Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-01 / 50. szám

1913. március 1. jSWl.1.1 ' • I •mifc.Mf'.ii— I Ezután áttértek az osztatlan közös legelökről szóló törvényjavaslat tárgyalására, a melyet Pirkner János előadó ismertetett .behatóan. íeniiietMiiBioi»a»»Hn>i>"nniua>'"H>iaa A tömegsztrájk méretei Szegeden. — Intézkedések a forgalom zavartalan lebonyolításáról, az élelmezésről, a világításról. — Nyilatkozik a szociáldemokrata-párt szegedi vezetősége. — (Saját tudósítónktól.) Napok kérdése, hogy az ország normális életébe megbénitólag, esetleg fölíorgatőlag szóljon bele az általános sztrájk, amelyre hetek óta készül az ország munkássága. Köztudomásu, hogy Szegeden gyöngébb a szociáldemokrata párt, mint az ország legtöbb nagy vidéki városában és igy a tömegsztrájk méretei nálunk minden jel szerint aránylag kis hullámokat fognak verni. Igaz, hogy a szociáldemokrata párt helyi vezetősége mindent elkövetett, hogy a munkásságnak minél szélesebb rétegeit vonja bélé a sztrájkba, de ebbeli fáradozása meglepően kis eredménnyel járt. Mai számunkban jeleztük már azoknak az intézkedéseknek egy részét, mélyet a hatóságok szükségesnek láttak (foganatosítani. De a sztrájk napja egyre közeledik s igy joggal merül föl a kérdés, történt-e gondoskodás arról, hogy a légszeszgyár, a vizmütelep, a villamos-telep, a villamos vasút, a közvágóhíd és egyéb közüzemek zavartalanul funkcionálhassanak? Történt-e gondoskodás arról, 'hogy a város közélelmezése fönnakadást, vagy hiányt ne szenvedjen? A közbiztonsági intézkedésekben — ugy látszik — nem lesz hiány. Somogyi Szilveszter dr. főkapitány gondoskodott arról, hogy a sztrájk napjain két zászlóalj gyalogság és egy század huszárság álljon állandó készenlétben. Végigjáratta a főkapitány az összes nagyobb ipartelepéket és katonaság fogja őrizni nemcsak a nagyobb közüzemeket, hanem a nagyobb vállalatok közül is különösen azokat, amelyeknek például hadseregszállitásaiik vannak. A vágóhidat lovasrendőrök, a vizmiü-telepet rendőrök fogják állandóan őrizni. A husvágósegédek ma este tartottak szervezkedő gyűlést, a sztrájk napjáig aligha sikerül annyira szervezkedniük, hogy segédek nélkül álljanak az összes mészárszékeik. A vágóhíd zavartalan üzembentartásáról pedig gondoskodik a mérnökség. Az élelmiszer-piac köriül aligha lesznek bajok, mert az íárusok legnagyobb része tanyai, akik semimi esetre sem tartanak a sztrájkolókkai, amennyiben pedig terrorizálni akarnák őket, a rendőrség gondoskodik a védelmükről. Legföljebb csak péksüteményben lesz hiány, de már ez nem nélkülözhetetlen szükségleti cikk. A városi üzemekről ezt a fölvilágosítást adták a mérnökségen: — A vizmü, a vágóhíd, a színház, a fürdő, a fertőtlenítő és a három belvizszivatytyuzó-tel épről mi gondoskodtunk. Javarészt havi dijasok vannak ezéken a telepéken és ha mégis csatlakoznának a sztrájkotokhoz, a város nyomban eliboosájtja őket és addig, amig pótolni sikerül őket, a nyugdíjjogosult gépésszel és fűtővel a mérnöki hivatal tagjai látják el a szolgálatot a városi üzemekben. Napszámos azoknak az embereiknek CO százaléka, akiket vízvezetéki kiülső munkára, a megromlott csőhálózat kijavítására