Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-18 / 90. szám

1913. április 19. DÉLMAQYARORSZÁQ 193 Ha államosítják a szegedi rendőrséget. — A főkapitány nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) A vidéki rendőr­ségek államosításával egyre behatóbban fog­lalkoznak. Mai számunkban adtunk hirt ar­ról, hogy a belügyminisztérium egy terveze­tet küldött ímeg a nagyobb vidéki városok rendőrfőkapitányainak és különösen azoknak a nehézségeknek miként való megoldásáról kér véleményt, amelyek az államosítás ideá­jával való foglalkozás során eddig fölmerül­tek. Somogyi Szilveszter dr. főkapitány erre vonatkozó véleményét már régebben meg­küldötte a belügyminisztériumnak és ma a következőket volt szives mondani a Dél­magyarország munkatársának: — Mindaz, amit most a belügyminiszté­riumban végeznek, a tapogatódzás, az elő­készítés munkája. Távolról sem lehet tehát beszélni elvekről, rendelkezésekről, amelyek­nek az uj törvény megtestesítője lesz. Maga Pekáry, miniszteri tanácsos, aki az előkészí­tés munkáját irányítja, vezeti, sem tudná ma még ismertetni az uj törvény esetleges rendelkezéseit. Hiszen ha majd beérkeznek a kérdéses vélemények a nagyobb vidéki vá­rosok rendőrfőkapitányaitól, akkor ezt a minden bizonnyal nagy anyagot feldolgoz­zák, 2. megbíznak néhány vidéki rendőrfőka­pitányt és azok elé terjesztik, 3. ezek meg­rostálják az anyagot, 4. ennek alapján elké­szül a törvénytervezet, amelyet egy tör­vényelőkészítő bizottság megszövegez és csak ezután következik a javaslat parlamenti elintézése., — Én természetesen híve vagyok az államosításnak, de hive — azt hisezm — minden rendőrtisztviselő. Az uj rendőri szer­vezet keretébe aligha lesznek beilleszthetők az olyan munkakörök, mint szegényügy, ille­tőségi ügy, állategészségügy, iparügy. Ma is csak azért tartoznak ezek a reszortok a rendőrséghez, mert amint egy munkakörnek nincs gazdája, a mi nyakunkba sózzák. Hogy jövünk mi például a köztisztaságihoz, a pö­cegödrökhöz, a gyepmesterséghez? 3000 ille­tőségi bizonyítványt kell egy évben kiállíta­ni és némelyik ügyben három évig kutatni, levelezni. Áz illetőség elismerésétől a leg­több község irtózik, hiszen rendszerint pénz­be kerül. És a sok közigazgatási funkció el­végzésére mindössze hat tisztem van. Rend­őröm meg 125. Ebből 15—20 állandóan kéz­besít, ha még leszámítjuk a szabadnaposo­kat és akik egyéb funkcióval vannak el­látva, a napi szolgálat teljesítésére marad 60—70 emberem. Tessék ebben a nagy vá­rosban ennyi emberrel a rendet íentartani, a közbiztonságra ügyelni, nyomozni. — Nem tudhatom, hogy a rendőrség államosítása milyen változást fog előidézni Szeged háztartásában. Bizonyosra veszem, hogy a fejlesztés költségeit az állam ifogja viselni. Hogy milyen alapon történik a város hozzájárulásának megállapítása, arról nem nyilatkozhatom. 1" © Cl ü. szájpadlás nélkül. Az általam készí­tett rágásra kitűnően használható a valódi fo­gaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készitek továbbá arany koro­nákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bármilyen javítást 4 óra alatt készitek. BARTA ÁGOSTON fogtechnikus, Kigyó-utca 1. sz. SZEGED. '•••••••HBHHBÜÜÜÜSÍ „Minden száz őrült közül negyven szabadon jár." (Saját tudósitónktól.) Szeged utcáin teg­nap egy jól öltözött leányt találtak, aki előbb szóba állt az emberekkel ós bolond, dolgokat beszélt, majd ikósőbb kiáltozni kezdett. Be­vitték a városházára. [Megpróbálták kihall­gatni. Látták rögtön, liogy ia szerencstélen őrült. Ki tudja, honnan jött, mióta bolyon­gott szabadon? Végre csak annyit állapítot­tak meg, ihogy valószínűleg Fejérmegyébe, Mórra valósi, Máhler Ilonának hívják és hu­szonhárom éves. Hivatalnok vagy ilyesféle családba tartozhat! A szegedi rendőrség nem tiudja, mit csi­náljon a szerencsétlennel. El kezdett tehát táviratozná, mert. a rendőrségek mindenek­előtt ezt szokták, kényszerűségből. Szóval táviratoztak ma. délelőtt mindenfelé, még a Lipótmezőre Is. S aztán várták iaz eredményt. Mivel a szegedi elmebajos intézet még ma sincs meg, hanem csak egy közbotrányos viskótféle, az is tele szerencsétlenekkel, hát a jósaivü rendőrség bevitte a leányt a leg­szebb szuterónbe. Külön zárkába csukták, ne­hogy kárt tegyen magában, vagy másban. Közben találgatták, liogy mi ás lesz majd az ismeretlen elmebajossal. És meg is figyelték, mit csinál az. Látták, hogy Mahler Ilona elégedetlen. A rendőrséggel nem volt kibékülve. — Elfogom hozni az ördögöt és azt. ültet­jük a főkapitányi székbe — mondotta. És hozzátette: — Akkor .legalább rend lesz. A szomszédos szuterénbe amolyan nők valának csukva és (hangosain vihogni kezd­ték. —' Hallgassatok céda ,nő.k! — .kiáltott át az őrült. — Csak jöjjön az ördög ide fő­kapitánynak, majd ráncba szed az mindnyá­jatokat. Elhallgatott. Majd körülnézett a zárká­ban, szöget ikeresett, amire fölakassza magát. Nem talált. — Azért mégis fölakasztom magam, — mondotta igen határozottan s a hosszú szép haját megmarkolta, az álla alatt átcsavarta és húzta fölfelé .a ikezeivel. Igy dühöngött, S estig .kifáradt ő is, meg akik ügyelték, azok is. És estig megjöttek a válaszok. A legér­dekesebb az, amely Lipótmezőre és az őrül­tekre vonatkozik. Megtudjuk ebből, hogy a magyarországi elmegyógyiintézeték annyira túlzsúfoltak, liogy csak magas protekcióval lehet bejutni. Statisztikai .adatok mondják el igen józan stílusban, hogy Magyarországon minden száz őrült közül negyven szabadon jár-kel. Tessék megfigyelni: ezek a szabadon járó őrültek be vannak véve a statisztikába, mint őrültek. — Tehát tudnak róluk is. Most képzeljük el, mennyien lőhetnek azok, akik­ről nem tudnak és szabadon járnak ... A szegedi rendőrségi fogházba került őrült .leánnyal .nem tudják, imi lesz. Csupán két megoldás lehet: vagy szabadon bocsátják, vagy pedig mindaddig várnak, amig a ma­gyar elmegyógyintézetekben megüresedik egy bely. Egy őrült helye. összeesküvés a szultán ellen, Konstan­tinápolyból jelentik, hogy a szultán ellen irá­nyuló összeesküvést fedeztek föl. Az össze­esküvők éélja volt V. Mohamed letétele és Abdul Hamid visszahelyezése. A tervet Ab­dul Hamid háremében dolgozták ki. Szá­mos politikus és katonatiszt van. kompro­mittálva és többet közülök már letartóztat­tak. HIREK. Szegedi kalendárium. AZ IDŐJÁRÁS: Tegnap is aránylag igen ihideg, sze­8 les, helyenkint viharos idő jj | uralkodott és a nyugati ré­* ^^ 8 szák kivételével mindenütt esett csapadék (többnyire havaseső.) Legtöbb jutott ezúttal a csapadékból az Alföldnek (10—30 mm.), meg az északi határrészeknek (10—20 mm-)- A hóréteg magassága az Alföldön 10 cm., az északi vidékeken 20 és 40 cm. körül ingadozik. A hőmérséklet reggelre nyugaton emelkedést mutat; a maximum 15 C fok volt Botfalun, a minimum — 5 C fok Tátrafü­reden. Magyarország nagy részét még dep­resszió borítja, jóllehet annak centruma Nyu­gat-Oroszország fölé vonult. Jóslat: Az idő­járásban javulás várható. Sürgöny jóslat: Enyhébb, elvétve csapadék. A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10-l-ig fo­gad a polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. A KÖZKÓRHÁZBAN: A beteg látoga­tási idő délután 1—3-ig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor a „A miniszterelnök", bohózat, Z. Molnár László vendégfelléptével. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 5 órától kezdve „Tetemrehívás". Dráma 2 felvonás­ban. VASS MOZI: Délután hat órától kezdve „A martalék". Dráma 3 felvonásban. Asta Nielsen. APOLLÓ-MOZGÓ: Délután hattól este fél 11-ig „Á lelenc". Dráma 3 fölvonásban. Mérsékelt helyárakkal. KORZÓ-MOZI: Délután öt órától kezdve „Amudsen Roald", 3 felvonásban. „Az élet­mentő repülőgép". Dráma 2 felvonásban. EDISON-MOZGÓ: Délután öt órától kezdve „A hajóskapitány leánya". Dráma 2 félvonmban. „Az áruló". Dráma 2 felvonás­ban. Vasúti katasztrófa Petrozsénynál — Három ember meghalt. — (Saját tudósitónktól.) Alig egy hete a tounji-i vasúti katasztrófának, amikor hat ember halálát lelte, most ismét halálos vas­úti katasztrófa történt Petrozsénynál. Ezen a héten ez már a negyedik vasúti katasztró­fa. A második és harmadik vonat-összeüt­közés elég szerencsés kimenetelű volt: em­berhalál nem történt, de a Máv. milliós ká­rokat szenvedett. A legújabb vasúti karam­bol azonban, borzalmaiban majdnem felül­múlja a tounji-i katasztrófát. Három ember halt meg, egy halálosan megsebesült és a vasúti őr, akinek gondatlansága előidézte a katasztrófát, félelmében megőrült. Dacára, hogy tegnap este történt a rémes vasúti ösz­szeütközés, a Máv. igazgatósága csak ma délután értesült róla, mert a telefonvezeték a vonalon elromlott. Az éjjel érkezett jelentés a következőkép mondja el a katasztrófát: Tegnap este 9 óra 45 perckor Petro­zsény állomásról négy megrakott teherkocsi elszaladt, mivel az egyik fékező nem kap­csolta a mozdonyhoz az utána következő vag gon.t. A mozdony az állomásig tolta a kocsi­kat, azután megállt. A pálya azonban Pet­rozsénynál erősen lejtős Lizavény felé. A mozdony mögötti négy teherkocsi egyszerre

Next

/
Oldalképek
Tartalom