Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-19 / 65. szám

1913. március 18. délmaüyarország 195 neveljék a vásárló nagy közönséget is. E munkára azonban természetesen megfelelő szervezet erélyes és folytonos . munkájára és valamennyi kereskedő összmüködésére van nélkülözhetetlen szükség. Hogy a vevő tényleg lássa azt, hogy neki bizonyos eleve pontosan megállapított határnapokra kötelezettségét tényleg teljesítenie kell — annak legelső előfeltétele az, hogy egyik kereskedő a közösen megállapított fizetési határidők betartásához éppen ugy ragaszkodjék, mint a másik s hogy igy egyik kereskedőtől való elpártolás se jelenthesse a fizetési feltételek valamely inivelvál'ását. A kereskedő egész üzletvitele egészségesebb alapokra fektetődik ezáltal s egész gazdasági életünk, általános hitelviszonyaink állandó megjavulása járna karöltve ezzel. Nagy dicsérete Szeged intelligens és öntudatos kereskedőinek, hogy e nagyfontosságú kérdés megoldásának keresztülvitele fölmerült először konkrét formában. Csak az a fontos, hogy együtt indítsanak valamely akciót e kérdésben, szóval tegyenek ís valamit a rendezés érdekében. Császárok találkoznak . . . Kopenhágaból jelentik: Miklós cár kijelentette abbeli szándékát, hogy a dán királyt fredensborghi kastélyában még ezen a nyáron meglátogatja. Ugyanarra az időre várják Fredensíborghba György angol királyt. Hir szerint Vilmos császár is ellátogat nyáron a dán király kastélyába, hol tehát ezen a nyáron a cár, a német császár és az angol király találkoznak. Lemondott a Briand-kormány. Parisból jelentik, hogy a szenátus mai ülésén szavazásra került a sor a választójogi kérdésben, amelynek eredménye az lett, hogy Briandoi és kormányát leszavazták. A bizalmatlanság következménye az lett, hogy Briand és kormánya még a mai napon lemondottak. Désy látogatásának igazi okai. — Nyugtalanság az ellenzéken. — (Saját tudósitónktól.) Az a látogatás, a melyet Désy Zoltán szombaton délután Khuen-Héderváry Károly grófnál tett, fölösen izgatja a politikai fantáziákat. Ugy a Kossuth-párt alelnöke, mint a munkapárt elnöke hallgatnak a lényegről s mindketten ugy tüntetik föl a találkozást, mint a csodálatos véletlen müvét. Désy Zoltán kijelentette, hogy senkit sem kötelezően, fesztelenül és fölhatalmazás nélkül beszélgetett a volt -miniszterelnökkel. Khuen pedig azt mondja, hogy általános kérdésekről folyt a diskurzus és sem kibontakozásról, sem béketárgyalásokról nem volt szó. Mindebből persze még -nem következik, hogy Khuen és Désy egészen magánjellegű purparlét folytattak. A több mint egy órás beszélgetés politikai témák körül mozgott s ezt a föltevést megerősíti az a tény, hogy Khuen-Héderváry másnap este a Lloyd-klubban behatóan tanácskozott Lukács László miniszterelnökkél, aiki tehát teljesen tájékozódva van a Désy-féle esetről. Khuen-Héderváry Károly gróf vasárnap este a Délmagyarország tudósítója előtt, aki szóbahozta a béketárgyalások lehetőségét, igy nyilatkozott: — Béketárgyalás? Kompromisszum? Erről nem tudok semmit. Ki beszél most kompromisszumról? A munkapárt elnöke közvetlenül a Lukács Lászlóval folytatott beszélgetés után mondotta ezt; már pedig, ha a Désy-féle vizit a békés ,kibontakozás irányában adott volna lökést a helyzetnek, nyilván máskép hangzott volna Khuen-Héderváry fölvilágositása. A kormánypárt egyik budapesti orgánumában, azt olvassuk ma, hogy Désy Zol— H,a zajt hall, — mondta az egyik — nem jön le. Ha egyszer bent van -a ketrecben, nem vesz észre bennünket. Husz percig vártunk. — Jön — mondta valaki. A hotel pincéjéből kijött egy ember, erős fényű kézilámpással a kezében, megkerülte az istállót és bekanyarodott a ketcer-ek felé. Jákob vólt. Frakkban. Utána mentünk. Jákob belépett a ketrecbe és letette a földre a kézilámpását. A sas behúzódott az egyik sarokba. Jákob a ketrec közepén állott és furcsa mozdulatokat végzett. Amennyire a félhomályban látni lehetett, hol parancsolóan kinyújtotta a kezét, hol maga -elé rendelte egy másik mozdulattal a sast, hol a mellére ütött, hol a homlokára szoritotta és ég felé emelte a két kezét .. . Közben halkan és panaszosan beszélt: mintha tompa és sötét szemrehányásokat tett volna . . . Egy szolgálatkész pincér, aki mellettem állott, suttogva magyarázta: — Egyszer volt itt egy földije, az is meghallgatta; az azt mondta, hogy csakugyan szemrehányásokat tesz a sasnak. Azt mondja neki: „Én vagyok a te urad és parancsolod, soha nem tisztelted a te uradat, soha alázatosság nem volt a szivedben, gyere az én lábam elé alázattal, mert különben halálra Ítéllek . . ." A tompa és sötét szónoklat véget ért. Jákob éles hangon felkiáltott. — Kezdi már — mondták körülöttem. Jákob odaugrott a sarokba, ahol a sas gubbasztott. A sas sötéten ellibbent előle. Közben nyilván odacsaphatott a csőrével a Jákob kezére, mert Jákob fölordított és átkozódó, harago-s, harsány kitörésre fakadt. Ennek a kitörésnek a végén egy másodpercnyi szünet jött, azután Jákob rávetette magát a sasra, gombolyagba keveredett öszsze -ember és állat; kétségbeesett vijjogás, a melyet egyszerre, mintha elvágták volna; szakadás, roppanás és csönd. Jákob kifeszitett mellel, magasra -emelt fejjel, kitárt karral áll a ketrec közepén és a lába alatt valami béna, fekete tömeg. — Mi az? — kérdeztem meglepetve. — Kicsavarta .a nyakát, — -mondják. Jákob otthagyja a ketrecet. — De hát miért engedik -ezt? — kérdezem az utálattól és a fölháborodástól remegve. — Hát hiszen az övé volt — felelik vállvonogatva. Jákob elmegy előttünk. Biceg. Szótlan, gőgös, félelmetes és rettenetes. tán látogatását befejezett epizódnak tekintik, amely következmények nélkül marad. A helyzet változatlan és várni kell, mig valami újra megmozdul a politika vizeinek mélyén. Komoly békeakciót egyesek nem kezdhetnek anélkül, hogy a szövetkezett ellenzék vezérletének tudomása ne lenne róla. A béketárgyalások meginditásának föltétele Justhék szerint, Lukács László és Tisza István távozása, az uj házszabály félretétele és a választójogi törvény revíziója. Ezzel szemben Tisza István csak nemrég jelentette ;ki, hogy egyáltalán nem gondol visszavonulásra, a miniszterelnöknek pedig ép lapunk keddi számának hasábjain megjelent nyilatkozatából állapitható meg, hogy el van tökélve az 1915-iki választások vezetésére is. A kormány két évre csinált programot, legalább is két évre. Désy Zoltán látogatása, melyet szombaton este Khuen-Héderváry grófnál tett, az ellenzéki harcos képviselők táborában legnagyobb feltűnést keltette. El homály ositanánik az igazságot, ha elhallgatnánk, hogy Désynek ez a megbízás nélkül való vizitje igen kellemetlenül érintette a szövetkezett ellenzéki pártok tagjait. Annyit mindenesetre megállapíthatunk, hogy némelyek fölfogása szerint Désy nem tett szolgálatot ezzel a látogatással az ellenzék ügyének. A munkapártiak közül többen ezeket mondják: — Nagyon különös, hogy Désy inditványára szombaton délelőtt kimondta az ellenzék, hogy nem megy be a Házba, mert csirkefogókkal nem óhajt dulakodni és még aznap este beállít Désy a munkapárt vezéréhez. Ami tényleg különös. Khuen gróf már szombaton este célozgatott a klubban erre a látogatásra, vasárnap is tréfálkozott a maga kedélyes hangján, de csak ennyit mondott jelentőségteljesen: — Ma volt nálam valaki . . . igen érdekes látogató! Azzal a verzióval szemben, mintha Désy véletlenül toppant volna be Khuen grófhoz, a munkapárti klubban tegnap este szájról-szájra adták azt az információt, hogy Désynök az inas nyitott ajtót. Désy átadta vizit-kártyáját és bejelentette magát Khuen grófnál. Az ex-miniszerelnök nem volt ugyan elkészülve erre a látogatásra, de azért örömmel fogadta a bejelentést és azonnal kitárta ajtaját Désy előtt. A látogatás hetven percig tartott. Beszélik, hogy ez a látogatás szoros összefüggésben van Désy Zoltán pörével, a mely nemsokára kerül tárgyalás alá a királyi táblán. Désy kaszinói barátjai ugyanis számolnak azzal az eshetőséggel, hogy a tábla elmarasztalja a volt államtitkárt rágalmazásban. Erre az esetre becsületbiróságot akar kérni maga ellen Désy, hogy ott állapítsák meg, vájjon ez a rágalmazás diffamáló-e reá? A becsületbirósági tárgyalások során aztán kihallgatnák Károlyi Mihály grófot, Ullmann Adolfot és Sándor Pált. Ez a becsületbirósági eljárás tárgytalanná válna, ha a legújabb tavaszi férfiöltönyök, gyermek ruhák, férfi- és női Káplánok, lányka kabátok. HOLTZER és ABONYI ^ Kérjük cégünkre ügyelni!!