Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-29 / 23. szám

1913. január 29. DEUMAGYARORSZXQ 3 ban és egészben helyesnek elfogadva különösen két tétel ellen kell .kifogást emelnünk: egyik a házbér jövedelemre, a másik a ház karbantartását illető tételekre vonatkozik. Tóth Mihály főmérnök ur a felajánlott háznak évi bérjövedelmét 42.136 koronában állapította meg, ezzel szemben a tek. Tanács ama rendelkezése, hogy ezen bérjövedelemből 10% leüttessék a jövedelmezőség kimutatásánál, merőben önkényes és semmivel sem indokolt; — mert az előtti számításnál az egyes lakosztályok oly bérösszegben lettek felvéve, mely bérösszegek mindenkoron elérhetők, sőt idővél biztos emelkedésük is remélhető. Ezen tételnél csakis az az aggály tekinthető indokoltnak, liogy az első időben, — tekintettel különösen arra, liogy az épület augusztus 1-én, tehát a legkedvezőtlenebb időben vététik használatba, — a lakások mind nem lennének egyszerre bérbe adihatók. Ezen • körülményt, de a tek. Tanácsnak dgyéb aggályait is méltányolva, a Szegedi Gíazidasági és Iparbank bele menne abba, hogy az eredetileg kitüntetett 42.136 korona bérjövedelemből 5% vagyis 2106 korona 88 fillér leüttessék és a remélhető bérjövedelem ezek után 40.029 korona 20 fillérben állapíttatnék meg; viszont azonban egy szolidan felépített uj háznak karbantartására elegendőnek véljük a számításba vett évi 1397 korona 51 fillér helyett évi 500 koronát, ha ezen összeg idővel emelkednék, fokozott arányban kell a házbérnek is emelkednie. Ezen kétrendbeli jhielyesbiífés uftán az ajánlatot tevő bank részéről a következő öszszeállitás vétetik alapul. Á telek és épület ára, beleértve a bank 75.000 koronás követelését is 626,285.10 korona, ebből a Kereskedelmi Bank bölcsönével fedezve 364,627.26 borona, készpénzzel fedezendő tehát 261,657.84 boronia. Ebez hozzáadva a 240.000 boronára redukálandó összeg vesztett kamatát 2,400.— borona, lenne fedezendő tehát összesen ,264,057.84 borona, Szegedi Gazdasági és Iparbank K 75,000.— követeléséből elenged 21,057.84 boronát, marad a Városnab bészpénzzel fedezendő 240,000 — borona. Bérjövedelem 40,029.20 borona. A mérnöki kimutatásiban kitüntetett összkiadás idegzete azonban fölmondta a szolgálatot s egy éjjel ugy vezették haza. Ágyba került, felesége hűségesen ápolta s imikor annyira javult állapota, hogy fölkelhetett, orvosa tanácsára hosszú tengeri útra ment. Miczonkát nem vitte magával. Hogy miért nem, ez megfejthetetlen. Talán megszánta a boldogtalan asszonykát? Talán más tervei voltak? ki tudná egy ilyen szeszélyes ember gondolatait megfejteni. Igy került haza Miczonka három évi távollét után. Bármennyire dédelgették, az a szomorú vonás .ajkai körül nem akart eltűnni. Az árulta el, hogy milyen sokat szenvedhetett s tette feltűnővé a hasonlatosságot az „ősanyá"-val. Miczonka hallgatott, nem panaszkodott soha. Csak látszott rajta, hogy milyen hálás rokonainak gyöngédségükért s a legvidámabb asszonyka volt olyankor, ha ősz édesatyja betoppant a kastélyba. Évikéhez ragaszkodott a legjobban Miczonka s az egyedüli volt, aki előtt néha elárult valahait legbensőbb gondolataiból. Sokszor mondotta neki: —• Látod Évikéül, én már születésemkor magamon viseltem szenvedésem jelét s nöm volt nehéz megjövendölni sorsomat, hogy boldogtalan leszek egész életemen keresztül. Tudod szivem, ez a vonás az, almi „ősanyánk" ajkai körül is lebeg. No ne sirj, kicsi Évikóm, — vigasztalta Évikét, aki ilyen beszélgetések után rendszerint sirva farolta át. , Majd megfenyegette mosolyogva. — A te lakodalmodon igazán boldog leszek, mert nagvon szeretlek, kicsi szőkeségem. 