Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)
1913-04-23 / 94. szám
1913. április 25. DÉLMAQYARORSZÁŰ 11 aki Szegeden a nyolcvanas években hadnagy volt, mint parancsnok tért vissza kedvelt városába. .Fokozott energiával és ambícióval vette át fontos hivatalát. A szegedi parancsnokság egyike -a z ország legnagyobb hatás körével ellátott esieudiarparanesinokságánalk. Öt megyére terjed ki a fenhatósága: Csongrád-, Csanád-, Torontál-, Teames- és KrassióSzörény-megyékre. Az icgész Diái vidék csen dőri szervezetének felügyelete'felhat hatáskörébe tartozik és az összes szárny- és c-sapatparancsniOkeáigok alá vannak rendelve. Szűcs Mihály hét esztendei itt tartózkodása alatt mintaszerűen teljeslitette kötelességét. A nagy felelősséggel járó parancsnoki teendőket a iegnagyolLib megelégedésre végezte. Amikor II. Rákóczy Ferenc fejedelem hamvait hazaszállították, a kormány utasítására ő tartotta font a rendet Orsorától egész Félegyházáig. Mint parancsnok a III. osztályú vaskoronarendet is megkapta. A szigorú, de méltányos katonaember nemcsak hivatalos működési körében szerezte meg az elismerésit és beiasölést, haniem Szegeid uritársadialmában Is jelentékeny szerepet vitt. Most, hogy eltávozik a paramcanokság éléről, sók szegedi tisztelőjének és barátjának rokonszenve kiséri. iSzőcs egyébként végleg nem távozik el Szegedről, hanem egyelőre megtartja itteni lakását és Szegeden, marad. Az uj szegedi caeindőikerület parancsnoka Szathmáry József lesz,, aki jelenleg a debreceni VIII. (kerület parancsnoka. A szegedi kerület uj parancsnokát szintén széles körben ösmerák Szegedien és nagy szimpátiával fogadják. Szathmáry sokáig vollt Szegeden és itt emelkedett pályáján az alezredesi rangig. Innen helyezték el álig fél éve Debrecenbe, ahonnan most mint parancsnok tér •vissza a kerület éls 'közönségének nagy őrlőimére. A városunkból távozó Rencze Bálint csenidőralezredest ő felsége a budapesti csendőrkierület parancsnokává neviezte ki, kinek távozálsa báír veszteség városunk társadalmi életére, örülünk kitüntetésének, mely őt e fényes megbízatás folytán érte. Az élet nagyon csöndesen, nagyon nyugodtan folyt. A fiuk felnőttek, már a szőke kislány is zongorázni tanult, a fiatal Sós pedig benn dolgozott valamelyik minisztériumban. Keveset járt haza. Egyszer sápadtan és izgatottan érkezett. Sokáig suttogott a mostoha anyjával: — Anyám — mondotta — Micit el fogom venni. Miéi színésznő volt egy jobbfajta színházban. Egyszerű, bájos nőcske, aki a szi • vét egy idő óta Gáborral osztotta meg. — Baj van — folytatta Gábor — 'és én tudom a kötelességemet. Az apámnál azonban te üsd nyélbe a dolgot. — Bizd rám — erősködött az asszony. Régi emlékei támadtak föl. Eltemetett, halottnak vélt emlékek. Szinte őriült, hogy valaki más is engedett a forró vérének, ahogyan ő engedett és ő, az öregedő asszony fiatalos megértéssel állhat melléje. — Rendben lesz mindfeni — ismételte. Még az este beszélt az urával. — Az a leány — magyarázta neki — soha senkit sem szeretett Gáboron kívül. Megérdemli, hogy a felesége legyen. Az öregebbik Sós rettenetes haraggál tiltakozott. Csöndes házasságukban ez volt az első vihar. Az asszony leverten, összetörve zokogott, a férfi mélységes keserűséggel, kegyetlenül mondta: — Szegény Gábort nyugodtan beletaszítanád a