Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-19 / 91. szám

10 1913. április 16. engedték meg, hogy egy parlamentér átadja Esszád basának, Szkutari parancsnokának, a porta parancsát, hogy a szerbek ellen a há­borút szüntesse meg, a tengernagyi tanács elhatározta, hogy parlamentért küld Szkuta­riba a flotta ama parancsával, közölje a pa­rancsnokkal, hogy Bojovics tábornok szerb részről a harcot Szkutari ellen megszüntette és kormányától azt az utasítást kapta, hogy csak abban az esetben folytassa a harcot, ha megtámadják. A Reichspost kifejti, hogy mi­vel a montenegrói határon való átkelésnél incidenseket alig lehetne elkerülni, a nemzet­közi csapatok a Drina és a Bojána között, a szerbek által megszállott részen át fognak vonulni. A szerbeknek, akik a harcot már megszüntették, nem állana érdekükben, hogy a nemzetközi csapatoknak megnehezítsék a Szkutariba való vonulást. Bomlik a balkán-szövetség. Szófia, április 18. A sajtó élénken fog­lalkozik Szerbiának a szövetségi szerződés revíziójára vonatkozó követeléseivel. A na­cionalista lapok azt irják, hogy Bulgáriának uj ellensége támadt. A „Vecserna Posta" azt mondja, hogy a szerbek szemtelenség ét gyor­san le kell hűteni. A lapok tiltakoznak az el­len, hogy ennek az ügynek elintézésére Pé­tervárt hivják föl, mert olyan dologról van szó, amelyet a két államnak egymás közt kell elintézni. Más lapok is nagyon izgatott han­gon írnak s annyira mennek, hogy Szerbiái háborúval fenyegetik meg. Azt mondják, hogy a szerbek már egyszer megismerkedtek a bolgárokkal s ha nem maradnak nyugton, akikor Kumanovó mellett uj Szlivnicát érthet­nek meg. Képviselő és kormánykörök is na­gyon veszedelmesnek mondják a balkáni szövetség helyzetét. Danev kijelentette, hogy a szerbek uj követeléseiről szó sem lehet és hogy a szövetséget a szerbek politikája miatt katasztrófa fenyegeti. Ebben a második bal­káni háborúban a bolgárok jogaikat a végsőig meg fogják védelmezni. A béke. Szófia, április 18. A békekötés a legkö­zelebbi napokban létre fog jönni és már csak a szövetségeseknek a nagyhatalmak leg­utóbbi közlésére való hozzájáruló válaszát várják. A föltételek. Konstantinápoly, április 18. Hivatalosan közlik, hogy szóbeli megállapodás alapján az ottomán és bolgár hadsereg az ellensé­geskedések megszüntetését a következő föl­tételekkel határozta el: 1. Csataldzsa és Bulair körül az ellen­ségeskedés április 23-ig szünetel. 2. Ha a béketárgyalás ez időpontig nem nyerne befejezést, a fegyverszünet ideje kö­zös megállapodással meghosszabbítható. 3. Mind a két fél bizottságot küld ki a két hadsereg között való semleges zóna ki­jelölésére. 4. Ha az ellenségeskedések folytatását határozzák el. a felek negyvennyolc órával előbb értesítik egymást erről. A negyven­nyolc óra annak a napnak esti nyolc órájától számitandó, amelyen az értesítés megtör­tént. 5. A fegyverszünet alatt az ottomán flot­ta a bolgár hadsereg élelmezését a szároszi öböl és a Fekete-tenger partja között nem fogja megakadályozni. Optimista fölfogás. London, április 18. A Reuter-ügynökség információja szerint a hatalmak tegnap a Montenegrónak nyújtandó pénzbeli kárpót­lás kérdésével foglalkoztak és erre vonatko­zóan határozatot is hoztak. A fegyverszünet kérdése még nincsen teljesen tisztázva, bizo­nyos ellenben az, hogy tekintettel azokra az aggodalmakra, hogy a bolgárok megkí­sértenék a csataldzsai vonal megostromlását, fokozott erőfeszítés történik az ellenségeske­dés megszüntetése érdekében. Irányadó té­nyezőknek az a határozott-impressziója van, hogy a valóságban e bolgár-török megálla­podás a bevezető lépése az ellenségeskedés megszüntetésének és a béke megkötésének. (Esküvő és világbéke.) Hohonzollern Vil­mosnak tagadhatatlanul igen nagy érzéke viaJn a vakparádék iránt. A nagy ünniepségr rendező ezúttal isimét azon töri a fejét, ihogy mi,módon irányíthatná magára az egész világ figyelmét valami igazán, sikerűit ötlettel. El­határozta tehát, hogy leányának esküvőjén, nyélbeüti aiz annyira sóvárgott európai hó­két. Valóban ritka esemény lesz. Lujza her­cegnő, a lenhaju menyasszony bájosan fogja ropni a menyecsketáncat, mialatt a viláíg ha­talmasságai: Miklós cár, Ferenc Ferdinánd, a;z olasz király, továbbá Sir FJdward fírey és Poi-ncaró ur íkövet© oi feketekávé mellett dönteni fognak népek és országok sorsáról. Vájjon komédiane ez, vagy nemzetközi politi­ka? — kérdi az olvasó, (kötelességéhez hívén nyájasan. Mert hogy a kiváló vendégek, ha uri embereknek vallják magukat, aligha tán­colhatnának másként, mint ahogyan a házi­gazda a talpuk alá huzatja. Hogy az ilyen ünnepi megoldások meny­nyit /érnek, azt megmtutlatta a Romanov-di­nasztia minapi jubileumia. Kérdés, hogy a Ho­henzol'l ennek szinte csak olyan rosszul tud­nak-e családi ünnepséget- rendezni? Mert ak­kor valóban igaz lesz a példabeszéd, hogy ha a királyok mulatnak, — a néjpek sírnak. <3> 1 Igazgató: Vas Sándor. Telefon 11-85. Telefon 11-85. Szombaton, vasárnap Rekord műsor fttnitlfcettJtoali délsarki expedíciója 3 felvonásban ere­deti helyszíni felvétel. Scott Róbert kapitány délsarki ezpediciója 3 felvonásban ere­deti helyszini felvétel. iAz életmentő i i repülőgép. 1 drámai szinjáték 2 felvonásban. e n m m II Valamint a teljesen uj 2 órás M É műsor. B É Előadások 5, 7 és 9 órakor. Q BBBBBBBBBBBBBBBBB (Kaffka Margit a női lélekről.) Mit tud és mond a női lélekről uZ, aki korának egyik legfinomabb és tegöniudatasabb női lelke? Kaffka Margit /előadást tartott erről a min­denképen izgató témáról, melymek titkait álig íha beszélte kii valaki színesebben, mint ő. Kaffka Margit először a >nő,i lólék múlt­ját, mítosz-világát, mondakörét ismertette, a melyekből egyformán domborodik ki az em­ber női valója: az epedé®, lekötöttség, várás, tűrés. Aztán irodalmi iós történeti példákkal igazolta, hogy -a női sorsnak célját minidig ezekben tekintetták. Mindenütt csak érintett© a probléma tudományos oldalait és ezek foe rétén belül nagyon okosan, finom irói meglá­tásokkal gazdagítva mondám!válóit, csevegett erről iá sóikat magábaölelő kérdésről. Elő­aidiása során arra a következtetésre jutott, hogy a inai nő helyzete a legnehezebb, mert a régi korlátok megmaradtak, d© -a lélek egyenetlen, zavaros:, az uj változások nagyob­bak. Kaffka Margit nem a nőd egyenjogúság harcosának mutatkozott, hanem a női lélek képességei kifejleisztésénék tehetőségét köve­teli; a férfiaktól is annyiban;, amennyiben azok íkényurasága, nem rosszabb az osztályok, generációk, fajok harcánál. A női lélek fej­lődésiét abban látja, ha a nőik előtít megnyit­nak eme lehetőségek a pályákban, munkák­ban, szerelmi harcokban, a cselekvés ós tanu­lás minden irányában. Erre nem végső cél, hanem csak eszköz a kény lórimunka 'ós a sza­vazati jog. * (Francé és Maeterlinck.) A jelenkor iro­dalmának két legkiimagaislóbb alakija, Amato­le Franc© és Maurice .Maeterlinck imleleg szim­pátiájukról biztosiitották a beilga munkás­sztrájk hőseit. A két levél, amit ez alkalom­ból a munkásokhoz intéztek, ikéb nemes gyöngy, két igazi drágakő: a,z emberszeretet értékes .kincsei, Az a Maeterlinck, aki nxeg­irta Le Trésor des Humbles cimen a ikönyörü­fet és megértés legfényesebb lapjait és az a Francé, aki CrinqubiHe-jében a legnemesebb lelkek tiszta altruizmusával hajolt az utca páriája (fölé, nem is éreZhettek másképen. Még Gorkijt kelleme hozzájuk iienni, aki né­pének boldogságáért már életében számkive­tést szenvedett és együtt volna a modern iro­dalom szentháromsága, •Csodálatos perspektívákat nyújt ez a kép. Egyik oldalion .ott áll a klterikáiis körökre támaszkodó belga kormány és uralkodóház, kezében a hatalom minden 'eszközével, — má­sikon pedig a mainkástársadálom százezrei, puszta kézzel, de az emberi gondolkozás csúcs pontait képviselő, szabad gondolkozásukról és nemes emberszeretetükről számtalanszor .tanúságot tett kiválóságokkal. Fegyver és hatalom, — szemben a sziv lés lólék hangjai­val. A világ legmodernebb háborúja ez, mely­ben a modern gépfegyvereknek és hadi mio­inoplánaknak semmi szerep sem jut - Uralkodók tanácskoznak. A párisi Gauloisnak jelentik 'Berlinből: Valószínűinek tartják, hogy Vilmos császár leányának es­küvőjén a cár, az angol király, az olasz ki­rályi pár és Ferenc Ferdinánd királyi her­ceg részt fognak venni. Jól értesült körökből jelenítik, hogy Vilmos császár ezt az alkal­mat arra fogja felhasználni, hogy az összes kérdésékről, amelyek ezeket a hatalmakat érdekelhetik, különösen a keleti kérdésről, be­hatóan tanácskozzék. A néhaiét császár niagy súlyt vet arra, bogy családi ünnepén a fran­cia kormány is speciális küldöttség által kép­viseltess© magát.. Azt hiszik, hogy 'ezt a kül­döttséget, Bourgeois Leó fogja vezetni. Grey Edvárd csák abban az esetben fog­ja György királyt Berlinbe elkisérni, hogy Szasszonov is elmegy a cárral a berlini eskü­vő ünnepségre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom