Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-23 / 69. szám

188 DÉLMAGYARORSZÁG 1913. március 16. a cellák üresen álltak, ia betegek mindnyájan nyugodtan viselkedtek. Innien átmentünk egy nagy terembe, a hol husz ágy áll .egymás mellett. Itt alusznak az őrülteik, nappal azok fekszenek, aíkiik dühöngés közben összetörték magukat, vagy egyéb testi bajuk van. Először egy paralitikusihoz mentünk, aki állandóan fekszik, mert járni már elfelejtett. Fektében egy vastag lepedővel volt taz ágyhoz kötve, mertmáskülönben kiesnék. Rusz doktor megkérdi: — Hogy hivják magát? — Ké-é-rdeze me-eg a-zápol-ó-ó mő-őt. A főorvos maigyarázó laig mondta: — Már a mérvét sem tudja! Közvetlen a szomszédságában ennek a szerencsétlennek, egy igen érdekes aliaik tilt felöltözve az ágyon. A főorvos gyorsain odasúgta: — Ez a legrégibb beteg. Saját, szorgalmából öltözik ilyen cifrán. Tényleg elég cifrán volt öltözve. A szürkéskék ruha alatt mindenféle lelógó csiipkerongyiok állottak. Szalagok, vászondarabök, rongyos zsebkendők voltak alsóruhát Kopasz fejére kopott fékető volt téve, amelyhez kulcs da rabokat, namncáhajat, cipősark ot és papirosokat tűzött fel. Rusz doktort már mesz sziről igen barátságosan üdvözölte és egy kis könyvre mutatva, mely előtte feküdt, büszkén mondotta: — Kalendáriumot olvastam mostanáig, (tényleg egy régi kalendárium volt) lent vár a lovam, amelyet tegnap szültem és nyerít, hogy már induljak el vele a káposztásba. De ón neon mehetek, mert még megke'U csinálnom a száz év múlva-,i kalendáriumot, addig adasson a lovamnak enni . . . Kórisme: Epilepsziás rdhejmaii vannak. Utána tayfugiodt. Állandóan kalemdárí](umot csinál és lovát szüli. Behozták 1898-han. Akkor naponta volt 4—5 rohama, most 3—4 hétben egy. Husz lépcsővel lejebb! A férfi osztály. Több mint husz meglett, erős elmiber üldögélt a falak mellett. Az első padon ülők a.z orvos láttára egyszerre felálltak és hangosan köszöntek. Erre a többi is hambán felállt. Az első liárom, aiz orvos futólagos kérdésére tclj,esen normális feleletet adott, Szintié gyanította ni, hogy itt valami különös dolognak kell lenni. Rusz doktor fel is hivta rájuk ,a figyelmemet, Azután tovább mentünk. Egy epilepsziás ember megmutatta a kezét. Hirtelen jött rohamában mind a tiz ujja végét leharapta. Most kezd begyógyulni. Egy másik aki vallási fanatizmusban szenved, ,a raenyor szágról tartott előadást és meggyőző hangon magyarázta a fal ifelé fordulva, hogy egy menyország nem annyi, mint kettő. Bementünk azután az ápolók szobájába ahova behívatta a főorvos az egyiket azok iközül, akik künn a külön padon ülteik. Volt szegedi bérkocsi-tulajdonos az illető. Négy hónap előtt került a kórházba, A sok italtól megtébolyodott és feleségét agyon akarta ütni. Most már kigyógyult és holnap kiszaba dul. Csakhamar be is jött a szerencsés ember, aiki négy rettenetes hónap után odahagyhatja az őrültek házát. A főorvosnak nyugodtan felelt: — Négy hónapja vagyok itt. Holnap ki szabadulok. De ezután sohse iszom és bejövök a nagyságos úrhoz mindég az orvosságért, Szegény feleségem, hogy fog örülni. — No, jó van Pista — mondta Rusz doktor, menjen ki. Holnap jönnek magáért, azután hazameliet, — A másik ember ,esete sakkal érdekesebb - folytatta — Rusz doktor. Ezé, aki itt az ajtó mellett ült. Ezt a törvényszék internálta ide. Egy szegedi gyárban volt felügyelő. Van egy nagyon szép leánya, aki egyik előkelő szegedi ügyvéd irodájában van alkalmazva. A leány egyszer az anyjával báliban volt. Reggel mentek haza. Ezen annyira feldühödött az apa, hogy leöléssel fenyegette meg családját. Ezek jelentést tettek az esetről a rendőrségnek, onnan az ügyészségre került az ügy, végre is ide internálták. Nagyon józanul viselkedik . . . Most jön a legszomorúbb dolog. A szegedi elmegyógyintézetről néhány szó. HarKorzó-mozi. fjjjZT Sdndo1' B m i i i i i i i i | | | | | ' I I I I i I I I I I l I II I I I II í I I I | | Vasárnap, hétfőn és kedden. • mozivilág legnagyobb szenzációja. jRsta J\ie/sen és 'Waldenjár psilander. == együttes fellépése. == Szivek harca. Társadalmi dráma három felvonásban. Irta: éfred Jörgsen. Személyek: Jules Simon tőkepénzes . . . Waldemár Meller Ivette, a felesége Karon Lund Jean Mayol, iró /. Pulsen Paul Riche, festő Waldemár psilander Camilla táncosnő jftsta JT/e/fen Színészek, színésznők, újságírók, ballettáncosnök, díszletezők, festők, modellek, társaságbeli hölgyek, urak, stb. stb. Történik napjainkban Koppenhágában. ~ Valamint a két órás teljesen uj műsor. minc beteg részére van összesen hely. Ennek ellenére 30 női, 21 férfi elmebeteg van itt elhelyezve: tehát összesen 51. Ezzel szemben ápoló van összesen öt. Két női és három férfi í ápoló. A helyiségek szűkek, ágy nincs elég, a cellák alkalmatlanok. És noha ez az intézet csak arra való, hogy elmeügyelő legyen és a betegség megállapítása után azonnal országos elmegyógyintézetbe szállítsa a betegeket: évekig kénytelen ott tartani az őrülteket, mert az ország összes elmegyógyintézetei tul vannak zsúfolva. A főorvosnak nincs külön szobája. Rengeteg írásbeli munkáit, a könyvek vezetését, a receptek Írását, az étrendek összeállítását, a munkarend beosztását, az inspekciózások megállapítását az őrültek zajongása közben kell végeznie. És egyelőre még remény sincsarra, hogy ezek a botrányos állapotok megváltozzanak, mert az elmeosztályt nem lehet kitelepíteni egy magánházba, mint a belgyógyászatot. Igy néz ki közelebbről a szegedi őrültek háza. Addig, az isten tudja meddig, a mig az uj kórház föl neim épül. H. I. 3s3i3í£bs2fi5£ BStiBRQSaBBBBEia A vásárcsarnok bonyodalmai - Válasz a Mérnök és Építész Egyesületnek. — (Saját tudósítónktól.) Ismertettük azokat a bonyodalmakat, amelyek a vásárcsarnok terveinek elbírálása körül keletkeztek. Ezek miatt késett a tervek elbírálása is. A bonyodalmak fő oka és kiinduló pontja az volt, hogy a Magyar Mérnök- és ÉpitészEgyesület megtagadta két szakértőjének a bíráló bizottságba való kiküldését. Azzal indokolta az egyesület ezt az eljárását, hogy a terv-pályázat összeütközésbe került a kereskedelmi miniszter által 1908-ban .kibocsátott, az építészeti tervpályázatokról szóló szabályzattal. Tóth Mihály főmérnök most terjedelmes nyilatkozatban ismerteti az ügy előzményeit s a Mérnökegyesület kifogásaira is megadja a választ a következőkben: — Szabálytalannak nyilvánította a Mérnökegyesület — mondja a nyilatkozat — a vásárcsarnok tervpályázatát, mivel a pályázati föltételekben kívántatott: 1. A különböző árufülkék berendezési egyes tárgyairól nagyoblb léptékű rajz és költségvetés. 2. A vízvezetéki hálózat bevonalazása, a locsoló- és tűzcsapok jelzése, a csatornahálózat és beömlőknek hasonlóan jelzése, a villamos lámpák elhelyezésének jelzése, azok tervezése és költségvetése nélkül. A város érdekéből kívánni kellett ezen csekély részleteket azért, mert a pályaterv csak akkor felelhet meg céljának, ha a tervező mindazon kellékeket ismeri, amelyek ezen különleges épület alaprajzi beosztásánál és elrendezésénél irányadók és amelyek a végrehajtásra alkalmas terv készítésére alapul szolgálhatnak. — Ezekre nézve meg kell jegyezni, hogy hivatkozott „Épitési tervpályázatok szabályzata" megengedi, hogy kisebb tárgyakra nagy léptékű rajz és költségvetés követelíető. — A szabálytalanság második okát abtan találta a Mérnökegyesület, hogy a felételek szerint az első dij nem az aránylag egjoibb pályatervnek lesz kiadandó, hanem az abszolút becsünek. — Ezen kikötményt szintén a város érdekének megóvása szempontjából kellett a föltételekbe bevenni, mert oly tervnek a legmagasabb összeggel való dijazása, amely az épület fölépítésére alapul nem szolgálhat, nem indokolt; nem pedig azért sem, mert a pályázat nem azért iratik ki, hogy nem használható tervek is magas dijazásban részesittessenek. A főmérnök megfelel a Mérnökegyesület többi kifogásaira is, amelyek közül az elmondottak a leglényegesebbek. Elmondja ezután a főmérnök, hogy a birálóbizottság most már a következő tagokból fog állani;