Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1913-01-26 / 21. szám
1913. január 26. DEI3MAGYAR0RSZÁ0 3 „Van is abban logika, hogy az állam inkább támogasson a közönség pénzéből olyan kulturtörekvéseket, amelyeket a közvélemény zajosan sürget, amelyekért a társadalom, a megyék, a városok, egyesek is jelentéktelenebb áldozatokat hozni hajlandók, mert közszükségletnek ítélik valósuláskor, — mintsem a csöndben küzködő, bármily ideális munkát végző, de magukra hagyott, vérszegény intézményeket". „Ha egy tanintézet fennállásának előnyös voltát belátja a közönség, bizonyára nem késik áldozni érte. És az ily intézetei, a magyar kulturának egy ily bástyatornyát lerombolni nem is oly könnyű, — még hk felsőbb hatalmak akarnák is, — ímert a közönség maga nem engedné azt meg. Mint ahogy nemi engedte megsemmisülni a nemzeti társadalom az abszolút korszakban a kurucszellemü főiskolákat, a kormány ostromával dacolva". Majd rátér az uj egyetemek általi előállott azon helyzetre, mely a kis vidéki jogakadémiák elnéptelenedésével jár, kimondja, hogy „az én nézetem szerint a jelen helyzet változatlan tovább cipelésénél a tanárok egyéni érdekei szempontjából előnyösebb volna több akadémiának egy-két év alatti beszüntetése" . . . „Jelszóvá lett az ügyvédi, majd később általában a jogi pályának ímegnehezitése — és az uj (minisztérium e terveket .megvalósitotta". Ezeknek a körülményeiknek, ennek az objektív kritikának megszivlelése szegedi irányadó körök föladata, mert vájjon országos vagy helyi érdek-e az, hogy még vérszegényebbekké legyenek a meglevő jogakadémiák, .melyek évszázados küzdélem árán jutottak a mai állapotokba. Országos érdek semmi esetre se, .mert jogot már tanítanak, illetve a közel jövőben tanítani fognak a következő tudomány egyetemieken: Budapest, Kolozsvár, Zágráb, Pozsony, Debrecen, továbbá 7 jogakadémián. Ellenben technika Bosznia legdélibb pontjától föl a Kárpátokig csak egyetlen egy van. De helyi érdek se kéri a jogakadémiát. Csak meg kell kérdezni a szegedi ügyvédi kamarát, a .mérnök és építési egyesületet, vagy a kereskedelmi és iparkamarát. Az uj jogakadémia a szegedi ügyvédek rendkivüli megszaporodásával jár. Igy van az Budapesten, Kolozsváron, stb. Tenni kell már valamit, hogy igazuk ne legyen azoknak a külföldieknek, akik azt mondják, hogy Magyarországon csak jogászok laknak. Szeged város közönsége nem fogja eltűrni azt, hogy a kulturcélra szánt áldozatkészségét egy felesleges intézmény létrehozásával kimerítsék. • •••••Hl Javul a helyzet Szerbiával. Bécsből jelentik: Belgrádi jelentés szerint az Ausztria és Magyarország és Szerbia között függőben levő politikai kérdésekben a közvélemény intranzigens magatartásának enyhülése tapasztalható. Ez részben arra vezethető vissza, hogy a Pasics-kormány most már nyilvánvalóan igyekszik azokat az elemeket eltávolítani, melyek a monarchiával való viszonyt zavarják. Másrészt kezd érvényesülni az a 'meggyőződés, hogy Szerbiára vonatkozó nagy kultunföladatok, amely ék az ország minden erejét le fogják kötni, kívánatossá teszik, hogy az Ausztria és Magyarországhoz való visozny még barátságosabb legyen. Fluck Ferenc halála. (Saját tudósítónktól) A szegedi közélet egyik oszlopos tagja dőlt ki szombatra virradó éjjel az élők sorából Flnck Ferenc személyében. Egy példásan harmonikus, szívós energiával és örök munkakedvvel telített élet végére tett pontot a minden élők uta, a halál. Fluck Ferenc élete, legfiatalabb korától kezdve: a megnemesedett küzdelem. Előbb, .mint a szabadságharc katonája, a dicsőséges idők véres napjaiban állott a harcosok közé, majd a munka korszakában ismét lankadatlanul és fiatalos erővel, de okosan és meggondoltan küzdött a közéleti ideálokért. Szeged történetében maradandóvá tette nevét. A város ujjáteremtése körül kiváló érdemeket .szerzett. Családja osztrák nemesi család és nagyon messziről, Ausztria egyik kisebb városából származott .el hozzánk, ő azonban Selmecbányán látta meg a napvilágot és nagyszerű magyarrá idomult. Tizennégy sebből vérzett Szenttamásnál a magyar földért, közkatonából főhadnagygyá lett s ezen a címen élete végéig nyugdijat élvezett. Magyar, sőt igazán magyar ur volt tetőtől talpig, fiaiból is magyar huszártiszteket nevelt. Szegeden negyven éven keresztül fejtett ki tevékenységet. Bár elejétől fogva a katonai .pályán szeretett volna maradni, nagy családja miatt azonban kénytelen volt a számára jövedelmezőbb civilpályán keresni a boldogulás útját. De férfiasan és dere kasan megállotta a helyét itt is. Ritka élet, amelyen annyi szeretetreméltó melegség ömlik el, mint az övén. Mindenütt szerették, tisztelték és becsülték s amellett, hogy a közélet .