemcsak hogy aktiv részt kiván venni, hanem azt sem tartja lehetetlennek, ha a monarchia megszállja Antivári kikötőjét. Anglia viszont nem helyesli, mert céliránytalannak tartja, hogy Montenegró belsejébe büntető ekszpedieiót vezessenek N hatalmak. Rómából jelentik: A Forugio, Saint Bon és Emanuele Filiberto hadihajók a tarenti kikötőbe érkeztek, ahol szenet vesznek föl és azonnal tovább mennek az adriai vizekre. Az olasz hajórajnak az a rendeltetése, hogy az ellentálló Montenegrói megfenyítse. Kattaróból jelentik: Szkutari elestét minden órában várták. A város ellen az Általános ostromot, mely négy nap óta rövid megszakításokkal tartott szakadatlanul, tegnap is egész napon át folytatták. A szerbek és montenegróiak megszállták a kis Bardagnolt, a Brdicánál levő hadállásaikat pedig a törökök már hétfőn kénytelenek voltak kiüríteni. A Tarabos török helyőrségét hir szerint már bekerítették. Ugyanott a legtöbb ágyú elhallgatott vagy azért, mert nincs lőszer, vagy azért, mert a törökök ezeket az ágyukat leszerelték. A szerb ágyuk tüze ismét teljes erővel irányul a város ellen, melyben nagy tüzek pusztítanak. A mai napon abbahagyták az .ostromot. Bécsből jelentik: őfelsége ma délelőtt tiz órakor Frigyes királyi herceget, féltizenegykor Krobatin hadügyminisztert és tizenegytől tizenkettőig Hötzendorft Konrád vezérkari főnököt audiencián fogadta. A kihallgatás a montenegrói eseményekkel van összefüggésben. A mai napon még ezek a jelentések' érkeztek: Szerbia és az albán kérdés. Belgrád, április 2. A szerb kormány lapja, a Samouprava kifejezést ad annak a megdöbbenésének, melyet a hatalmaknak az albán kérdésben követett eljárása a balkáni népeknél előidézett. A lap utal arra, hogy Albániának kiürítését még a háború tartama alatt követelik és olyan előjogokat kérnek, melyek a balkáni államokat lealacsonyítják és függetlenségüket fenyegetik. Ezeket a követeléseket semmiféle szerb kormány sem teljesítheti. Szerbek Szkutarinál. Belgrád, április 2. A Politika és a Pravda közlik, hogy a szerb csapatok Szkutari