1/- (Folytatjuk.) 857139 korona, ebből leütendő a karbantartá- , si tételnél általunk kifogásolt 897.51 korona, levonandó tehát 7673.88 korona, tiszta jövedelemként mutatkozik tehát 32,355.32 borona, ebből a levonandó a Kereskedelmi Bank 400.000 koronás kiölesönének 5%-os törlesztése 20.000 korona, marad tisztán 12,355.32 korona, mely összeg a 240.000 koronás befektetés 5.15%-ának felelne meg. Ha azonban a tek. Városi Tanács megelégednék a befektetett tőke 4%-ával, ez esetben az évi jövedelemből 1.15%, vagyis 2760 korona esne el, vagyis ennyivel kevesebb házbérjövedelem lenne számításba veheitő, ugy, hogy a házbérjövedelem nem 40,029,20 korona, hanem kevesebb 2,760 korona, összesen tdhát 37,269.20 korona vehető számításba és igy csaknem 500 koronával kisebb összegben, anánt az a mérnökség a 10% leütése után megállapította. Az elmondottak után még kérjük különösen figyelembe venni azon körülményit, ibogy a Város a Pesti Kereskedelmi Banknál teljesítendő évi 20.000 koronás részletfizetéssel évenkint a 4Ö0.ÖÖ0 koronás kölcsöntőkének */* % -át is törleszti, ugy, hagy 'tjuliaj'díonikéifen '240JOOO koronás befektetéssel (mely befektetésnek 5.15%-os kamatai .is biztosítva vannak) 50 év múlva miinden külön hozzájárulás nélkül egy külön 400.000 koronás vagyon birtokába jután d. Felajánljunk tehát Szeged városának 75.000 koronás követelésünkből 24057 korona 84 fillér engedményt; kérjük a tek. Tanácsot, méltóztassék a házbér jövedelmi illetékből csupán 5%-ot leütni, viszont a ház karbantartására évi 500 koronát szálmitásbá venni és az eként 5.15% jövedelmezőséget biztosító Feketesas-utcai házunkat Szeged város törvényliiatósági bizottságának megvételre ajánlani. Szeged, 1912. december bó 6-án. Tisztelettel A Szegedi Gazdasági és Iparbank képviseletében Reök Iván elnök, dr. Jedlicska Béla igazgatósági tag. Jedlicska Béla dr. referálása után Szmollény Nándor bizottsági tag szólt hozzá a kérdéshez. Eltekintve attól — mondotta, — hogy a Feketesas-utcai ház megvásárlásával a város némileg szanálná a (bank helyzetét, előnyösnek tartja a város szempontjából a ház megvételét. A rendőrség és az adóihivatal nem maradhat tovább azokban a helyiségekben, ahoil most van, mert ezekre a szobákra más hivataloknak van szüksége. A városi bérházban nagy összegeket fizet a város az adóhivatali helyiségekért, azonkir vüll tekintetbe kell venni, hogy a Püspök-téren építendő fiók városháza is belekerülne annyiba, mint a Feketesas-utcai palota, amelyet a fölszólaló nagyon alkalmasnak tart a rendőrség részére. Továbbá: bizonyos, hogy a házbérek is emelkedni fognak s itt megint a város jár jól, ha a saját házában helyezteti el a hivatalait. Mindezek alapján ő a Feketesas-utcai ház megvételét a városra nézve előnyös üzletnek tartja s ilyen értelemben fog fölszólalni a holnapi közgyűlésen is. Az ülés Szuiollény fölszólalása után véget ért. Tisza és a nemzetiségiek. A Pesti Hírlap 'mai szárma „Tiszáét tárgyalása a nemzetiségiekkel" elmen cikket közöl, melyre ma este Tisza István nyilatkozak a Budapesti Tudósitó utján. Kijelenti a házelnök, hogy a kormány és a nemzetiségek közt nem folynak tárgyalások Csupán nékem van magánjellegű tárgyalásaim a román nacionalistákkal, — mondja Tisza, — bogy a teljes harmóniát megvalósítjuk. Husz esztendő óta törekszem a harmónia elérésére, számos esetben nyilvánosan kifejtettem erre való álláspontomat, igy fölösleges, hogy a tárgyalások részleteit publikáljuk, — irja még Tisza Ist•UUqBZSB[BA v UBA Változatlanul súlyos a helyzet — A porta válasza késik. — A nagyhatalmak szerepe. — Mik lesznek a föltételek ? — A balkáni szövetségesek terve. — Románia és Bulgária viszálya. — (Saját tudósítónktól.) Az uj-török forradalom okozta nemzetközi politikai helyzet változatlanul komoly és változatlanul bizonytalan. Még nem szakadt el a béketárgyalásnak miinden fonala s még várják az uj-török kormány válaszát a hatalmak együttes jegyzékére. De a háború uj kitörésének veszedelme a küszöbön áll s két-három nap mülva, ugy lehet, ismét az ágyuk veszik át a szót a tehetetlen diplomatáktól, s uj vérontás következik a véráztatta balkáni csatamezőn. A hatalmak & a balkáni szövetséges államok is várják az uj-török kormány válaszjegyzékét. Ez azonban, ugy látszik, egy ideig halogatni szeretné elhatározásának döntő kinyilvánítását. Az uj üralom először be akar rendezkedni s nyilván el is akar készülni, amennyire lehetséges, az eljövendő eseményekre. Ezért késik a várvavárt válasz. Egy táviratunk jelenti, hogy az uj-török kormány már tisztában van azzal, hogy mit fog felelni a hatalmaknak. Táviratunk jelzi is a válasz tartalmát. Törökország Drinápolyhoz és megjelöli négy szigethez föltétlenül ragaszkodik. Egyebekben pedig az uj-török kormány minden lehető engedményre hajlandó. Minthogy viszont Bulgária mindenúron követeli Drinápolyt, ebből önként következik a kiegyenlíthetetlen ellentét, a melyet csak a háború dönthet el. De nagyobb baj és nagyabb veszedelmet jelent az, hogy az európai nagyhatalmak fölfogása nem egyező az uj helyzettel szemben s igy a balkáni háború uj fölvonásaiból messzemenő vészes bonyodalmak keletkezhetnek. Oroszország mindenképen be akarna most avatkozni, nemcsak azért, hogy nyomást gyakoroljon Törökországra Bulgária érdekében, hanem főkép azért, mert keresi a módját, hogy a maga részéről is megtépázza a szegény, veszendő török birodalmat. Ha a beavatkozás megtörténnék: ez európai háborút jelentene. De ott van a román-bolgár viszály is, amely jelentékenyen fokozza a háború veszedelmét. A két ország diplomáciája nem tud egymással megegyezni. Románia területi kárpótlást követel, amit Bulgária vagy nagyon kevéssé, vagy egyáltalán nem akar adni. Itt is tehát összeütközés fenyeget. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: Válaszjegyzék. Berlin, január 28. A Deutsches Tagblatt bécsi tudósítója egy Bécsben élő török diplomatától megtudta a porta válaszjegyzékének tartalmát. A török miniszteri tanács már szombaton véglegesen megáííapitotta a válaszjegyzéket, melynek négy pontja van. Az első pontban a porta mindenekelőtt kifejezi a béke föntartására irányuló óhajtását, de azt kiváinja, hogy egészen más alapon jöjjön létre, mint amelyet a nagyhatalmak indítványoztak. Ezután röviden megjelöli azokat a maximális engedményeket, a