Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-28 / 22. szám

1913. január 23. DELMAGYARORSZ'ÁG 277 hetetlen gyöngeségét, amely nagyon sokat rontott, kedvvel énekelt, Szathmáry Árpád nagyon jóizü volt. Ganyméd uj játékosa, Körmendi Hona, tul sokat izgett-mozgott a szinpadon, a ruhája sem volt szerencsés, de énekben és felfogásban biztos és sikeres volt a szereplése. Együk önálló énekszámát nyalt szinen tapsolták és háromszor megismételtették. Igen jó volt Müller Mátyás vezetésével a zenekar, amely vitte az egész előadást. * A Faun. A szinházi iroda jelenti: Knohlauchnak, „A 'faun" szerzőjének, aki kétségen kivül egyiike a legkedvesebb angol drámairóknak, ez az első darabja, amely magyar nyelven kerü'l szinre. A szinházi specialisták tudják még róla, hogy van egy Kismét cimü némajátéka is, amelyet Guitry játsza Parisban. A faun egyszerre ismertté és népszerűvé tette magyar földön Knoblaueh nevét s immár be van az vezetve a legjobb, a legrokonszenvesebb szerzők sorába. Nem közönséges vigjáték A faun, de pompás hangulatának előreláthatólag a szegedi közönség sem tud majd ellen t áll lani. Az eddigi érdeklődéshői ugyanis arra lethet következtetni, hogy a legnagyobb sikereket ért vígjátékok mellett fog a szegedi műsorokon szerepelni A faun is. * Tudományos előadás az Urániában. Kedden este 9 órakor tudományos előadás lesz az Urániában. Bemutatóra kerül a stockholmi olympiád, 3 felvonásban. A minden izében érdekes szöveget Nagy Béla dr. és Lauhert Dezső lirták. A szövegnél csak a fölvételek eszkö'zlóse 'különbb. Számos álló és mozgóképen varázsolódik elénk a gyönyörű tornaünnepély. Nemcsak sport embereknek, de laikusoknak is nagy élvezetük lesz a képben. Felolvasó Donavell János tanár lesz. * Premier a mozikban. Hétfőn premie volt a mozikban. Az Urániában bemutatóra került Danick Riche remek drámája a Káprázat, mely a mozidrámák között klasszikus számba megy. A főszer epeket a párisi Odeon szinház tagjai játszák. A Uass-mozgóban Bernstein drámát mutattak be. Harc a milliókért a cime az uj izgalmas drámának. Minden jelenete idegfeszítő. Az Apollóban RodaRoda A tiszti kardbojt cimü drámája került vetitésre. A katonadtáimának óriási sikere volt. A remek műsor kedden is látható. Legjobb szinházi cukorkák Lindenfeld Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. •BBBBB«BB9B»BBBB«BBBsBBtBBBBBaBeBSB»iBSBaBSBBSSBBBBBB Wekerle a választói reformról. Az Országos Kaszinó közgyűlését követő lakomán Wekerle Sándor hosszabb pohárköszöntőt mondott, amelyben a választójogi mozgalomról és annak várható hatásával foglalkozott. Az a szoros kötelék, úgymond, amely a kaszinóhoz fűzi, arra ösztönzi, liogy a társadalom ujabb és ujabb jelenségeiből vonjon következtetést a kaszinó magasabb föladataira. Most mozog odakinn az utca s széles néprétegek követelő szava hangzik, amelyek bebocsáttatást követelnek nemcsak a politikai arénába, de a gazdasági és társadalmi alakulásokba is. Ez a korszak emlékeztet arra az időre, amikor Róma. népe panem-et circenses kiáltássál vezette be pusztulásának kezdetét. Nem akar ennek a mozgalomnak politikai jelenltőségéveli ós következményeivel foglalkozni, de utal arra, liogy széles néprétegeknek a politikai jogokban való részesítését mindenütt nyomon követte e rétegek társadalmi érvényesülése. Bizonyos, hogy az a nagy folyam, mely most ellenállhatatlan erővel tör előre, sok aranyat, de egyben sok szennyet és iszapot is hord mélyében. A vezérlő államférfiaknak arra kell törekedniük, hogy ennek a