alkalmazunk. Bizonyosra vesszük, hogy ezek DÉLMAGYARORSZÁG sztrájkolni fognak, amiből az a kellemetlenszég származhati'k, hogy inem tudjuk idejében megjavítani a vízvezetéki csőhálózatot, ha valahol megromlik. Tehát megszakadhat néhány napra a vízszolgáltatás, persze, nem az egész városban, mert a hálózat szakaszokra van osztva. Meg keld jegyeznem, hogy ezek a zavarok a tavaszi esőzések idején lépnek föl gyakrabban, ilyenkor kevésbé valószínűek. Biztosra veszik, hogy a légszesz és villanygyár, a villamos vasút, a közvágóhíd zavartalanul funkcionálhatnak a tömegsztrájk napjain is. Zavartalanul óhajtják föntartani üzemüket a nagyobb gyárak is, A rendőrség készül a sztrájkra, sajnos, arról még semmit sem hallottunk, hogy a tanács is szükségesnek tartott volna valami, a tömegsztrájk idejére szóló preventív intézkedést. A tömegsztrájk szegedi vonatkozásai felől kérdést intéztünk különben Varsandán Lászlóhoz, a szegedi szociáldemokrata párt titkárához és Czibula Antal dr.-hoz, a párt másik vezető emberéhez. Varsandán László ezeket mondotta: — A sztrájk sikere érdekében Szegeden is megmozgattunk mindent, behatoltunk a szervezetlen munkások közé is és a jelek szerint, akciónk Szegeden is szépen fog sikerülni. Elértük azt, hogy a pincérek és húsipari munkások is szervezetünkbe fognak tömörülni. Tagértekezleteket, gyűléseket tartottunk és kilátásaink olyanok, hogy föltétlenül megálljuk a helyünket. Ki fognak jönni miihelyükből a textil-munkások is, sőt valószínű, hogy kijönnek azokból a szövő- ,és kötélgyárakból, ahol most még a szervezetlen munkások vannak túlsúlyban. Szegeden a tömegsztrájkot különösen az élelmiszeripar fogja megérezni. Ami azt a kérdést illeti, hogy a sztrájk hétfőn lesz-e, vagy később, én azt hiszem, hogy hétfőn, ámbár még nem egészen bizonyos. Mi hétfőre várjuk, lehet azonban, hogy a képviselőház eseményeihez képest elhalasztódik. Hogy milyen lefolyású lesz Szegeden? Arra törekszünk, hogy minél békésebb és méltóságteljesebb, amint öntudatos munkásokhoz illik. Éppen a sztrájk békés lefolytatása érdekében oda törekszünk, hogy a 'munkástestvéreink lehetőleg otthon tartózkodjanak, vagy itt a Munkás-Otthonban. A sztrájk ideje alatt az Otthonban fölolvasásokat, előadásokat fogunk rendezni. Alig remélhető tehát, hogy az utcán összeütközésekre kerülne a sor a munkások és a rendőrség között. Jártam Somogyi Szilveszter dr. főkapitánynál, aki arr.a kért bennünket, hogy tartózkodjunk rendzavarástól, összetűzéstől, mert nem ] szeretné, ha ilyesmik előfordulnának. Mi sem szeretnők, mert célunk: vér nélkül harcolni végig a meginditott küzdelmet. Ha azonban a rendőrség provokálja a munkásokat, azért mi természetesen már nem vállalhatunk felelősséget. Czibula Antal dr., a párt ügyésze a következőket mondotta: — A tömegsztrájk nagyarányú csak Budapesten lesz, Szegeden azonban, hol kevés a gyári és ipari vállalkozás és sok a szervezetlen munkás, csak kisebb méretű lehet. Mindenesetre éreztetni fogja a hatását Szeged gazdasági életében is, annak ellenére, hogy ez a város inkább agrár-jellegii, mert ezerötszáz ember mégis tekintélyes szám és ezerötszáz ember sztrájkja sokszorosan hat vissza az egész gazdasági gépezetre. Mindenesetre hiba, hogy a két nagy kendergyári munkásai jórészt szervezetlenek s akik szervezettek vannak is a gyárakban, különféle preszsziók folytán aligha birják magukkal vonni a szervezetleneket. A vasúti gépműhely munkásainál is hasonló a helyzet, félnek, hogy sztrájk esetén nyugdíjigényüket elveszítik. A tömegsztrájk eredménye tehát 3 főleg a budapesti munkásság akciójától várható. Valószínű, hogy a sztrájk hétfőn fok kitörni^ s eltarthat egy hétig, sőt tiz napig is. Én azt hiszem, hogy az eredmény már 1—2 nap alatt megmutatkozik. Fölötte örvendetes lenne, ha az következnék be, amit a szegedi munkásság vezérei jósolnak, ha erőszakoskodás, terror, vér, utcai harc és zavargások nélkül vivná meg harcát a munkásság. A politikai helyzet. — Lukács nyilatkozik a választójogi reformról és a sztrájkról. — A Házban való megjelenés. •— Minisztertanács. — (Saját tudósít ónktól.) A válalsztóreforrn beterjesztése dolgában egyik újságíró a Ház folyosóján kérdést intézett Lukács László miniszterelnökhöz, aki a következőképen nyilatkozott: — Azt hiszem, kedden vagy szerdán hozzáfoghatunk a javaslat tárgyalásához. Minden attól függ, mikor végzünk a munkaanyaggal, amely ezt a törvényjavaslatot megelőzi. Ha elkészülünk holnap, akkor esetleg már hétfőn kezdődik a javaslai tárgyalása, de a viszonyok ugy is alakulhatnak, hogy legkésőbb kedden vagy szerdán fogunk hozzá a javaslat tárgyalásához. A miniszterelnök kijelentése szerint tehát legkésőbben szerdán kezdik a tárgyalást. Lukács László ma délelőtt hosszabb ideig tanácskozott Tisza Istvánnal, akivel a választóreform benyújtásának dolgát vitatták meg. Ugyancsak a tömegsztrájkról is nyilatkozott a miniszterelnök: — Nagyon rossz szolgálatot tesznek az országnak, sőt a munkásoknak is azok, akik a tömegsztrájkot proponálják és szervezik. Igaz, hogy megértem, miért történik ez főként, azért, mert az ellenzéknek lekötötték magukat ebben az irányban. Különben az a meggyőződésem, hogy a tömegsztrájk rövid ideig fog tartani. A t. Házban tudvalevőleg junius óta csak munkapárti képviselők tanácskoznak. De azok se mind, nap-nap után csak százhúsz férfiú jelenik meg. Maga a munkapárt vezetősége is megsokalta a dolgot és ma intézkedést tett arról, hogy a munkapártiak szorgalmasabban látogassák saját parlamentjüket. Egyik jegyző szobájában Khuen-Héderváry Károly gróf, Vojnich báró, Sándor János és Nyegle László tanácskoztak ma az ügyről. Eddig egyes csoportokat jelöltek ki, amelyeknek meghatározott napokon be kellett jönniök a Házba. Ezentúl az elnökség maga fogja számon tartani, hogy ki, mikor hol tartózkodik s a választójogi javaslat tárgyalása idején gondoskodni fog, hogy legalább is kétszázan együtt legyenek mindennap a munkapártiak. Az eddigi mulasztások egyik oka a képviselők betegeskedése. Jelenleg tizennyolc munkapárti képviselő fekszik betegen. Náray-Szabó Sándor kultüszügyi államtitkár, aki állásáról lemondott, a következőket mondotta: — Én már rég hangoztatom a nyugdíjaztatásomat. Nyolc év óta szakadatlanul dolgozom s úgyszólván reggeltől estig itt vagyok. De Zichy őexcellenciája több izben kért, hogy legalább addig maradjak, amig ő marad. Most ez a terminus