Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-19 / 91. szám

1913. április 19. DÉLMAQYARORSZÁQ 5 í Korzómozi Igazgató: Vas Sándor. Telefon 11-85. Előleges jelentés. | • 9 Kizárólagos bemutatási joggal, m i DANTE, Alighieri világhírű műve nyomán. m ü A 8 53 képben. 9 A világ legérdeksebb és ü legnagyobb mozgókép felvé- || tele. Magyarország összes || mozikép színházait megelőzve. |g Április 21., 22. és 23-án. 1 9 Tekintettel az előre látható 0 óriási érdeklődésre, a közönség Él kényelmére 4, 6, 8 és 10 órai || kezdettel lesznek előadások, foly- || tatólagos bemenet nélkül. A |g jegyek az összes napokra, bár- gj melyik előadásra e hó 17-től a ü Korzó-mozi pénztáránál d. e. II 10—12. és d. u. 3—8 óráig előre jg válthatók. Várakozás az által gj kizárva. Mindenki megkapja a helyét, jgg mert az összes helyek ezen elő- ü adásokra számozva lesznek. Pontos 9 megjelenés kéretik, mert az elő- gj adás alatt a bemenet nem enge- | délyeztetik és minden előadás ^ után a terem teljesen ki lesz £g ürítve Katona, diák és gyermekjegyek g| ezen előadásokra nem adatnak ki. mj Fölszámol az Országos Vendéglősbank. (Saját tudósitónktól.) Temesvári Kereskedelmi Rendező Bank cimen 1910-ben 100,000 korona alaptőkével pénzintézet alakult Temesvárott. A bank, amely legfőbb üzletkörének vendéglők1* kávéházak eladásának közvetítését, főpincérek számára óvadék letétbe helyezését tekintette, Szegeden is érdekeltséget tudott teremteni, amennyiben főrészvényesei között voltak Dávid Pál, Dávid Sándor, Radó Ignác és Berntáh József. A pénzintézet igazgatója Farkas Izsó, ügyésze Groszmann dr. volt. A kis intézet működésével mindjárt eleinte tulment azokon a határokon, amelyeket önmagának fölállított, igy Hódmezővásárhelyen egy nagyobb csődtömeget .vett meg. Ennél íaz üzletnél még ma is van 10,000 korona dubioza a banknak. t j •,. | ^ Az ilyen természetű üzletek egyre súlyosabb veszteségeket okoztak, ugy, hogy a bank igazgatósága fölkérte Szakáts József dr.-t és Löffler Andort, hogy vizsgálják át a bank anyagát. Ez a vizsgálat 50,000 korona dubiózt állapított meg, aminek egy része később megtérült. Az igazgatóság javaslatára az összehívott rendkivüli közgyűlés Löfflert állította a pénzintézet élére és a banknak Szegedre való helyezését határozta el. Szegeden a pénzintézet 1911. szeptember 1-én kezdte el működését Országos Vendéglősbank részvénytársaság cég alatt. Eleinte sikeresen működött, amennyiben 1911. december 31-én 19,000 korona jutalékkal tudott elszámolni. 1912-ben a pénzviszonyok megrosszabbodása ezzel a kis intézettel is éreztette hatását. Visszleszmitolási hitelt nem kapott, amit addig élvezett, azt is lassankint megvonták. Különösen a kávéházak hihetetlen értékre tettek szert a pénzkrizis előtt. Most egyszerre nagy devalváció állott be, nem lehetett venni, eladni kávéházakat. A bank ennek ellenére meglehetős rezsivel dolgozott. Az elnökigazgatónuk és az egyik igazgatósági tagnak, aki funkciót vállalt az ügyek vezetésénél, havi 120 korona fizetése van. A tisztviselői kart csak az utolsó hónapokban apasztották, a mult év végén pedig igazgatóváltozás állott bé. December 1-én Czigler Ferenc vette át a bank vezetését. December 12-én rendkivüli közgyűlésen 50 százalékra bélyegezték le a részvényeket. Mig 1911-ben még 80,000 korona visszleszámitolási hitele és 30,000 korona betétje volt a Vendéglős-banknak, most már visszleszámitolási hitel és betét nélkül tengődött. Mindez arra indította a Vendéglős-bank mostani igazgatóságát, hogy a rövidesen összehívandó közgyűlésnek ,a fölszámolás kimondását javasolja. A Vendéglős-bank fölszápiolása a szegedi piacot nem érinti. Nagyobb összegű érdekeltsége részvényekben sincs. Megszűnésének jelentőségét legföljebb az fokozza, hogy a mai viszonyok között következik be. Egyébként jellemző szimptomája volt annak a bankalapítási dühnek, mely az elmúlt pénzbőség idején annyi veszedelem magvát hintette el az országban. A képviselőház uj ülésszaka. Május ötödikén tartja a szünet után első ülését a képviselőház. Tisza István gróf fog elnökölni. Első dolga az lesz. a képviselőháznak, hogy újra választja a tisztikart. Semmi változás nem készül. Alelnökökké megint Beöthy Pált és Szász Károlyt választják meg, a jegyzők is a régiek maradnak. A Ház újra alakítja összes bizottságait is. A szövetkezett ellenzék országos választójogi gyűlésre készül, amelyet valószinüleg május 4-én, a parlament ülése előtt való napon fognak megtartani. Ma délelőtt az ellenzék agitációs bizottságának ülése volt, de csak négyen jelentek meg és ezért a jövő hét szerdájára halasztották. A nagygyűlésre meghivják a diszszidens képviselőket, a szociáldemokrata pártot, a választójogi ligát, a Reform-klubot és a vidéki pártszervezeteket. Elkészült a fizetésrendezési javaslat. — Hétfőn összeül a szervező-bizottság. — (Saját tudósitónktól.) A városi tisztviselők fizetésrendezéséről szóló javaslat elkészült. Március 21-én tartotta utolsó ülését a szervező bizottság kebeléből kiküldött szűkebbkor ü bizottság, amelynek az volt a föladata, hogy a tisztviselők és a város érdekeinek kontaktusában módosítsa Taschler Endre főjegyzőnek a fizetésrendezésre vonatkozó javaslatát, amelyet annak idején behatóan ismertettünk. A javaslat legfőbb hibája az volt, hogy amig egyes tisztviselőket kivételes kedvezményekben részesített, addig más városi tisztviselőkre nézve sérelmeket tartalmazott. Ezeket kellett volna kikorrigálni s ezt a munkát fejezte most be a sziikebbkörü bizottság, amelynek elnöke Lázár Qyörgy dr. polgármester volt, tagjai: Becsey Károly dr., Rósa Izsó dr. és Végman Ferenc, előadója pedig Taschler Endre főjegyző. A fizetésrendezési javaslat uj formájában véglegesnek készült. Előbb persze keresztül kell még mennie a szervező bizottság plenáris ülésén is, amely hétfőn délután öt órakor lesz. A szükebbkörü bizottság által módosított javaslat nagyjában a régi nyomdokokon halad. Vannak tisztviselők, akik a rendezéssel magasabb dotációhoz jutnak, viszont vannak, akiknek az alapfizetése kisebb lesz, mint amekkorát a régi szabályrendelet állapított meg. Érdekes, hogy amig a javaslat első formája 20,000 korona többkiadást jelentett volna a városnak, addig a szervezet uj módosítása költségvetésben már előirányozott 90,000 korona államsegély és az illetmények kiegészítésére előirányzott 45,000 koronán felül mintegy 80,000 koronába kerül, amelynek 1913-ik évre költségvetési fedezete nincs. A javaslat szerint a 80,000 korona póthitel utján elégítendő ki, fedezetül pedig az 1913. évben házadó címén befolyó jövedelmi többletet jelöli ki a javaslat. Másik érdekes passzusa a javaslatnak az, amely szerint az eddigi hivatali állások uj elnevezést kapnak. Az egyes tisztségek uj elnevezései fizetési osztályok szerint a következők: A VII. fizetési 'osztályban a tanácsnok, helyettes- polgármester; polgármester helyettes; a főkapitány; rendőr főkapitány; a VIII. fizetési osztályban a főkapitány helyettes: nendőrhiró, az I. alkiapiltányok; I. osztályú rendőrkapitány, az aljegyzők; I. o. aljegyző, az alügyészek: ügyész; a mérnökök: I. o. mérnök; íaz alszámvevő, adóügyi alszámvevő és főkönyvviivő: főszámvevő helyettes; a IX. fizetési osztályban a belterületi és .külterületi kerületi orvosok: orvos; az alikapitányok: II. oszt. kapitány; az osztály jegyzők: II. osztályú aljegyző; mérnök, építész: II. o. mérnök; a levéltáros: főlevéltárnok; az adópénztárnok: pénztárnok, a ga&dász: gazdasági ellenőr; a főpénztári ellenőr és íaz adópénztári ellenőr: ellenőr; a X. fizetési osztályban az osztályjegyzők: I. osztályú közigazgatási fogalmazó és I. osztályú rendőrfogalmazó; a ikönyvvivő, főpénztári ellenőr helyettes, számvizsgáló, számtiszt, adóügyi számtiszt: I. osztályú pénztártiszt; a rendőrhiztos, pusztai rendőrbiztos, központi Lovasrendorbiztos: