Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-20 / 66. szám

188 DÉLMAGYARORSZÁG 1913. március 16. .szaM.su intézkedéseiket tettek. Miklós herceg elrendelte a nyilvános épületek megszállását. A KIRÁLY UTOLSÓ SZAVAI. London, március 19. A Times egy táv­irata a 'következő részleteket közli György király utolsó perceiről: A király a séta fo­lyamán szárnysegédével a háborúról és Ja nina elfoglalásáról társalgott. A király utolsó szavai ezek voltak: — Hogyha holnap látogatást teszek a Goeben német Dreadnought-hajón, akkor a német hadihajó engem, a hellének királyát itt Szalonikiben katonai tisztelgéssel kell, hogy fogadjon. Ez nagy örömmel tölt el engem. Alig, hogy e szavakat kimondotta a ki­rály, eldördült a merénylő revolvere és ha Iáira sebezte. London, március 19. Az Exchange Tele­graph Company-n&k jelentik Szalonikiból: György király tegnap délután látogatást tett- fiánál, (Miklós hercegnél, akitől négy óra­kor távozott. A király 'hadsegédével .gyalog ment el a görög .kaszárnyába, amelyet min­den délután megszokott látogatni. Az utón mindenütt a legnagyobb tisztelettel üdvözöl­ték. Egyszerre egy mellékutcából eléje került egy ember, .alki alig bárom lépés távolságiból rálőtt. A király megtántorodott -és hadsegédé­nek karjába omlott. Két arrajáró katona u király segítségére sietett, az egyik bérkocsit hozott, amelybe a királyt baleültették és vág­tatva hajtattak a legközelebbi kórházihoz. A király még az uton meghalt, anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna. Az orvosok azonnal értesítették a katonai hatóságokat, a melyek alig egy-két pere .múlva megjelentek a kórházban. Mihelyt Miklós herceg a me­rényletről értesült, azonnal a kórháziba sie­tett, hol azonban az orvosok már csak .aty­jának elkövetkezett haláláról tudták értesíte­ni. A herceg rövid ima után elsietett a főha­diszállásra, hol .a felsőbb tiszteket maga köré .gyűjtötte és bátyja, Konstantin herceg trón­örökös részére kivette esküjüket. A merénylő ,nem tett kísérletet, hogy megszökjék. Az asz­szecsődült emberek földre teritették, megkö­tözték és igy vitték el a főhadiszállásra. A merénylet hírére az összes lakosságot ,leírha­tatlan izgalom fogta el. A MERÉNYLŐ. Athén, március 19. A merénylő egy Si­naz Sándor nevü Volóból való bolond ember hírében álló görög. Sinaz két méter távolság­ból lőtt a királyra. Paris, március 19. Athénből késő éjjel ér­kezett táviratok szerint az egyik merénylő az, aki a királyra rálőtt, nagyobb pénzsegit­séget kért a királytól. A király zsebébe nyúlt, hogy az ismeretlen ember kérését teljesítse, de a merénylő ezt meg sem várta, hanem közvetlenül kérésének előterjesztése után re­volverből rálőtt a királyra. Ebből azt követ­keztetik, hogy a merénylő kérése csak ürügy volt, melynek az volt a célja, hogy a király közelébe kerülhessen. A király kísérői és az odaérkező rendőrök rávetették magukat a merénylőre, aki nem is próbált megszökni. Az egyik rendőr öklével oly erős csapást mért a merénylő arcába, hogy megindult a vére s a vérzést csak a börtönben tudták csillapítani. Szaloniki, március 19. A .merénylő leg­utóbbi kihallgatása alkalmával azt mondta, hogy a királyt boszuból ölte meg. Nemrég az utcán megszólította és pénzt kért tőle, de a király durván visszautasította és e miatt érlelődött meg benne az a gondolat, hogy a királyt megölje. Páris, március 19. A Havas-ügynökség jelenti Szalonikiből: A merénylet délután öt órakor történt, a királyt csak a szárnysegéde kisérte. A merénylet helye a Rue de Cam­pagne. A merénylő Sinaz Sándor, teljesen le­züllött alak. Negyven évesnek látszik, letar­tóztatásakor semmit sem akart mondani a tett okairól s azt az óhajtását fejezte ki, hogy vigyék a rendőrségre. Ott elmondotta, hogyan hívják s az őt kihallgató rendőrtiszt­nek arra a kérdésére, vájjon nem érez-e szá­nalmat hazája iránt, azt válaszolta, hogy ő szociálista. A rendőrségre történt kisérése folyamán, valamint azután is a gyilkos olyan viselkedést tanúsított, hogy tettének mérle­gelésére kétpelennek kell öt tartn'ai. AZ UJ KIRÁLY. Szaloniki, március 19. Az athéni távirati iroda jelenti: A merénylet hirére Miklós her­ceg, a hatóságok fejei és a katonák a kórház­ba siettek. A hercek a tisztikart maga köré gyűjtötte és a következő beszédet intézte hozzájuk: — Mély gyásszal a szivemben és lel­kemben közlöm önökkel szeretve szeretett királyunk halálát és fölszólítom önöket, es­küdjenek föl uj királyunk Konstantin hűsé­gére. Athén, március 19. A merénylet bicére a tábornokok, sok katonatiszt, valamint a ha­tóság fejei a kóríhánba siettek, ahová időköz­iben Miklós herceg, a város katonai kormány­zója, a királyi családnak egyetlen Szaloniki­ban időző tagja is megérkezett. Áh itató© csönd közepette közölte a,lreroeg az összegyűl tökkel- a király halálát. A jelenvoltuk er mind fölesküdtek az uj király, Konstantin hűségére, aki ez idő szerint Janinában tar­tózkodik. Konstantin király alattvalói vala­mennyien lelkesen kiáltották: — Éljen a király! Baktivan miniszter, a görög kormány képviselője a lakossághoz proklamációt inté­zett, melyben .közli a szomorú eseményt ós értesíti a lakosságot, bogy Konstantin az uj király, kinek a hadsereg már letette a hűség esküt. Athén, március 19. A miniszteri tanács, amely még az éjjel folyamán összeült, elha­tározta, hogy Konstantin királynak azonnal átadja lemondását. Ma reggel a hadsereghez intézett proklamáció jelent meg, amelyet nemcsak az Athénben lévő katonákkal, ha­nem a táborban lévő hadsereggel is közöl­tek. Ebben a proklamációban már tudatja a kormány az uj királynak uralomra lépését. A kormány aggódva néz a legközelebbi napok elé, mert a városban kormányellenes kedv mutatkozik. Tegn'ap este a gyilkosság hírének megérkezése után sok ezer ember töltötte meg az utcákat és a királyi palota előtt némán fejezte ki részvétét. A templo­mok harangjai megkondultak s valamennyi nyilvános- és magánépületre gyászlobogót tűztek. A temetési ünnepségről a ma összeülő miniszteri tanács fog határozni. Konstantin király ma érkezett Szahrít­kiba és az uj király intézkedni fog arról, hogy atyjának holttestét Athénbe szállítsák. A TÖRTÉNELEM GYÖRGY KIRÁLYRÓL Bécs, március 19. A N. W. TagblaH-h&n egy görög ir viszaemlókezést a meggyilkolt királyra .és vázolja, minő szenvedéseket kel­lett kiállnia. Ifjú korában, midőn energiku­san ibele akart avatkozni a kormányügyekbe, egész Athénben vihar támadt ellene. Deligor­gisz néptribun és Parazosz az egész népet föllazították ellene. Lombardosz képviselő egy beszédében ezt mondotta: — Mi görögök mindnyájan köztársasá­giak vagyunk, ó király! Ha elfogadtuk a ki­rályságot, ezt csak szükségből tettük. Je­gyezd meg ezt magadnak, ó király! A berlini kongresszus után Trikupisz Ki a bűnös? cirn alatt cikket irt. Azt mondta, hogy egyediül a király a bűnös. Ezért a cik­ért elfogták. A király a fogházból maga elé vezettette és uj kabinet alakításával bízta meg. Visszaemlékeznek most arra, milyen tehetetlenül állott szemben a király 1897-ben a bilincseitől megszabadult népszón,vedelem­mél. Szavakat adtak a szájába, .amelyeket ő niom mondott és az izgatottság olyan fokra, hágott, hogy nem merte ezeket megcáfolni. .Akkor az a liir keletkezett róla, begy egy nagy állású személyiségniek azt mouclotta vol­na: — Ha Európa példája után indulok, mely engem .elárult é.s elkövette azt a, jogtalansá­got, hogy népemet szűk határok közé szorí­totta, mig milliónyi testvéreit szolgaságba hagyta, seregemnek élére fogok állni, hogy az egész keletet lángba borítsam. E szavak villámgyorsan eljutottak min­denüvé, ahol görögök laknak és miután száz angol parlamenti férfin táviratilag szerencsét kívánt a királynak, a .katasztrófát nem 1,ehe­tett többé elhárítani. A rettenetes csapások ellenére sem hagyta el népének jövőjébe ve­tett mélységes bizalma. Mélyen áthatotta az a meggyőződés, hogy népének, amelyet min­dig demokratikusan kormányoztak ós soha­sem autokratikusán, meg kellett járni a ke­serű tapasztalatok iskoláját. A csodálatos változás, amelyen Görögország az utóbbi éveikben átment és amelyet a nép maga ví­vott ki magának, megadja neki a sírban azt a vigasztalást, hogy fiára nemcsak nagyobb Görögországot, hanem az alkotmányra éret több -és öntudatos népet hagyott, A MERÉNYLET HIRE EURÓPÁBAN. Páris, március 19. A görög király meg­gyilkolásának hirét a Havas-ügynökség erő­sítette meg. A hir diplomáciai körökben igen mély benyomást keltett. A külügyi hivatalba eddig .még nem érkezett meg a megerősítés hire, a görög és a bolgár szövetségek ugyan­csak rövid táviratokat kaptak. Hire járt an­nak, hogy egy bolgár komitácsi volt a tettes. A bolgár követségen azonban élénken tilta­koznak ez ellen a híresztelés ellen. Bécs, március 19. Tiz óra ötven perckor a bácsi görög követségre .még nem érkezett részletes jelentés. Attól tartanak, hogy a ki­rály meggyilkolása következtében forrongás fog kitörni. Azt hiszik, liogy csalkis bolgár le­lhetett a király gyilkosa, mivel a király többi nemzetiségi alattvalóival jó viszonyban volt. Az itteni görög kolonia körében azt állít­ják, hogy György királynak az volt a szán­déka, bogy októberben ötven éves kormány zási jubileumának ünnepe után — melyekre már eddig is nagyban folytaik az előkészü­letiek — kimond és a kormányzást átadja fiá­nak, Konstantinnak. Ebben az értelemben fog­ták föl azt ,a beszédet is, amelyet György ki­rály néhány nappál ezelőtt Janina .elestének alkalmából ©gy ünnepi ebédem mondott. A ki ­rály .ebben a beszédében azt mondotta, bogy életének legszebb napja volt, amelyen az epi­ruszi görögök fölszabadítását megélte. Ek­kor legidősebb fiának, aki ezt a dicsőséget ki­vívta, a generalisszimusz címet adta és unióst nem marad egyéb bátra, mint hogy őt király lyá is tegye. Belgrád, március 19. Itt ma reggel ter­jedt el György királyi megöletésének hire abban a határozott formában, hogy a gyil­kos egy bolgár komitácsi. A jelentés hihetet­len szenzációt és megdöbbenést okozott, különösen a kormányhoz közel álló körök­ben. Szófia, március 19. A görög király meg­gyilkolásáról szóló első hirek tegnap este ér­keztek a palotába. Gesov miniszterelnök ma­ga vitte el a királynak a szaloniki-i bolgár parancsnok táviratát, amely azt jelentette, hogy György görög király kevéssel hatod­fél óra előtt meghalt. A bolgár parancsnok azt jelentette továbbá, hogy a merénylők töb­ben, de mindenesetre legalább ketten voltak. Kettőt közülök letartóztattak. A gyilkosság hire az egész városban rendkivül mély be­nyomást keltett. Kizártnak tartják, hogy a merénylők bolgár emberek lettek volna, va­lószínűbb, hogy egy politikai fanatikus kö­vette el c a gyilkosságot. A RÉSZVÉT. Szófia, március 19. A .görög király meg­gyilkolásáról érkezett hirek rendkivül mély benyomást tettek. Ferdinánd királyt a h.ir mélyen megrendítette. Azonnal táviratot kül­dött Konstantin királynak, akineik a gaz me­rénylet fölött való mély fájdalmának ° V>t-r kifejezést. Gesov miniszterelnök a bolgár kor­mány és a bolgár nemzet nevében Venizelosz­rak küldött táviratot, amelyben mély részvé­tét. fejezte ki. TVindsor, március 19. A Reuter ügyi ')':: ség jelenti: A vindsor, i polgármester a ki rá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom