Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-23 / 94. szám

DfiLMAQYARORSZÁQ 1913. április 23. A tanács nem hosszabbította meg Almássy szerződését. (Saját tudósítónktól.) A város tanácsa ma délelőtt tárgyalta a szinházi szerződés meghosszabbításának kérdését azzal a mi­niszteri leirattal kapcsolatiban, amely tegnap érkezett ie s amelyben a miniszter a köz­gyűlésnek a színház bérbeadására vonatko­zó határozatát megsemmisíti. A tanácsülé­sen, melynek eseményeit lapunk vezető he­lyén méltatjuk, Lázár György dr. polgár­mester elnökölt, élőadó Gaál Endre dr. kul­turtanácsos volt és megjelentek még: Bokor Pál polgármester-helyettes, Taschler En­dre főjegyző, Balogh Károly pénzügyi taná­csos, Tóth Mihály dr. adóügyi tanácsos, Ko­czor János 'katonaügyi tanácsos és Turóczy Mihály dr. tiszti főügyész. (Gaál Almássy mellett.) Gaál Endre dr. a következőikben adta elő referádáját: — Tekintetles tanács! Az ügy előzmé­nyeit méltóztatnak ismerni. Legutóbb az tör­tént, hogy a miniszter feloldotta azt a köz­gyűlési határozatot, amlely szerint a színház .nyilvános pályázat .utján béirbeadandó. Fi­gyelmezteti a miniszter a várost, hogy (első­sorban a tanácsira ruházta rá azt a jogot, hogy amennyiben a színigazgató működése a közmegelégedésnek megfelel, a szerződést meghosszabbíthatja. Utasítja egyben a mi­niszter a közgyűlést, hogy az ügylet adja ki a tanácsnak határozathozatal céljából. Te­kintetes tanács, ami már most a színházi szerződés meghosszaibhitását illeti, ezzel a kérdéssel két Íziben foglalkozott a szinügyi 'bizottság. Először a miult óv november 21-én, azután ez év január 25-én. N-ovemíberben a szinügyi bizottság többsége a szerződlés meg­hosszabbitása mellett foglalt állást, január­ban pedig egyhangúlag határozott albizottság a meghosszabbítás mellett. A tanácsra van hízva, hogy a szinügyi bizottság véleménye alapján újból mlegköti-e a szerződést a szin­igazgatóvial vagy sem. Arra kérem a tekin­tetes Tanácsot, •méltóztassék a szinügyi bi­zottság döntését elfogadni és Almássy Endre szerződését három évre meghosszabbítani. Balogh Kálróly szólt hozzá elsőnek a tárgyhoz. A magam részéről — mondotta — nem javasolom a szerződés meghosszabbítá­sát. A szerződés megkötése óta olyan helyzet állott elő, amelyet mérlegelni kell és mérle­gelni kötelességünk. A város jelentékeny ál­dozatokat fektet bele a színházba ós a köz­gyűlésien az az álláspont kerekedett, fölül, hogy nyilvános pályázaton való bérbeadással legalább az áldozatok egy kis részének visz­sza Ikell térülni. Fizessen a szinigazgató a szintházért tízezer koronát, inert az a véle­ménye, hogy a színház jó üzlet ós minél jobb üzlet, annál inkább telhet ós mluszáj eleget tennie hivatásának. Azt ajánlja végül, hogy a nyilvános pályázaton jelentkezőik közül az­tán 'akár a tanács, akár a város közönsége válassza ki azt az igazgatót, aki a legelőnyö­sebb feltételeket garantálja. Bokor Pál azt mondja, hogy a miniszteri (leiratot a tanács hozandó határozat ától. füg­getlenül kell a közgyűlés elé vinni azzal, hogy azt .vegye tudomásul. A tanács vegye (figyelembe a közgyűlés határozatát és vagy olyan döntést hozzon, hogy a szerződést nem hosszalbhitja meg, vagy pedig írjon fel a mi­niszterhez és kérje, hogy az ügyet tegye is­mét megfontolás tárgyává arra való tekin­tettel, hogy az ő döntése ellentérben áll a közgyűlés akaratávad. Ez esetben a tanács­nak nem ds kell most .határoznia a kérdésben. Taschler Endre: Halasztásba ne menjünk bele. Koezor János: Utasítva vagyunk hatá­rozni. Taschler Endre azt mondja, hogy a mi­niszteri leirat a közgyűlés elé megy a maga utján, de 'a tanácsnak most határoznia kell. Balogh Károly: Mentől inkább elodáz­zuk a kérdést, annál rosszabb helyzetet te­remtünk. Taschler: A mi határozatunkat nem kell előterjeszteni, csak akkor, ha az arra irá­nyul, hogy a szerződést megíh oss zabbi t jiu k. Egyébként a tanácsnak kötelessége határoz­nia a színház ügyekben mindaddig, amig nincs kimondva, hogy ahoz nincs joga. Ha­tározzunk tehát, megjhosszaibMtjiükie a szer­ződést, Vagy sem. Ezekütán az elfcalanldozásók után a ta­nács tagjai ,ulgy határoztak, hogy — most határoznak. (Gaál: kontra Balogh.) Gaál Endre: Bátorkodom nyilatkozni ar­ra nézve, amit Balogh tanácsos ur a vál­tozott helyzetre nézve mondott, vagyis, hogy a változott viszonyok (folytán ,u.j szerződés megállapítása vált szükségessé. Arra érti ezt a tanáicsos /ur, hogy az uj szerződés szerint az igazgató is viseljen valamit a város terhei­ből. Hangsúlyozom, hogy a jelenlegi szerző­dés csupán 3 éves és amikor megcsinálta a tanács, akként vitte be a közgyűlésbe, hogy a fűtés és biztosítás költségeit nocsak a vá­ros viselje, hanem azoknak egy részét vállal­ja magára a színigazgató. A törvényihatósági (bizottság azonban mellőzte akkor a tanács javaslatának ezt részét, mondván, ne súlyos­bítsuk az igazgató helyzetét, hogy annál job­ban szervezett társulattal jöbleiseen. Balogh Károly: Nem igy volt. A tan'áos nem tett pozitív javaslatot és nem állapított meg fix összeget. Gaál: Én ugy emlékszem, de mindegy. A helyzetet nem látom változattnak. Más­részt pedig a novemberi szinügyi bizottsági ülés alkalmával én beszéltem Almássyva] a meghosszabbítás kérdéséről és ő az állás­pontját abban fejtette ki, hogy az ő szerződé­se nem 3, hanem 6 évre szól s amennyiben 3 év után megfelel a közmegelégedésnek, igényt tart rá, hogy a szerződését változat­lanul meghosszabbítsák. Változtatásokba be­lemenni nem hajlandó. Balogh Károly: Én azt mondom, ne hosz­szabbitsuk meg a szerződést. IgHHM » Igazgató: Vas Sándor. Telefon 11-85. Telefon 11-85. Szerdán | Kizárólagos bemutatási joggal. M B BDAMTE ü ü Isteni színjátéka ÍA POKOL 5 felvonásban, 53 képben. Magyarországon először. Az előadások pontosan 4., 6., 8., és 10 órakor kezdődnek. Jegyek egész nap válthatók. (Fizessen Almássy!) Taschler Endre: A magam részéről sze­retném, ha Almássy maradna meg továbbra is a színház vezetésében. Törekvő, munkás igazgató, akinek tényleg voltak eredményei, sikerei, azonban ugy gondolom, hogy nékünk a közgyűlés hangulatának figyelembevételé­vel lépést kell tennünk a bérbeadás felé. Mél­tányolom az okokat, amelyek a bérbeadás mellett szólnak, de 'tény, hogy a mai viszo­nyok között nem .lehet mindjárt szuperlativ fokokon kezdeni. Színesen hozzájárulnék ahoz, ha Almássyt pályázat mellőzésével hív­ná meg a város az esetben, ha Almássy haj­landó a fűtés, biztosítás kiadásait és egyéb költségeket kisebb részben a saját terhére elvállalni. Az összeg megállapítása alíku tár­gya volna. Ha Almássy ebbe nem -egyezik bele, akkor természetesen nyilvános pályá­zatot írunk ki a színházra. De a meghosszab­bítást semmiképpen sernl javasolhatom, mert engem az a hátsó gondolat vezet, hogy igy több előnyhöz jut a város. Lázár György dr. (Gaálboz!): Almássy hajlandó vállalni a költségek e-gy részét? Gaál: Nékem azt mondotta, hogy nincsen abban a helyzetben, Taschler: Pedig ez üzleti ügy! Balogh: Akkor nem jön Almássy. Lázár György idr. (iGaá'lhoz): A költség­vetés szerint mennyi a város kiadása 'a szin­házra? Gaál: Körülbelül 24,000 korona van fel­véve 'a költségvetésbe. (Ebiből azonban 1-1,000 k-orona megtérül a P-ester Lloyd-alaplbál. Te­liét cirkia 13,000 'korona kiadásunk van a fűtésre, biztosításira és egyéb dolgokra. Lázár György dr.: Akokr Almássy fizes­sen 7000 koronát. Taschler: Szeretném, ha fix összeget ál­lapítanánk meg. De az összegre nézve a szám­vevőséget bízzuk meg jiavaslattétellel. Koezor János: Arra is számítani kell, mért megtörténhetik, hogy Almássy elfogad­ja a föltételeket, a közgyűlés azonban nem. Gaál: Csak akkor kötjük meg ia szerző­dést, ha a közgyűlés elfogadta. (Legyen-e szinügyi bizottság.) Balogh Károly: Az uj szerződésnél azon­ban még valamit figyelembe kell venni: a szinügyi bizottságot, Lesz, Vagy nem lesz, en­nek ki kell diomborodinia a szerződésben is. Gaál: Ez más dolog, ezt nem alkarom bolygatni! Balogh: Pedig ezt nem nyelheted le. Gaál: Nagyon jó volt az a tizenkét em­ber, akiket a színház érdekében előlehetett rángatni. Balogh: Ha tudtad rángatni . . . Gaál: A legnagyobb -elismeréssel vagyok irányukban, igazán hasznos munkát teljesí­tettek ön-zetlenül. Arról került szó ezután, Ihogy mennyi idő re szóljon az szerződés. Balogh Károly és Koezor Jánost azt mondották, hogy három éves. Gaál Endre fölszisszent: — Ez ébszuirdum volna. Nem hiszi sen­ki, hogy 3 évre becsületes direktort kapna a színház. Bokor Pál: U-gyan, ugyan. A változás csak annyi, hogy -a direktor fizet. Gaál: Olvassátok csak el Debrecen szín­házi szerződését! Ott ugyan megsarcolják a várost. Balogh: Olvasd el csak a pécsi színházi szerződést. Tizenkétezer koronát fizetnek azért a kis színházért! Mi is annyit -kérünk, amennyit a körülmények megengednek. Gaál: De a kultum . . . Taschler: Attól nem kel félni, hogy a színház n-em teljesíthet kulturális hivatást, vagy ezt a jellegét elvesziiti. Balogh: Mentől jobb üzlet a színház, an­nál jobbat tud produkálni. Gaál: Nahát én meg az ellenkező néze­ten vagyok! (Szaxxtznaik.) Lázár György dr. elnök egyenként fel­hívta a, tanács tagjait: ki van a mogíhosz­szábbitás mellett, ki ellene. Gaál Endre dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom