Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-26 / 21. szám

1913. január 26. DEI3MAGYAR0RSZÁ0 3 „Van is abban logika, hogy az állam in­kább támogasson a közönség pénzéből olyan kulturtörekvéseket, amelyeket a közvéle­mény zajosan sürget, amelyekért a társada­lom, a megyék, a városok, egyesek is jelen­téktelenebb áldozatokat hozni hajlandók, mert közszükségletnek ítélik valósuláskor, — mintsem a csöndben küzködő, bármily ideális munkát végző, de magukra hagyott, vérszegény intézményeket". „Ha egy tanintézet fennállásának elő­nyös voltát belátja a közönség, bizonyára nem késik áldozni érte. És az ily intézetei, a magyar kulturának egy ily bástyatornyát lerombolni nem is oly könnyű, — még hk felsőbb hatalmak akarnák is, — ímert a kö­zönség maga nem engedné azt meg. Mint ahogy nemi engedte megsemmisülni a nem­zeti társadalom az abszolút korszakban a kurucszellemü főiskolákat, a kormány ostro­mával dacolva". Majd rátér az uj egyetemek általi elő­állott azon helyzetre, mely a kis vidéki jog­akadémiák elnéptelenedésével jár, kimondja, hogy „az én nézetem szerint a jelen helyzet változatlan tovább cipelésénél a tanárok egyéni érdekei szempontjából előnyösebb volna több akadémiának egy-két év alatti beszüntetése" . . . „Jelszóvá lett az ügyvédi, majd később általában a jogi pályának ímegnehezitése — és az uj (minisztérium e terveket .megvalósi­totta". Ezeknek a körülményeiknek, ennek az objektív kritikának megszivlelése szegedi irányadó körök föladata, mert vájjon orszá­gos vagy helyi érdek-e az, hogy még vér­szegényebbekké legyenek a meglevő jogaka­démiák, .melyek évszázados küzdélem árán jutottak a mai állapotokba. Országos érdek semmi esetre se, .mert jogot már tanítanak, illetve a közel jövőben tanítani fognak a következő tudomány egye­temieken: Budapest, Kolozsvár, Zágráb, Po­zsony, Debrecen, továbbá 7 jogakadémián. Ellenben technika Bosznia legdélibb pontjá­tól föl a Kárpátokig csak egyetlen egy van. De helyi érdek se kéri a jogakadémiát. Csak meg kell kérdezni a szegedi ügyvédi kamarát, a .mérnök és építési egyesületet, vagy a kereskedelmi és iparkamarát. Az uj jogakadémia a szegedi ügyvédek rendkivüli megszaporodásával jár. Igy van az Budapesten, Kolozsváron, stb. Tenni kell már valamit, hogy igazuk ne legyen azoknak a külföldieknek, akik azt mondják, hogy Ma­gyarországon csak jogászok laknak. Szeged város közönsége nem fogja el­tűrni azt, hogy a kulturcélra szánt áldozat­készségét egy felesleges intézmény létreho­zásával kimerítsék. • •••••Hl Javul a helyzet Szerbiával. Bécsből jelentik: Belgrádi jelentés szerint az Ausz­tria és Magyarország és Szerbia között füg­gőben levő politikai kérdésekben a közvé­lemény intranzigens magatartásának enyhü­lése tapasztalható. Ez részben arra vezethe­tő vissza, hogy a Pasics-kormány most már nyilvánvalóan igyekszik azokat az elemeket eltávolítani, melyek a monarchiával való vi­szonyt zavarják. Másrészt kezd érvényesül­ni az a 'meggyőződés, hogy Szerbiára vo­natkozó nagy kultunföladatok, amely ék az ország minden erejét le fogják kötni, kívá­natossá teszik, hogy az Ausztria és Magyar­országhoz való visozny még barátságosabb legyen. Fluck Ferenc halála. (Saját tudósítónktól) A szegedi közélet egyik oszlopos tagja dőlt ki szombatra vir­radó éjjel az élők sorából Flnck Ferenc sze­mélyében. Egy példásan harmonikus, szívós energiával és örök munkakedvvel telített élet végére tett pontot a minden élők uta, a ha­lál. Fluck Ferenc élete, legfiatalabb korától kezdve: a megnemesedett küzdelem. Előbb, .mint a szabadságharc katonája, a di­csőséges idők véres napjaiban állott a har­cosok közé, majd a munka korszakában is­mét lankadatlanul és fiatalos erővel, de oko­san és meggondoltan küzdött a közéleti ide­álokért. Szeged történetében maradandóvá tette nevét. A város ujjáteremtése körül ki­váló érdemeket .szerzett. Családja osztrák nemesi család és nagyon messziről, Ausztria egyik kisebb városából származott .el hoz­zánk, ő azonban Selmecbányán látta meg a napvilágot és nagyszerű magyarrá idomult. Tizennégy sebből vérzett Szenttamásnál a magyar földért, közkatonából főhadnagygyá lett s ezen a címen élete végéig nyugdijat él­vezett. Magyar, sőt igazán magyar ur volt tetőtől talpig, fiaiból is magyar huszártisz­teket nevelt. Szegeden negyven éven keresztül fej­tett ki tevékenységet. Bár elejétől fogva a katonai .pályán szeretett volna maradni, nagy családja miatt azonban kénytelen volt a számára jövedelmezőbb civilpályán keres­ni a boldogulás útját. De férfiasan és dere kasan megállotta a helyét itt is. Ritka élet, amelyen annyi szeretetreméltó melegség öm­lik el, mint az övén. Mindenütt szerették, tisztelték és becsülték s amellett, hogy a közélet .ügyei •foglalkoztatták, .szinte fana­tikus odaadással és önfeláldozó készséggel csüggött a családján. Belső, otthonos életét soha a legkisebb zökkenés sem zavarta meg. Kifelé: soha ellenlábassal .nem találkozott. Tisztelet, megértés és polgártársainak őszin­te becsülése és vonzalma kisérték minden ut­ján, mindenkor. Nem csoda, ha ez a szép, harmonikus, egyöntetű és tiszta élet a leg­őszintébb részvétet váltja ki mindazokból, akik a koporsója koré sereglenek. Mert egész Szeged gyásza az ő halála. Munkás életének minden mozzanata össze­forrott a város fejlesztésének hatalmas mun­kájával azóta, hogy Szegeden letelepedett. Nem volt azok közül való, akik a nyilvános­ság előtt tülekednek a szóért, hogy túlhar­sogva egymást, észrevétessék magukat és a népszerűség olcsón megszerezhető hírében fürödjenek. De azért népszerű volt Fluck Ferenc is és az ő népszerűsége az igazi nép­szerűség az, amely elvonultan és csöndben folytatott munkája nyomán sarjadt és alig­ha van polgára ennek a városnak, aki az ő nevéről és tevékeny életéről tudomással ne bírna. Számos egyesületnek tagja, elnöke volt, sokáig állott a Szeged-Csongrádi Taka­rékpénztár élén, amely egyik legrégibb ve­zető emberét vesztette el Fluck Ferencben. Halálának alkalmából a Szeged-Csongrádi palotájára gyászlobogókat tűztek ki. Úgy­szintén a Szegedi Uri Kaszinó épületére is, amelynek örökös diszelnöke volt. Nyolcvan­négy évet élt, csaknem mindvégig friss egészségben, utóbb azonban gyöngélkedett, mig tegnap éjjel íélegy órakor elragadta a halál. Életrajzi adatai a következők: Raggambi Fluck Ferenc született 1829. november 12-én »Selmeöbányán. Gimnáziumi tanulmányai •után a temesvári akadémián bölcsészetet hallgatott s innen állt be bonvédnek 1848. .májusában, 18 éves korában. 1849-ben mint .főhadnagy tizennégy súlyos sebbel hagyta el a hadsereget, Szenttamásnál kapta mind. -1869-ben, a honvédség felál,Irtásakor, visz­tszakapta főhadnagyi rangját és élete végéig •ennek megfelelő nyugdijat élvezett. 1870-ben a pénzügyminiszter Szegedre nevezte'ki fő­nökké a m. kir. sóihivatalíhoz, mely állása­iban 1902-ben sá.ját kérelmére nyugdíj azták. Szeged közéletében mindig tevékeny részt vett, mint számos bizottság tagja. Városi törvényhatósági bizottsági tag volt 40 éven keresztiül, a közópitészeti tanácsnak 1883-óta élete végéig tagja; az állatvédő egyesületnek megalapítása óta, 10 évig elnöke volt, Hosz­szabb időn át elnöke volt az iskolaszéknek, a Szegedi Uri Kaszinónak, majd ennek örökös ..dis'zehiökéoé választották. 1876-ban az árvizi. védekezésnél királyi elismerésben részesült, az 1879-iki árvíz után pedig a város ujjá­alkotása körül szerzett érdemeiért, 1883-ban magyar nemességet is nyert. Az 1845-ben Klauzál Gábor elnökségével megalakítótf Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak 1861. óta működő tagja, előbb a választmányban, majd az igazgatóságban foglalt helyét, éve­kig alelnöke, ma/jd évekén át elnöke volt az intézetnek. Felesége: nemes Bánhidy Mária, •fiai: Béla, cs. és kir. huszárezredes., ezredpa­rancsnok Kecskeméten, Dezső, királyi mű­szaki tanácsos Szegeden, Ferenc, es. és kir. .huszárszázados Kecskeméten; leányaii: Er­zsébet, Kovák Emil albertársai földbirtokos neje, Rózsa, Szarrady Lajos, a szegedi Keres­kedelmi és Iparkamara elnökének neje. . A gyászoló család Fluck Ferenc halálá­ról a következő jelentést adta ki: Mély fájda­lomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy drága jó uram, forrón szeretett édes apánk, apó­sunk, nagyapánk, dédapánk és testvérünk Raggambi Fluck Ferenc nyug. kár. sótárnok, 48-as honvéd főhadnagy, a Szeged-Csográdi Takarékpénztár elnöke, stb., folyó hó 25-én hajnali fél 1 órakor a halotti szentségek áj­tatos felvétele után 84-ik életévében csende­sen elszenderült. Drága halottunk hűlt tetemeit f. hó 26-án (vasárnap) délután fél 3 órakor fogjuk a gyászházhan (Tisza Lajos-körűt 3. szám alatt) a róm. kaith. egyház szertartása sze­rint a belvárosi temetőben örök nyugalomra helyezni; az engesztelő szentmise áldozat fo­lyó hó 27-ón délelőtt 10 órakor fog a felső­városi minoriták templomában az Egek Urá­nak bemutattatni. Szeged, 1913. január 25. Raggambi Fluck Ferencné szül, nemes Bánhidy Mária, Raggambi Fluck Béla és neje báró Waltherburg Antónia, Raggambi Fluck Dezső és neje Rábabidvégi és Galan­tihai Balogli Irén, Raggambi Fluck Ferenc és neje öttömösi Magyar Ilona, Raiggambi Fluck Erzsi és férje Nóvák Emil, Raggambi Fluck Rózsa és férje Szarvady Lajos gyer­mekei. Özvegy Tlirondt Jánosnó szül. Rag­gambi Fluck Mária, Raggambi Fluck Gusz­táv és neje Felapáti Molnár Emilia testvé­rei. Disznósdi és Horváthi Menybárt Zsig­mond és neje Stradovai Tamásify Ilona, Hanny Aladár és neje Stradivai Tamást y Tery, Raggambi Fluck Béla és ifj. Ferenc, Raggambi Fluck László és András, legifj. Raggambi Fluck Ferenc, Böjtösi Böjtös lm­— legszebbéslegmodernebb kivitelben Braun Viktornál Szeged, Vár-utca 7. szám. Telelő.. 77-11 Telefon 11-77 Alegkedvezőbb fizetési feltételke?

Next

/
Oldalképek
Tartalom