Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-16 / 39. szám

1913. február 12. DEEMAQYARORSZXQ 7 * Ártatlan Zsuzsi jubileuma. A jövő vasárnap érkezik első jubileumához, a (hu­szonötödik előadáshoz, az Ártatlan Zsuzsi, a műsor egyik legvonzóbb operettje. Az elő­adás rendes bérletes. * Bérlők figyelméőe. A szinház igaz­gatósága fölkéri a tisztelt bérlőket, akik a bérlet második részével még hátralékban vannak, hogy ezt a hátralékot fizessék be a nappali pénztárnál. '.......................................••••••auaa Rákosi Jenő egy szegedi poétáról. (Saját tudósítónktól.) Rákosi Jenő tárcát irt mára a Budapesti Hirlap-bti. És a nagy­nevű s méltán tekintélyes Rákosi Jenő ezút­tal egy szegedi poéta, uj kötetével foglalko­zik, a legnagyobb elismerés hangján. Szirbik Antalról és uj kötetéről — Tatárverseik" — van szó. Sziitrkiíket sokan ismerik, aimiint egy­szerű és lenge öltözetében megjelenik a kor­zón, Újszegeiden. Mint különc ifjút látják so­kan, .csakis igy s a verseit alig-alig veszik komolyan. Olyat ón is tudnák irni, — mond­ja majd miiimdenki, de — szerencsére — még­ste irnak olyat. Szirbik pedig esiak tovább éli világát és nélba-néha összegyűjti a verseit, aztán várja, ma: miit szólnak az én zseniális müveiimre. Bár én igy is tudloim, hogy kü­lönb poéta vagyok tmiindieigyiknél, — teszi hozzá biisizkén. Különösen a modernekre dü­hös, lazokiat borzasztóan megveti. Betegek, — mondja. Szinte ebiben a fölfogásban talál­kozott rögtön Rákosival, .aki sok tárcát irt annak idején a nyugatosok ellen, igazán Rá­kosi adta számukra az első reklámot. Ugyan­akkor Salrbikről már biziáloimimial irt, Most pedig szinte rajongással ir az ifjú költészeté­ről. Többek között igy: Egyszer már irtaim róla a Budapesti Hirlapban. Akkor egy kis füzetet adott ki Tatárkölyök címen. Ugyanazt láttam benne, akit most, de most már mintha a valója tel­jességének a küszöbéhez közelednék. Ha elé­ri, amire költő hivatva van, kevesen lesz­nek, akiknek érdekesebb életrajza lesz. Mert legislegszegónyebb szegénységből indult ei, sok mindent elhagyott az utján, de a sze­génységhez, hivatása hitéhez és élete igazsá­gához ragaszkodik. Libapásztor, dinnyecsősz, inasgyerek, napszámos, minden volt. Minden­ből többet látott, mint az iskolából. Amit tud, úton-útfélen szedte fel. Többet koplalt, mint lakmározott, de többet nevetett, mintsem sirt, többet imádkozott (a maga nyelvén), mint­sem káromkodott és többet hitt istenről, em­berről, önönmagáról, mint mennyiből a léha világ, a tolakdó ós lármás stréberség őtet ki­pusztítani képes lesz valaha. Akik nem tud­nak kötetében ugy gyönyörködni, mint én, azoktól bocsánatot kérek; de az én igazsá­gomnak és életemnek adósa maradtam vol­na valamivel, ha mind ezt megíratlan ha­gyom Szirbik Antalról. Ez a kötete egy embert tartalmaz. Em­bert, aki gyönyörködik mindenben, almi szép, Keresi, ami jó. Szereti, ami igaz. Nem akar látszani, nem, se jónak, se rossznak. Amit rímbe foglalt, mindig vallomás, majdnem gyónásszámba megy. Igazat érez, igazat gon­dol, igazat beszél. Nem tudottn, mirie fogja még vinni, nem tudóim, nem pusztul-e el idő­közben, nem tudom a mai tülekedő élet, a melyben mindenki rolian állás, hatalom, gyö­nyör és vagyon után; amelynek nagy fegy­vere a képmutatás, a hizeikedés, a látszat, a hazugság és a nagy dob; mely az irodalom­ban, a politikában, a művészidben, a társada­lomban, az öltözködésben, az élvezetben, a ri­kitó szint, a szertelenséget, a föltűnést, az ér­telmetlent és homályosságot, a groteszket és Ízléstelent, a merészséget és a meghökkentőt keresi; amelyben az élet és a művészet egy­másnak a területére betörnek, egymás fegy­vereit elragadják, egymás eszközeit kisajá­títják ós a. politika a társadalmat dúlja fel, a társadalom a politikát mérgezi meg; a köl­tő muzsikálni, a szobrász festeni, a festő fi­lozofálni próbál, a muzsika mesélni akar, az építő végre nem konstruál, hanem egységet és harmóniát bont: nem tudom, mi várhat ebben a világban egy szegény fiúra, akiben egyszerii dalok teremnek, aki azt hiszi, az a kötelessége, hogy ez egyszerű dalokat ugy, ahogy benne megfogannak s megnőnek, pa­pírra tegye. Naiv és hivő lékeikkel áll szem­ben egy raffináit, szkeptikus, sőt hihetetlen élettel. Mosolyogva csavarog a modern élet útvesztőiben, jámbor nyílt szemmel nézi a sokadalmat és az ég és föld csodáinak szép­sége tölti meg a szivét és nicsen is egyébre gondja, mint hogy milyen szép ez a világ. Igy ir Rákosii Jenő a sokait gúnyolt és lenézett poétáról. Annak idején azt hitték, hogy csak ellentétnek, gunyul hozza, a pri­mitív költőt Rákosi, irván a legújabb ma­gyar költészet ellen. Most pedig — évek mul­tán — láthatjuk, hogy Rákosi őszintén hisz Szirbik Antalban, tőle sokat vár, valakinek tartja máris. Mi is elolvastuk már Szirbik Antal leg­újabb kötetét, arról a főimpressziónk az, hogy sokkal értékesebb az eddig irott köte­teinél: tisztább hang, még egyszerűbb ós tel­jesebb forma, rendkívül közvetlen minden sora, már filozofál is, elmélkedik, elbben egé­szen keresztény hangon szól, ahogy a Biblii parancsolta ... És még egy: óriási humor van a Szirbik verseiben, a legtöbb humo­ros. Már magában ez is érdekesség, mert aki nevet, annak igaza van. Pláne ha őneki má­sok is kacagnak. Wechsler Ödön fakereskedése és épí­tési anyagok raktára Szeged, Mars-tér 2. sz. 672 .. Telefon 755. A legolcsóbb beszerzési forrás! Jelzálogkölcsönt, földbirtokra, továbbá köztiszt­viselőknek és katonatiszteknek előnyös törlesztéses kölcsönt és részvényekre, sorsjegyekre elő­nyös kölcsönt nyújt o-o Szegedi Altalános Bank Rudslf-tés* 5. szám. Politikai hirek. (Közös miniszteri értekezlet Bécsben. — A választójogi bizottság ülése. — A titkos szavazás helyes értelmezése. — A dél­vidéki németség a radikálizmus ellen.) (Saját tudósítónktól.) Lukács László miniszterelnök és Beöthy László kereskede­lemügyi miniszter ma délután öt órakor, Se­rényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter és Teleszky János dr. pénzügyminiszter pedig az éjszakai vonattal utaztak Bécsbe, hogy részt vegyenek a holnapi közös miniszteri ér­tekezleten. A képviselőház választójogi bizottsága ma is folytatta a reformjavaslat tárgyalá­sát; a mai ülésen, mely kivételesen már egy órakor kezdődött, megkezdték a törvényja­vaslat második fejezetének általános vitá­ját. Rónay Jenő volt ma ,az első szónok, aki azt fejtegette, hogy a magyar nemzeti ér­dekeket csak ugy lehet megvédelmezni, ha a passzív választójogot korlátokhoz kötjük; e nélkül úgymond, az általános választójog mellett egy rn llió képviselőjelölt lesz az or­szágban. Szerinte azoknak, akik képviselővé jelölnek valakit, felelősséget kell vállalniok azért, hogy a jelölt megválasztása esetén le fogja tenni a képviselői esküt és azért is, hogy a jelölt ugy szellemi, mint erkölcsi tekintetben valóban képviselőnek való. A' képviselőnek megválasztása után esküt kel­lene tennie arra, hogy hü lesz a királyhoz és a magyar államhoz és hogy kötelességeit hi­ven és pontosan fogja teljesíteni. Az ország­gyűlés idejére parlamenti biróságot kell szer­vezni, amely megitéli, hogy a képviselők tel­jesitik-e az esküjüket. E 'bíróságnak egy kú­riai biró legyen 'az előadója. Ha a biróság ugy Ítélne, hogy valamely képviselőben nin­csenek meg a szükséges erkölcsi vagy szel­lemi képességek, akkor a képviselő mandá­tumát veszitené. E biróság előtt .negyven képviselő vagy pedig kétszáz választó bár­mikor bevádolhatná a képviselőt, ha ez kö­telességeit elhanyagolná. Rakovszky Iván ismertette ezután a ja­vaslat második fejezetének rendelkezéseit. 'Szabó János, Lázár István gróf, Kende Péter, Blonár Béla, Huszár Károly és Szász Ká­roly szólalt még föl a javaslat II., III. és IV. fejezetével kapcsolatban. A bizottság ezután a törvényjavaslat 20—75. szakaszait elfogadta, kivéve a 25., 26., 47. és 53. szakaszokat, amelyekről ké­'sőbb határoznak. A következő ülés szerdán délelőtt lesz. Illetékes helyről nyert informácia alap­ján a Magyar Távirati Iroda ezt jelenti: A sajtó a miniszterelnöknek a választójogi bi­zottság ülésén mondott beszédének egy passzusát teljesen helytelenül értelmezte. A titkos szavazásra vonatkozó kijelentését ugyanis ugy magyarázzák, mintha a minisz­terelnök a javaslatnak erre vonatkozó ren­delkezését elejtette volna, holott csak azt mondotta, hogy ha a munkásság terroriszti­kus mozgalma erőszakosságra ragadtatná magát, az esetre fél, hogy nem lesz abban a helyzetben, hogy a parlamentben eddig is megnyilatkozott hangulattal szemben a ja­vaslatnak a titkos szavazásra vonatkozó ren­delkezését fönn tudja tartani. A lovrini kerület községeiből több mint 1300 választó aláírásával fölhivást kapott Baross János Kossuth-párti képviselő, hogy eddigi elveihez hiven igyekezzék megakadd­Redőnyös «s lapos íróasztalok Iratszekrények. Sfártyanyitaántartás. * Teljes intézeti berendezések. * Hirscti és Társa, Budapest „ReöHÉ'asss.slrtsépe Országszerte díjmentes bemutatás. Pénz,Röiiyu ^oktnányszeRrényeK Elsőrendű minőség. Szolid árak. V.. Alkotmány-utca 19. sz. Vidéki kerületi képviselők kerestetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom