Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-04 / 3. szám

1913. január 4. DÉLMAGYARORSZÁG 5. Politikai hirek. — Návay kilépett a munkapártból. — Lukács és Teleszky Bécsben. — Közös miniszteri értekezlet. —' (Saját tud ősit ónktól.) Mint a Budapesti Tudósitó félhivatalosan jelenti, Návay Lajos, a képviselőház volt elnöke, ma kilépett a munkapártból és erről a következő levélben értesítette Perczel Dezsőt, a párt elnökét: Kegyelmes Uram A kormány által beterjesztett választójogi törvényjavaslattal nemcsak, hogy egyet nem értek, hanem a javaslat alapelveivel szemben kénytelen leszek a küzdelmet is fölvenni. Ezért tisztelettel értesitem Kegyelmességedet, hogy a pártból kilépek. A mai napon egyébként még két kilépés történt. Márkus József, a főváros hetedik kerületének és Vio Antal, Fiume képviselője a disszidensek. Eddig összesen hét azoknak a száma, akik kiváltak a munkapártból. Bécsből jelentik: Lukács László miniszterelnök este hét órakor titkára kíséretében a császárvárosba érkezett. A miniszterelnök szombaton délelőt; magánkihallgatáson jelen meg őfelsége előtt, amely után résztvesz a közös miniszteri értekezleten. A miniszterelnök bécsi utja összefügg az uj igazságügyminiszter kinevezésével is. Budapestről jelentik: Teleszky János pénzügyminiszter ma éjjel *Bruckon át Bécsbe utazott, ahol résztvesz a közös miniszteri értekezleten. A miniszterelnök és a pénzügyminiszter még szombaton visszaérkeznek Budapestre. Bécsből jelentik: A Neues Wiener Tagblatt a szombati közös miniszteri értekezletről a következőket irja: A holnapi közös miniszteri tanácskozásnak csak fesztelen beszélgetés jellege lesz, miután nem kerülnek tárgyalásra oly ügyek, amelyekben közvetlen döntés volna szükséges. Különösen arról van szó, hogy meghallgassák a hadügyminiszternek és a tengerészeti parancsnoknak jelentését, amelynek alapján a két állam között való elszámolás meg fog történni. Ez az elszámolás azokra a rendkivüli kiadásokra vonatkozik, amelyek a legutóbbi hetekben fölmerültek. Az uj hadügyminiszter a közös miniszteri tanácskozás elé fogja terjeszteni elszámolását s a két pénzügyminiszter javaslatot fog tenni a fedezetről. Minthogy azonban a fölmerült kiadásokat egyelőre a készpénzállományból fedezték, nem lehet szó végleges határozathozatalról, hanem csak elvi megállapodásról a végleges elszámolás módját illetőleg. \ Nem igaz az a hir, hogy a delegációk renkivüli ülésszakát fogják öszehivni. Erre semmi szükség nincs és ragaszkodnak ahhoz az eredeti tervhez, hogy a delegációk rendes ülésszakát az év felében Bécsbe hívják össze. A külső helyzet miatt sincs határozathozatal szüksége. Beöthy kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy a balkáni szerződések kérdése most nem aktuális és hogy egyelőre semmiféle tárgyalás sem fog megindulni. Lukács miniszterelnök holnapi kihallgatásán a királynak elő fogja terjeszteni Székely igazságügyininiszter lemondását és javasolni fogja Balogh Jenő vallás- és közoktatásügyi államtitkárnak igazságügyminiszterré való kinevezését. Károiyi után Széchenyi. — Ujabb párbajt viv Tisza? (Saját tudósítónktól.) A magyar közélet hónapok óta duló küzdelmei kezd kicsapni a politika medréből, elöntik azt a területet, amelyen a viharzó szenvedélyek eddig nem okoztak kártevést, ellenségesekké váltak az ellenfelek és a személyes, a társadalmi harc elkeseredésével törnek egymásra. Nem mondunk, nem mondhatunk kritikát erről a tünetről; férfiak állanak egymással szemben, akik telelnek magukért és elvégzik a számadást. A magyar politikának sürün visszatérő jelensége a személyeskedés, a politikai sérelmeknek egyéni sérelmekké való elfajulása. Ahol a szó nem tud már meggyőzni, ott az indulatok viaskodnak, kardok csattognak, pisztolyok durrannak. Nem meglepő tehát, ha két olyan kemény ellenfél, mint Tisza István és Károlyi Mihály karddal kezükben keresik a megoldást, talán a leszámolást. A Tisza — Károlyi-párbaj izgalmainak hatása alatt áll az egész politikai világ és elszomorító, hogy az egyoldalú pártos gyűlölség még ezen az egészen személyi téren is keresi a sértő, bántó szineket. Tisza István gráfnak egyébként ujabb afférja támadt a somogyvármegyei függetlenségi párt vezérével, Széchenyi Aladár gróffal. Ennek az ügynek az előzményei ép ugy a Nemzeti Kaszinóba nyúlnak vissza, mint a Károlyi-afféréi. A különbség csupán az, hogy Károlyi Mihály nem fogadta Tisza üdvözlését, Széchenyi pedig kezet nyújtott ugyan Tiszának, de később levelet irt neki, amelyben visszavonja az üdvözlést, mert a félhomályban nem látta, hogy Tisza az. aki a kezét nyújtja felé. Tisza is, Széchenyi is vidéken vannak s igy az affér elintézése rövid halasztást szenved. De valószínűnek látszik, hogy a személyes ellentétek ezúttal is párbajban robbannak ki. A munkapárt tegnap este meleg ovációval fogadta Tisza Istvánt, aki azonban elhárította az ünneplést azzal, hogy az ügy tisztán személyi természetű. Ugyanez Károlyi Mihály álláspontja is. A közönség itt a néző szerepére van szoritva s legfölebb a lovagi torna végén nyilváníthatja szimpátiáját a maga hőse iránt. — Széchenyi—Tisza-afférnek igen érdekes előzményei vannak. Szeptember tizenlietedikén történt, liogy gróf Andrássy Gyulát, gróf Apponyi Albertet, gróf Zichy Aladárt eltávolították a parlamentből, Tisza házelnök parancsára. Másnap nagy tudósításokban számoltak be a lapok erről. Széchenyi Aladár gróf somogymegyei nagybirtokos, aki az ellenzék legutóbbi értekezletén egyesülésre hivta fel az ellenzéki pártokat, görgetegi birtokán volt szeptember tizenhetedikén és a lapokból értesült az esetről s rögtön táviratot küldött gróf Tisza Istvánnak és Lakács Lász lónak, mind a kettőnek szemére vetette, bog; anarchiát köveitek el. A táviratokra nem é kiezett semmi válasz, Tisza és Lukács m-en provokálták Széchenyi grófot. Ugy látszott, hogy az egész dolog elsimul Széchenyi gróf, amióta elküldte a táviratbat, nem találkozott se a házelnökkel, se miniszterelnökkel. Újév napján azután metörtént az érdekes találkozás. A Nemzeti Kszinó emeleti társalgójában együtt ült gr Károlyi Mihály, gróf Széchenyi Aladárr ós őrgróf Pallavicini Edével egy kanapé Délután öt óra volt, a teremben egész fé homály uralkodott. Egyszerre megjelent T sza ós Széchenyi felé lépett: — Szervusz Aladár! — mondta. Széchenyi gróf, aki egyébként is rövi látó, a félhomályban nem látta, hogy ki sz litja meg, de azért kezét nyújtotta és ennj mondott: — Szervusz! A homályban felbukkant ur ekkor K rolyi Mihály grófhoz lépett, aki azonban f: ismerte, hogy ez nem más, mint Tisza Istvá — Szervusz Mihály! — hangzott Tisz üdvözlése. Károlyi kissé féloldalt fordult, jobbke: bedugta a kabátjába, idegesen szivta a eig rettáját és ugy tett, mintha nem is hallói volna az üdvözlést, Tisza újból megszólal!: — Mihály én köszöntöttelek, — A történtek után teljesen fölösleghogy mi egymással enyelegjünk, -mond: Károlyi. — Áh, hát igy vagyunk . . . Igy is ,i — -mondta Tisza és ott hagyta. Csak ekkor tudta meg gróf Szóebehogy Tisza István vdlt az, akivel kezet 1 gott, Széchenyi gróf nyomban hazamé ajánlott-express levelet int- Tiszának, közit vele, hogy a kézfogásnál tévedés történt, a sötétben nem látta, hogy kivel fog kezet, í, lönbcn nem fogadta volna el Tisza kezét. Ezt a levelet tegnap délben elküldte T szának, a-ki azonban ma délutánig nem r lekiált rá. Miután Tisza az éjszaka Bethlei utazott, bogy ott vadászaton vegyen részt, > lósziniü, hogy' elutazása előtt nem kapta nSzéchenyi gróf levelét. Szinte bizonyos, he párbaj lesz a dologból. Széchenyi gróf — m' tán Tisza ma délutánig nem provokálta! — a délután folyamán szintén elutazott gö getegi birtokára. Előzetesen azonban hossz sen tárgyalt gróf Bethlen Istvánnal és Zl" szky Istvánnal, akik valószínűleg segé lesznek, -ha fegyveres elintézésre kerül a > A Délmagyarország budapesti munkató beszélt az Országos Kaszinóban gróf Széch nyi Aladárral, aki ezt mondta: — Természetesnek találhatja, hogy ügy jelen stádiumában semmiféle nyila' zatot nem tehetek. Széchenyi Aladárhoz közel állók azon1 tudják, hogy a sértő levél elment gróf Ti Istvánhoz ós hogy az ügynek más folytat mint párhaj, nem lehet,