Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1913-01-03 / 2. szám
1913. január 3. ) DÉLMAGYARORSZÁG 7. doskodik arról is, hogy a .Nusi meg a Tusi, meg a Cica, meg a többi táncolni vágyó kicsi leány ne szűkölködjék ez idén se minden mulatság néiJtül. Mert hát az isten jó és az emberek se olyan rossza k, ha önmagukról van szó, ergó: mnlaitási a.lkalará még osak akad iés tekintettel arra az ősrégi igazságra, .miszerint a különböző Katókat táncra vinni nem tartozik a nehezebb feladatok közé, raméljük, hogy a szorgalmas rendezőbizottságok munkáját siker fogja koronázni az idén is. Hiszen ép ebben a szomorú világban fér rá az emberekre iegy kis vigasság . . . — Görgey állapota aggasztó. A nagybeteg Görgey Artúr tábornok .állapotában isméi aggasztó rosszabbodás állott be. Az elmúlt éjszakát egészen hajnali fél négy óráig aránylag nyugodtan töltötte, attól fogva' azonban nem tudott újra. elaludni. Kora reggel .konyakos teát ivott s néhány darab könynyü süteményt evett jó étvággyal. Testének hőfoka a kora délelőtt 36.1 fokra .sülyedt, A beteg tábornok teljesen eszméletén van, hozzátartozói kérdésére halk hangon felelget is, de különben igen el van gyöngülve s ez ad az aggodalomra különös okot. Ágyánál az ápolónőikön kívül állandóan ott tartózkodnak özvegy Görgey István,né, Sántha Kálmámué és Sántha Sándor dr. — Megtámadták az arabok az olaszokat. A párisi Eclair-ntk jelentik Rómából: Sirtában olasz csapatokat szállítottak partra több fontos hdynek megszállása végett. Partraszállásuk közben sók arab gyülekezett s amikor látták, hogy az olaszok a törökökkel barátságosan érintkeznek, puskatüzelést kezdtek az olasz katonák ellen. A harcban tizenöt arab elesett és sokan megsebesültek. Az olaszoknak kevés veszteségük volt. — A honvédelmi miniszter Bécsben. Félhivatalosan jelentik, hogy Hazai Sanm liáró honvédelmi miniszter ima délután Bécsbe utazott és onnan kétnapi tartózkodásra a Semimeringre megy. — Kossuth Lajos Tivadar Budapesten. Kossuth Lajos Tivadar ma délelőtt negyed 11 órakor .a déli vasúton Budapestre érkezett. Beteg bátyja, Kossuth Ferenc látogatására jött néhány napra Budapestre. — Mailáth : kalocsai érsek. Csernoch Jánosinak hercegprímássá történt kineveztetésével gazdátlanná vált a kalocsai érseki szék. Hetek óta kombinálgatják: ki lesz Csernoch utóda? Fölvonultak a törtetők s egész csomó megyéspüspök nevét hozták forgalomba, persze minden komoly alap nélkül. Különös szeretettel jelölték kalocsai érsekké Fischer-Golbrie Ágost kassai püspököt, holott mértékadó körökben erről soha se volt szó. Kitűnő forrásból nyert információink alapján közölhetjük, hogy Kalocsa érsekévé gróf Mailáth Gusztáv Károly erdélyi püspököt fogják kinevezni. Ez befejezett dolog, csak az nem tudható még, ihogy mikor hagyja el Mailláth az ő szeretett gyulafehérvári rezidenciáját. Érdekes, hogy Mailáth már évek előtt lehetett volna kalocsai érsek: több izben fölajánlották neki az érseki széket, de mindannyiszor elhárította magától. Az erdélyi egyházmegyét kétségtelenül nagy, szinte Pótolhatatlan veszteség éri Mailáth távozásával, mert az ő páratlan áldozatkészségét és buzgalmát nehéz lesz pótolni. A kormány és Mailáth gróf között végleges megállapodás jött létre a tekintetben, hogy Mailáth elfoglalja a kalocsai érseki széket. Kineveztetése, amelyhez Róma örömmel fog hozzájárulni, már legközelebb megtörténik. Nagy gondot fog okozni ezután az erdélyi püspöki szék betöltése, mert a nyílt és titkos-pályázók egész serege fog érte íölvonulni. — Vilmos császár : magyar részvényes. Vilmos itt, Vilmos ott, Vilmos mindenütt. Vilmosról, a