ügyei •foglalkoztatták, .szinte fanatikus odaadással és önfeláldozó készséggel csüggött a családján. Belső, otthonos életét soha a legkisebb zökkenés sem zavarta meg. Kifelé: soha ellenlábassal .nem találkozott. Tisztelet, megértés és polgártársainak őszinte becsülése és vonzalma kisérték minden utján, mindenkor. Nem csoda, ha ez a szép, harmonikus, egyöntetű és tiszta élet a legőszintébb részvétet váltja ki mindazokból, akik a koporsója koré sereglenek. Mert egész Szeged gyásza az ő halála. Munkás életének minden mozzanata összeforrott a város fejlesztésének hatalmas munkájával azóta, hogy Szegeden letelepedett. Nem volt azok közül való, akik a nyilvánosság előtt tülekednek a szóért, hogy túlharsogva egymást, észrevétessék magukat és a népszerűség olcsón megszerezhető hírében fürödjenek. De azért népszerű volt Fluck Ferenc is és az ő népszerűsége az igazi népszerűség az, amely elvonultan és csöndben folytatott munkája nyomán sarjadt és aligha van polgára ennek a városnak, aki az ő nevéről és tevékeny életéről tudomással ne bírna. Számos egyesületnek tagja, elnöke volt, sokáig állott a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár élén, amely egyik legrégibb vezető emberét vesztette el Fluck Ferencben. Halálának alkalmából a Szeged-Csongrádi palotájára gyászlobogókat tűztek ki. Úgyszintén a Szegedi Uri Kaszinó épületére is, amelynek örökös diszelnöke volt. Nyolcvannégy évet élt, csaknem mindvégig friss egészségben, utóbb azonban gyöngélkedett, mig tegnap éjjel íélegy órakor elragadta a halál. Életrajzi adatai a következők: Raggambi Fluck Ferenc született 1829. november 12-én »Selmeöbányán. Gimnáziumi tanulmányai •után a temesvári akadémián bölcsészetet hallgatott s innen állt be bonvédnek 1848. .májusában, 18 éves korában. 1849-ben mint .főhadnagy tizennégy súlyos sebbel hagyta el a hadsereget, Szenttamásnál kapta mind. -1869-ben, a honvédség felál,Irtásakor, visztszakapta főhadnagyi rangját és élete végéig •ennek megfelelő nyugdijat élvezett. 1870-ben a pénzügyminiszter Szegedre nevezte'ki főnökké a m. kir. sóihivatalíhoz, mely állásaiban 1902-ben sá.ját kérelmére nyugdíj azták. Szeged közéletében mindig tevékeny részt vett, mint számos bizottság tagja. Városi törvényhatósági bizottsági tag volt 40 éven keresztiül, a közópitészeti tanácsnak 1883-óta élete végéig tagja; az állatvédő egyesületnek megalapítása óta, 10 évig elnöke volt, Hoszszabb időn át elnöke volt az iskolaszéknek, a Szegedi Uri Kaszinónak, majd ennek örökös ..dis'zehiökéoé választották. 1876-ban az árvizi. védekezésnél királyi elismerésben részesült, az 1879-iki árvíz után pedig a város ujjáalkotása körül szerzett érdemeiért, 1883-ban magyar nemességet is nyert. Az 1845-ben Klauzál Gábor elnökségével megalakítótf Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak 1861. óta működő tagja, előbb a választmányban, majd az igazgatóságban foglalt helyét, évekig alelnöke, ma/jd évekén át elnöke volt az intézetnek. Felesége: nemes Bánhidy Mária, •fiai: Béla, cs. és kir. huszárezredes., ezredparancsnok Kecskeméten, Dezső, királyi műszaki tanácsos Szegeden, Ferenc, es. és kir. .huszárszázados Kecskeméten; leányaii: Erzsébet, Kovák Emil albertársai földbirtokos neje, Rózsa, Szarrady Lajos, a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara elnökének neje. . A gyászoló család Fluck Ferenc haláláról a következő jelentést adta ki: Mély fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy drága jó uram, forrón szeretett édes apánk, apósunk, nagyapánk, dédapánk és testvérünk Raggambi Fluck Ferenc nyug. kár. sótárnok, 48-as honvéd főhadnagy, a Szeged-Csográdi Takarékpénztár elnöke, stb., folyó hó 25-én hajnali fél 1 órakor a halotti szentségek ájtatos felvétele után 84-ik életévében csendesen elszenderült. Drága halottunk hűlt tetemeit f. hó 26-án (vasárnap) délután fél 3 órakor fogjuk a gyászházhan (Tisza Lajos-körűt 3. szám alatt) a róm. kaith. egyház szertartása szerint a belvárosi temetőben örök nyugalomra helyezni; az engesztelő szentmise áldozat folyó hó 27-ón délelőtt 10 órakor fog a felsővárosi minoriták templomában az Egek Urának bemutattatni. Szeged, 1913. január 25. Raggambi Fluck Ferencné szül, nemes Bánhidy Mária, Raggambi Fluck Béla és neje báró Waltherburg Antónia, Raggambi Fluck Dezső és neje Rábabidvégi és Galantihai Balogli Irén, Raggambi Fluck Ferenc és neje öttömösi Magyar Ilona, Raiggambi Fluck Erzsi és férje Nóvák Emil, Raggambi Fluck Rózsa és férje Szarvady Lajos gyermekei. Özvegy Tlirondt Jánosnó szül. Raggambi Fluck Mária, Raggambi Fluck Gusztáv és neje Felapáti Molnár Emilia testvérei. Disznósdi és Horváthi Menybárt Zsigmond és neje Stradovai Tamásify Ilona, Hanny Aladár és neje Stradivai Tamást y Tery, Raggambi Fluck Béla és ifj. Ferenc, Raggambi Fluck László és András, legifj. Raggambi Fluck Ferenc, Böjtösi Böjtös lm— legszebbéslegmodernebb kivitelben Braun Viktornál Szeged, Vár-utca 7. szám. Telelő.. 77-11 Telefon 11-77 Alegkedvezőbb fizetési feltételke?