Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-16 / 39. szám

8 DECMAGYARORSZXG 1913. február 16. lyozni a választójogi reformban a túlzó radikálizmus érvényesülését és hogy a javaslat parlamenti tárgyalásában vegyen részt. A .fölhívást pártkülönbség nélkül írták alá a kerület német anyanyelvű választói, még a pángermán irányzat vezetőemberei is, de van szerb és román aláírás is köztük. Áprilisban megnyílik a tavaszi tárlat. * —- A Szegedi Képzőművészeti Egyesület előkészületei. — Miért maradt el a téli képkiállítás, — A város és a vizmütelep ügye. — (Saját tudósítónktól.) Egy-két hét óta a Szegedi Képzőművészeti Egyesületben serényen folynak a munkálatok a tavaszi képkiállítás előkészítése érdekében. Az egyesület vezetősége művészi meglepetésekkel akar szolgálni Szeged műpártoló közönségének, a tavaszi verszissage szenzációit azonban most még a siker érdekében titokban tartja. A vezetőség ugyanis, amint értesülünk, különös súlyt helyez arra, hogy a mostani tavaszi tárlat nemcsak hogy nívós legyen, de anyagilag is különben sikerüljön, mint az eddigiek. Ennek a nagy készülődésnek van is alapja. A Szegedi Képzőművészeti Egyesület működését sokszor és sok tekintetben kifogásolták már s emlékezetesek azok a harcok, amelyek a vezetőség körül csak nemrégen folytak le. Bizonyos, hogy ezeket a harcokat nagy mértékben szította a művészetért lelkesedő közönség elégedetlensége is, amelyre az adhatott okot, hogy ámbár képzőművészeti egyesületünk van és Szegeden is kialakult már egy modern festőgárda, amelyben országos nevekkel is találkozunk, — mégis igen ritka időközökben rendez az egyesület tárlatot, holott régebben téli képkiállítás rendezését is ambicionálta. Az idén több oldalról reklamációkat kaptunk, mi az oka annak, hogy a téli tárlat elmaradt. Erre nézve, valamint a tavaszi tárlat előkészítése dolgában Gyuritza Sándor dr., az egyesület elnöke, a következő fölvilágositásokat adta a munkatársunknak: — Ami a téli képkiállítás elmaradását illeti, ennek semmi különösebb oka nincs. Az egyesület ctsalk igen ritkán csinál téli tárlatot, mert ez óriási költségbe kerül, amelynek a fedezésére nlnos ailiap. Rendszeresen tehát Ítéli tárlatot sóba seon csináltunk és amiig a viszonyok nem javulnak, addig ezit programszerűen állandósítani nem is lehet. Annál buzgóbban készülődünk azoiniban a tavaszi tárlatra, amely április közepe táján nyílik meg. A veaótőség már hetek óta érintkezésben van a budapesti Műcsarnokkal, ahonnan a képek túlnyomó részét szerzi be. A művészeknek csoportonként mennek a felszólításaik és az előjelek szerint a tavaszi tárlaton a legiujlabb idők legkiválóbb alkotásaiban gyönyörködhet majd a közönség. A képeket nem; mi bíráljuk el, de erre már nem is volna szükség, ímert azok már a Műcsarnok zsürijtétoelk kritikájával érkeznek hozzánk s igy a kiállításán való részvételre felszólított művészek már eleve garantálják a nivót. Hogy milyen műalkotások fognak szerepelni a tárlaton, epre nézve diszkréció köt, annyit azonban elárulhatok, hogy szolgálunk egynéhány kiváló meglepetéssel. „._ Munkatársunk ezután aziránt érdeklődött, hogy a szegedi festők is részt vesznek-e a kiállításon s általában hogyan támogatja a szegedi festőmüvészetet az egyesület. Erre vonatkozólag az elnök a következőket mondotta: iA szegedi festők szintén szerepelni fognak a tárlaton. Az u dolgaikat különben agyosület állandóan próbálja és vásárol tőlük. Többet azonban neon tehet az érdekükben, mint amennyit, tesz, mert neon léphet tul a vagyoni felelősség határán. Ugyanis ők azt akarják, hogy az egyesület vásárolja meg bizományiban a festiményieiiket és ő adja el részletfizetésre a vevőnek, rnlg ők, a festők a festmény teljes árát egy összegben vehessék fél az egyesülettől. Ebbe az egyesület nem mehet bele részint azért, inert egyik másik vevő nem elég garancia, részint pedig monldioim, a vagyoni felelősség miatt. Egész Európában sehol sincs ez igy. Amennyire azonban telhiet tőlünk, pártoljuk őket. Az idei vásárból nekik is jutott valami, igaz, bogy nagyon kevés: nyolcezer koronából mindöszsze ezerkétszáz korona, de hát erről az egyesület nem tehet, A vásárlók nagyobbrészt fővárosi és külföldi művészek festményeit vették. Ezeket mondotta Gyuritza Sándor dr. Ami már most a szegedi művészek pártolását illeti, nern kételkedhetünk benne, hogy az egyesület megtesz minden lehetőt a propagálásuk érdekében. Az azonban tény, hogy a szegedi művészgárda a legmellőzöttebb mostoha gyermeke magának a városnak, a melynek pedig tenni kellene értük valamit. Sokszor szóba került már, hogy melléjük áll és módot és eszközöket ad tehetségük kifejlődésére, hirnevük kibontakozására. Tervbe vették, hogy Újszegeden müvészházat létesit a város, de a terv, mint mindegyik, amely művészeti kérdésekkel függ össze, szépen elaludt és alszik most is.' Vájjon mikor fogják fölébreszteni a torony alatt? HIREK Szegedi kalendárium. IDŐJÁRÁS: A meteorológiai intézet jelentése szerint: Hideg és még nyugtalan idő várható, délen némi havazással. Sürgönyprognózis: Hideg, délen elvétve csapadék, Déli hőmérséklet: — 2.0 Celsius. Délelőtt 11 órakor a NAPKÖZI OTTHON ünnepélyes fölavatása, melyen Glattfelder Gyula dr. püspö>k is beszédet fog mondani. Délután félőt órakor, az ünnepség folytatásául hangverseny a Tisza nagytermében. IRODALMI DÉLUTÁN, a tisztviselők Otthonában. Belépődíj nincs. A RÁKÓCZI EGYESÜLET délután í órakor közgyűlést tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Délután félnégykor „A farkas", este „Az aranykakas", énekes bohózat. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 2 órától kezdve „A rongy szedő", társadalmi dráma 3 felvonásban, VASS-MOZ1, délután két órától kezdve „Nick Winter", és „Scherlock Holmes", Conan Doyle regénye. APOLLÓ- MOZGÓ: Délután fél 3-tól este fél 11-ig. „Az, apacsok között", párisi életkép. A gőzfürdő uszodájában. (Saját tudósítónktól,) Nehogy azt liigyje bárki is, mintha pusztán ötletszerűen és csupán szórakozásból írok, épen ezért azzal kezdem e cikket, aimi ennek megírására serkentett. A szegedi városi gőzfürdőben szereztem hozzá hangiul atk épet pénteken reggel. Előbb is tuditam, hogy mi szokott történni az uszodában mimdien kedd és péntek reggel, igy hát nietm lepett meg onnan az öltözőbe áradó hangos lárma. De annál meglepőbb volt az a kép, amely az uszodáiba Való belépésemkor elém tárult. Tizennégyen vannak a vízben, amely csak tizennyolc-húsz fokos szokott lenni. Nem didereg egy se. Sőt egészen kipirultán leisi egyik a másiknak mozdulatát. Ugyanis labdáznak, vagy beszéljünk sportnyelven: — pólóznok, Husz percig tart a játék tízszeres félidővel. Gondoljunk valamilyen emlékezetes szép labdarúgó-mérkőzésre. Ugyanez a kép, csakhogy a vizén és nem a gyepes, vagy fövenyes pályán történik. Tehát szintén izgató és élvezetes. És — hol á közönség? Minek kérdezni, hiszen érthető az oka. Még nincs tudomása arról, bogy mi folyik itt. A múltkor már megjelent egy kis értesítés, de ez nem elég. Sőt ez se elég, amit én cselekszem. De épen az kell, bogy addig elégedetlenkedünk, amig végre észreveszik, hogy tulajdonképen miért is sóhajtozunk. Mert nem nevezhető egyelőre másnak. Ugyanis a pólózó fiatalok ne higyjék azt, hogy már meghódították a közönséget a legszebb sportok egyikének: — az úszásnak. Korántsóm. De ne is csüggedjenek, mert munkájuknak előbb-utóbb meglesz az eredménye. Most még — drágán fizetik meg ezt .i nemes élvezetei, mert a város semmi kedvezményt nem nyújt számukra, mintha egyenesíti a pólózók dijából akarná fedezni az üzemköltséget. Hiszen két évvel ezelőtt még pó'ózni se lehetett, mert egy pedagógus — talán nem szükséges hangsúlyoznom, ismételnem — feljelentett néhányunkat, hogy az uszodában staféta versenyt rendezünk és némelykor még labdázunk is. Természetesen azonnal betiltották a pólózást. Előnyömre, mert az első nap bevertem az ablakot.) Hogy mégis újra életrekelt ez a játék, szinte csodának tekinthető. Most ne keressük, hogyan történhetett ez, hanem annak örüljünk, hogy igy van. Mert most már remélni leliet, hogy lassanként a szegedi társadalom is feleszmél' arra, hogy a fürdés nemcsak sport, hanem a. testi épség fentartásánalc legfontosabb eszköze. Mi még ezt nem tudjuk eléggé. Aki a két évvel ezelőtt Drezdában megtartott egészségügyi világkiállítást látta a gyerek-ifjúság osztályában kifüggesztett temérdek képen, meggyőződhetett arról, hogy miként nevelik Németországban az ifjúságot az úszásra Minden városban hatalmas uszodák vannak, amelyeket ugy a fiuk, mint a lányok sáska módra lepnek el. A fürdés, valamint az úszásra való tanítás csaknem mindenütt ingyen történik. A fürdőzöknek minden kényelmet megengednék. Gsapnak is olyaii lármát, vese- és hóiyagtajoknál, kötvénynél, czukoroete_ lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Term » Kapható SCHÜLTES ÁGOST kiváló bór- éa f lithiumos gyógyforrás •él, Vörhenynél, emésztési és ixetéa vasmentes savanyúvíz. lyeLipóor. S»!v*torforf4»-rállel«C IndapMt, V., Wolf-rikput 8.* Vasáruap IC