németek császárjáról mindenki tudja, hogy ezerfejü ember, költő, drámairó, szobrász, festő, muzsikus vagy amit akartok. Most kiderült, hogy Vilmos, a németek hatalmas imperátora mindezenfeliil még valami. Nagy magyar iparvállalatok főrészvényese. Mintegy tizenkét évvel ezelőtt az Arad-csanádi egyesült vasutak több millió korona értékben hat százalékos kamatozású részvényeket bocsátott ki. Ebből a kibocsátásból Sűhvelléreztől, a vasúti bécsi főrészvényestől négy millió korona értékben vett át részvényeket a berlini Nationalbank. Ez a kitűnően szituált porosz pénzintézet arról nevezetes, hogy Vilmos császár bankja. A német birodalom császárja a Nationalbank utján intézi összes pénzügyeit, itt kezelteti, gyümölcsözteti sok-sok millió márkára rugó magánvagyonát. A berlini pénzintézet küldi be az Acsev. pénztárához évről-évre a részvények szelvényeit, hogy az értük járó osztalékot kézbesítse meg'bizójának: Vilmos császárnak. Sokan érdékiődtek már és az Acsev. vezetősége is meg akart bizonyosodni arról, hogy felséges főrészvényese hány részvény birtokosa, de a berlini bank megtagadott minden fölvilágosítást és a mai napig sem árulta el hivatalosan azt, amit nem-hivatalosan már tudnak: hogy a Nationalbank négy millió korona értékű Acsev.-részvénye valójában Vilmos császáré. Titkolni könnyű, mert a részvények nem névre szólók. Az Acseven kívül a nagy Vilmos részvényese a brádi aranybányának is. A Tizenkét apostolról elkeresztelt bánya egy német társaság tulajdonában van és a kapitálisban részt vesz Vilmos császár is. Az uralkodó mindjárt a részvénytársaság alakításakor nagy összegű részvényt jegyzett, amelyek — mert Vilmos egy keresztül-kasul szerencsés felség — nagyon szépen kamatoznak. — Juhász Gyula kinevezése. Juhász Gyulát fölösleges már bekonferálni a puiblikumma.k. Egyik legnagyobb lírikusunk, — végtelenül talen,tuimo®, de végtelenül szerény. És önérzetes is. Innen van az, hogy amig kétes képességű irodalmárok mint irodalmi nagyságok báva lkodnak a fórumon, addig Juhász Gyula kénytelen visszavonulni egy eldugott k,is községbe, Szakolcára, tanárkodul. Igen, a szafcoleai gimnáziumban dolgozott, nevelt Juhász, mint helyettes tanár, a kinek az irása a megtisztult költészet, szubtilis művészet. A poétát most — végre — elismerés érte, nem ugyan az irodalom részéről, hanem .meglehetősem magas helyről: a közoktatásügyi miniszter a szakolcai • gimnáziumba kinevezte rendes tanárnak. Lám, lám, a magyar viszonyok milyen szép karrierhez segítik Juhász Gyulát: talán még Szegedre, a szülővárosába is áthelyezik tanárnak. — Gyűjtés a szerbeknek Boszniában. Szemjevóból jelenjük: Boszniáiban a (seferb vörös-kereszt részére eddig ötszáztizezer koronát gyűjtöttek. JtaL— Mikor kaszával harcolt a magyar. Milliárdokba kerülnek most a fegyverkezések. Ez a niagy neki készülődés kivételesen most imkodolt is, mert hiszen, ha kiütne a háború, nem rohanhatnánk kapával-,kaszával a rácok ellen, mint őlk tették az 1848. esztendő izgalmas napjaiban. De ekkor a magyarság se tudott Mianlicherekkel védekezni, hanem szintén kaszát ragadott, hogy azzal verje vissza a vad támadást. IAZ Ernst,-muzeumban érdekes dokumentumot őriznek erről, egy levelet, amelyet a pécskai szolgabíró irt az állodaLmi tiszttartósághoz. íme e levél: Tisztelt állodalmi Tisztség! Vörös Antal Araömegye első alispánja áltál ,tett hivatalos tudósítás folytán a Pécskai kerület arra figyelmeztetett, hogy a tudvalevő Ilir mozga' iom hazánk irányában már annyira fejlődött, ' hogy szinte 17 ezerből álló tömeggél csak nem sok idő alatt bennünket is megrohani kirabolni s düihösgéseik által öszve rombolni sietnek, — e váratlan kömyülállás Mpócska község lakásait, odavezeté, hogy a puskák hijánva miatt kasza védlő eszközöket rögtön készitcttni magokat elhatározzák. — Miután pedig ezen fegyverhez szinte hatszáz darab egy öles liosszu nyél kívántattnék s'az rögtön máskép még nem szerezhető, hivatalosan felkérem 'az állodalmi Tisztartóságot, hogy a Pécskai erdőbe ily rendkívüli esetben, annyi kasza nyelet, ha csak lehet még ma utalványozásával kiadatni szíveskedne. Költ Pécskán Junkm 11-én 1848. alázatos szolgája Ormos Sándor szolgabíró. Az állodalmi tiszttartóság tennésztesen .teljesítette a szolgabíró kérését 'és igy felfegy verezbetták azt a hatszáz derék péoskai magyart, akik a szabadságharcban életüket vitték a golyózáporba. — Szegedi ifjú tanulmányútjai. Engelsmann Jánost, Engelsmann Soma nagyiparos fiát állami ösztöndíjjal tüntették ki s a törekvő és tehetséges if jú Németországba utazott; egyik drezdai tanfolyamot látogatta. Tanulmányairól a szegedi kereskedelmi és iparkamarának fog beszámolná. A cipészet körébe vágó mindenféle j tudni valót sajátította el és örvendetes, hogy egy-egy magyar ifjú ilyen külföldi útra vállalkozik. — A pilóta emléke. A földhözragadt magyar aviatikának első vértanúhalált szenvedett áldozatát, Takács Sándort mindenki elfeledte. Emlékét is csak az a kis fakereszt őrzi, amelyet .sírja fejéhez tűztek. A nekivadult repülőgép egy asszonynak .a fórját, két gyermeknek az apját gyilkolta meg. Óriási részvét, gyászos pompa, a kinematográí gépek berregése közben folyt le a temetés. A nagy gyülekezetben egyetlen volt az igazán sirató: az asszony. Másnap már elfeledték az aviatika magyar vértanúját ós az asszony nagy nyomorával egyedül maradt. Szomorú napok virradtak az özvegyre. Kezdődtek a kiLinoselések, könyörgések valami kis állásért, hivatalért, pénzért. Mindenütt elutasították, sehol sem talált pártfogóra. És ekkor gondolt la szegény özvegyasszonyok .mentsvárára, a. trafikra. Ebez is engedély kell ós kezdődtek újból a könyörgések. Végre .a Géprepülők Szövetsége, amelynek Zichy Béla Rezső gróf az .elnöke, elvállalta, hogy segítségére lesz az engedély elnyerésében, ha a trafikjában valamilyen látható, Takács Sándor dicsőségét hirdető emléket állit Igy megesik majd, hogy a levegő meghódításában halált szenvedett pilótának az emlékezetét egy kis trafik fogja hirdetni. Máshol ékes, művészi monumentumok jutnak a levegő martirjaina.k, nálunk egy dohányszagu trafikban kis gyászkeretes fénykép. Bár még ez se bizonyos. — Máskor se 1 Hogy ne vigyék az iskolás gyerekeket a temetőbe rossz időben, mert meghűlnek és megbetegednek! Erről utasításuk volt a minisztériumból az iskoláknak, de nem tartották be s rá kellett irni a tanfelügyelőségeikre, hogy gondoskodjanak a rendelkezés kellő végrehajtásáról. Ebből az alkalomból azt a kérdést is revidiálni lehetne, hogy v.aló-e egyáltalában gyakori gyászkiséretnél a kis gyermek? Az az érzésem, hogy nem. A íeketeségből, a sötétségből, a megrendülésből hadd járjon .ki minél kevesebb a gyermeknek, hiszen a legtöbbjének lesz benne része bőven, mire megnő egy kicsit, vagy nincs is szükség erre .a várakozásra, nagy adagokban kapja meg már a bölcsőjétől kezdve. Ha nem is hat az újság ingerével az a megállapítás, hogy napsugár, öröm és minél több fesztelen szabadság kéli a gyermekéknek, de kétségtelenül igaz ezzel a kérdéssel szemben is. A temetéseknél való sorfalállásnak még a nevelő hatása is elég kétséges s ha erről van szó, akkor még a fehérruhás kislányok tömeges tisztelgését is a minimálisra kell redukálni. De hidegben, esőben, zi-