folyamatnak hordaléka visszatartóssék s csak aranytartalma vétessék át a közéletbe. Ennek az átalakulásnak sodrában vigyázni kell arra is, liogy megóvjuk a magyar társadalom: nemzeti jellegét s megóvjuk azokat a hagyományokat is, melyek eddig állami fönmaradásnnk legerősebb biztosítékait szolgáltatták. Bízik a magyarság nagy asszimiláló erejében, liogy meg fogja oldani ezt a kérdést is, ez az erő eddig is többet tett a magyar nemzet sorsának biztosítására minden törvényhozási intézkedésnél. Fölhivja a kaszinó tagjait, 'liogy mindenki erejéhez és tehetségéhez képest vegye ki a maga. részét abból a nagy munkából, mely most a magyar társadalomra vár. Kimondták a tömegsztrájkot. — A szociáldemokraták készülődése. — (Saját tudósítónktól.) Tisztelt Elvtársak, — hangzott a megszólítás a budapesti Sándor-utcai régi képviselőház üléstermiéiben, ahol nem is olyan régen a képviselők elszánt csapata vivta élet-halál harcát. És hogy festett a terem most? Szilágyi Dezső helyén, a (magyar címerrel diszitett emelvényen, az elnöki székben Peidl Gyula nyomdász ült. Peidl Gyula elnök egy intése, egy csöngetése elég volt ahoz, hogy a viharok tomboló kitörését lecsillapitsa. Hát a miniszterek helyén kik ültek? A változás igy festett: Deák Ferenc : Garbai Sándor, Wekerle Sándor : Garami Ernő, Csáky Albin gróf : Buchinger Manó, Fejérváry Géza báró : Weltner Jakab, Baross Gábor : Kunfi Zsigmond, Tisza Kálmán : Bokányi Dezső. A jegyzők helyén rendőrtisztviselők ültek, mig a teremőrök posztján ez alkalommal detektívek álltak. És piros nyakkendős, piros szegíüs munkások ülteik mindenfelé, gomblyukukban .a jogtüvel, Karzat és földszint zsúfolásig megtelt, nemcsak munkások, hanem munkásnők is szorongtak a teremben. A Ház asztalán, ahol máslkor a Corpus juris fekszik, most a Népszava példányai voltaik. Megtörtént, amit előre lehetett tudni: kimondták a tömegsztrájkot és a pártvezetőségre bizták, hogy mikor rendelje el a munkabeszüntetést. Volt a gyűlésnek egy följegyezni való jelenete. Délután négy óra volt és épen Weltner Jakab tartott tüzes beszédet. Egyszerre nyílik az ajtó és szürke ruhában, kezében fekete bőrsapkával, belépett Justh Gyula. Csöndben, zajtalanul jött, leült az ajtó mellett levő padsorban, hogy észre ne vegyék. Valaki meglátta és belekiáltott a terembe : — Éljen Justh Gyula! Ebben a pillanatban munkások és munkásnők kiáltották, hogy — Éljen Justh Gyula! — Éljen az általános választójog! A szociálista párt vezetői odasiettek Justhoz, akit hellyel kínáltak meg. Justh leült a hatodik padsorban egy munkás és egy munkásnő közé és figyelemmel hallgatta a szónokokat. Különösen Csizmadia Sándor beszéde tetszett neki. Érdeklődéssel hallgatta dr. Ladányi Róza Buchinger Manóné beszédét is, aki a nők részéről jelentette be a hadakozásra való készséget. Justh gratulált Buohingernének és miután egy óra hosszáig hallgatta a munkásság szónokait, eltávozott a teremből. Reggel, keveset kilenc óra után kezdődött meg a pártgyülés. Buchinger Manó párttitkár üdvözölte a megjelenteket és ajánlotta, hogy válasszák meg Peidl Gyulát elnöknek. Peidl azután átvette a kongresszus vezetését és kijelentette, hogy a mostani rendszer teljesen lehetetlen s hogy a munkásság minden erejével küzdeni fog ellene. Végül bejelentette, hogy a németországi szociáldemokrata párt táviratban üdvözölte a nagygyűlést és a legmesszebb menő támogatásáról biztosította. , Ezután Vandersmissen Laurent, a belga szociáldemokrata párt küldötte, lépett a szónoki emelvényre. Vandersmissen francia beszédben vázolta azt a harcot, amelyet a belga munkásság az általános, titkos választójogért folytatott, majd a belga sztrájk szervezéséről és munkásforradalmakról beszélt. Elmondotta, hogy milyen fegyverekkel kell egy sztrájkot végigküzdeni és hogyan kell azt előkészíteni. Azután a most készülő nagy belga sztrájkról beszélt. Nefcn tudom, — fejezte be beszédét Vandersmissen — hogy itt a mostani sztrájk győzelemre vezet-e vagy nem, annyi bizonyos, hogy lelkesedésben nincsen hiány, most már csak az szükséges, hogy jól is készüljenek, hogy mindenre el legyenek készülve. Utána Austerlitz Frigyes, a bécsi Arbeiter Zeitung szerkesztője mondott beszédet. A délutáni ülésen szintén többen fölszólaltak. Miután a kongresszus a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta, a gyűlés véget ért. A határozati javaslat vége igy hangzik: A tömegsztrájk lehetővé tétdlére fölszólítja a pártvezetőséget és a párt összes szerveit és szervezeteit, hogy az országos tömegsztrájk előkészületeit a legapróbb részletekig haladéktalanul ejtség meg, a pártvezetőség az an nak idején kimondandó tömegsztrájk idejének, tartamának s minden egyéb részleteinek megállapítását a pártvezetőségre bizza. Nemzeti szellem a hadseregben. Deák Ferenc halálának 37. évfordulója alkalmából — a haza bölcse 1876. január 28-án halt meg — szegedi vonatkozásokkal gazdag, érdekes történetet mond el ez a cikk. Az 1876. évi január 28-án mély gyászba borult Magyarország. A haza bölcse, Deák Ferenc, hagyta itt a földi világot . . . Midőn a Laibachban állomásozott cs. kir. 46-ik sz. jelenleg báró Fejérváry-ezrednek szegedi derék katonái a nagy hazafi haláláról értesültek, ők is elküldték részvétnyilatkozatukat Széli Kálmán akkori pénzügyminiszterhez, kit a család, mint Deák Ferenc közeli rokonát, megbizott a beérkező részvétnyilatkozatok átvételével. Lendvai Nándor regruta, később ugyanezen ezredben hadnagy (ezidőszerint az Első Magyar Általános Biztosító Társaság szegedi vezértitkára) volt a részvétnyilatkozat megszerkesztője. Másnap már a Pesti Napló és a Pester Uoyd említést tettek arról, hogy többek között a Laibachban állomásozó szegedi bakák is részvétüket fejezték ki Deák Ferenc elhunyta alkalmából. A Laibacher Tagblatt átvette a Pester Lloydból a hirt, mint helyi érdekű közleményt és midőn este az „Európa-kávaház"-ban a tisztek összejöttek, Gruber százados, a 7-ik század parancsnoka figyelmeztette a tiszteket a közleményre és a hávéház hátulsó részében lévő altisztek rögtön észrevették, hogy élénk pertraJktációk tárgya ez az ügy a tisztek körében. A következő napon kora reggel Gruber százados fölkereste lakásán Viletz Frigyes ezredest, hogy közölje vele a Laibachban megjelent hirt, melyet a maga részéről politikai lázadásnak tartott. Viletz ezredes, az ügyet (megvizsgálása céljából megparancsolta, hogy az összes század- és zászlóáljparancsnokolk pont 9 órakor az ezredirodában jelenjenek meg. Pont 9 órakor az összes század- és zászlóaljparancsnokok megjelentek a ezredirodában, kiik előtt az ezredes fölolvasta a Pester Lloyd-ból átvett és a Laibacher Tagblatt-ban megjelent közleményt és miután arra a kérdésre, hogy ki ,tud erről valamit, senki nem adhatott bővebb fölvilágosítást, elrendelte, hogy minden századparancsnok azonnal kutassa, ki szövegezte a részvétnyilatkozatot és kik írták alá? Mindezeket a katonákat 11 órakor parádéban az ezredrapport elé kell vezetniök. A vizsgálat folyamién csakhamar kiderült, hogy a kérdéses részvétnyilatkozatot