romlásba. Látszik, hogy nem vagy anyja. Ez a szerencsétlensége. Egyedül nőtt fel. Désy Zoltán mandátuma körül. — A bizonyítékok. — (Saját tudósítónktól.) A választási kaszsza miatt tudvalevően Désy Zoltán Kossuthpárti képviselő intézte a leghevesebb támadásokat a kormány ellen. A nemzeti munkapárt e támadásokra azzal felelt, hogy sajtója utján megvádolta a Kossuth-pártot, hogy számos mandátumhoz csak a kormány segítségével jutott hozzá. Tegnap tudvalevőleg a Pester Lloyd esti lapja már közvetetleniil Désy ellen fordult és azt irta róla, hogy ő is csak a kormány támogatásával jutott be a képviselőházba. Az emiitett újság ma közli vádjának a bizonyítékait is, amelyeket arra való tekintettel, ihogy a politikában bizonyára még sok szó lesz ezekről a dokumentumokról, mi is közlünk. I. Bernády György marosvásárhelyi polgármester 1910. május 19 én a következő jelentést küldte Héderváry gróf mínisztcrielnöknek: Marosvásárhely város második kerületében 908 választó van összeírva, a'kiik közül körülbelül 870-en fognak részt venni a választásban. Éhben a kerületben Petri Zsigmond Justlh-párti jelöltnek 190—200 választója van, Désy Zoltán Kosisuth-pár t i naik körülbelül 140—150, a nemzeti munkapárt je-, ilöLtje pedig biztosan számithat 250—260. szavazatra, Az itt számításba vett szavazatokon, kívül még hátralevő 270 szavazatiból 120 biztosan megszerezhető a nemzeti munkapárt részére, a többi 150 pedig minden párt számára kapható. Abban az 'esetben, Iha a nemzeti munkapárt ebben a kerületiben a harcot komolyan fölveszi, Désy mindenesetre visszalépne és ebben az esetben választóinak nagy része, 125 —130 szavazó a Justih-párthoz, a többi 20— 25 szavazó pedig a nemzeti munkapártihoz csatlakoznék. íHa Excellenciád ugy határozna, hogy a nemzeti munkapárt ebiben a kerületben a harcot fölveszi, ugy tisztelettel kérem, méltóztassék intézkedni, Ihogy Várady Zsigmond azonnal jöjjön idte, — én teljes erővel készségesen támogatni fogom. Abban az esetiben azonban, ha Excellenciád másként határozna, mi természetesen a,z országos politikai nézőpontjait és különösen a helyi városi érdekeket tartva szem előtt, Désy Zoltánt támoyatnók, Ha azonban egy nemzeti munkapárti jelölt felléptetésére kerül a sor, ugy arra a váratlan eshetőségre számítva, hogy a nemzeti munkapárt nem kap már az első választásnál abszolút többséget, — határozott ígéretet kérek arra nézve, hogy jelöltünk a pótválasztáson a küzdelemben kitart. Ebben az esetben feltétlenül kezeskedem a nemzeti m un kap árt győzelméért. II. A második dokumentum: Héderváry gróf siírirozott távirata május 22-én iMarostordamegye főispánjához. A távirat igy szól.: Főispán. Marosvásárhely. Várady kilátásairól távirati tájékoztatást kérek. Miniszterelnök, III. A harmadik dokumentum: Marostorda vármegye főispánjának május 23-iki sifnirozot-t távirata Héderváry grófhoz. Ez a távirat igy szól: Miniszterelnök Budapest. Várady kilátásai a kerület összes vezető embereinek véleménye szerint is teljesen jók. Főispán. A választáson a kormány nem állított jelöltet, hanem az összes katóságok Désyt támogatták, Igy Désy, akinek magának csak 150 szavazója volt, 200 szótöbbséggel győzött a Justlh-párti jelölttel sz'emben, holott ha a mlunkapárt egyszerűen tartózkodott volna a szavazástól, a Justh-párt akkor is mintegy 50 szótöbbséggel győzött volna. Mindebből a Pester Lloyd azt a végső következtetést vonja le, hogy „Désy Zoltán mandátuma a kormánynak kegyelmi ajándéka," Désy Zoltán ebben az ügyében a következő nyilatkozatot tette: — Hogy nem buktam meg, annak egyetlen magyar ázat a az, hogy ez a kerület tősgyökeres ellenzéki kerület volt, kerület a melyben Nyiri Sándor minisztert Bedőházy János ki buktatta és másfelől pedig, mert kor mánypárti jelölt, dacára az ellenkező biztositásóknak, egyáltalán nem volt keresztülvihető, mert ismételten kijelentetem Bernády akkori polgármesternek is — és nem hiszem, hogy megcáfolna — miszerint abban ne reménykedj enék, hogy két függetlenségi között kormánypártit visznek keresztül, mert vagyok olyan ellenzéki, hogyha máskép a párt egységét megvédeni nem tudom, félre állok és igy ibiztositoni azt. Ebben a kerületben még a munkapárt választási ezsközeivel is az adott helyzetben munkapárti jelölt keresztülvihető nem volt. De különben, Erősdy főispánnal s igy a kormánnyal, nemcsak magam s az ellenzék állottunk élet-haláliharcban, hasonló helyzetben volt Bernády György, a város akkori polgármestere és a város tekintélyes polgárainak igen nagy része. Tehát egységes ellenzékkel állott volna szemben a kettészakadt munkapárt. aaiauii»aa»a>aiiHnH»aaHiH»iiiaim»iaiH Lukács tárgyalásai. — Gazdaságpolitikai ügyek. — (Saját tudósítónktól.) Lukács László ma délelőtt egy óra hosszat tárgyalt Bécsiben Stürgkh gróf osztrák miniszterellnckikdl. A két államot érintő Myóügyekröl tárgyaltak, — mondja a félhivatalos. A llétszámiemellés hirót megcáfolta a kormány. Azt mond ja, hogy az ujoncjutalék fölemelése nem aktuális, az az állítás pedig, hogy a kormánytól erre nézve obligát követeltek, rosszakaratú koholmány. Ma reggel érkezett Bécsbe Lers Vilmos kereskedelmi államtitkár több szakelőadóval. Délután kezdődtek meg ugyanis azok a közös tárgyalások, amelyek gazdaságpolitikai kérdésekre vonatkoznak. A balkáni államokkal kötendő kereskedelmi szerződések jönnek itt elsősorban figyelembe. Lukács Lászlónál ma délelőtt megjelent Lers államtitkár és megbeszélte véle a magyar kormány álláspontját. Délben Daruváry kabinetirodai osztályfőnök kereste föl a miniszterelnököt, aki ezzel befejezte bécsi programját és -holnap la Senwrleriugre utazik. Itt egy hétig marad. Félhivatalosan a következőket jelentik: Néhány lap különféle kombinációikat füz a tegnapi közös miniszteri megbeszélésekhez. Azt mondják e lapoík, hogy az ujonclétszám fölemeléséről volt szó. Sőt az egyik lap azt is hozzáteszi, hogy a király a két kormánytól' már most előre oöligót kíván, e tekintetben. A legilletékesebb forrásból eredő információ szerint mind e hitek tévesek. Az ujoncjutalék fölemelése nem aktuális, az az állítás pedig, mintha a kormányoktól erre vonatkozóan már most valamilyen obligót követelnének, rosszakaratú koholmány. Bécsből jelentik: Krobatin tegnapi látogatása alkalmával szó volt a külpolitikai válság .miatt történt rendkívüli katonai intézkedések költségeiről. Egy gráci lap most azt jelenti, hogy ezek a költségek 850 millió koronára rúgnak. Illetékes helyen megerősítik azt 'a hirt, mely szerint a költségek 600 milliót tesznek s ezeknek egy részét most kell fedezni, másik részét pediig több évre felosztva állítják be a költségvetésbe.