Délmagyarország, 1913. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-14 / 10. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁQ 1913. január 10. de a békés megegyezés még mindig lehet­séges. Londonban Joneszku és Danev teg­nap meglátogatták a szerb delegátusokat. Danev kijelentette, hogy miután a szövet­ségesek az egész zsákmányt egyszerre kapják meg és csak azután fogják egymás között fölosztani, ennélfogva a román kö­veteléseket olybá kell venni, mintha az egész zsákmányra ugyszólva jelzálogos követelést akarnának bekebelezni. A bol­gárok azért, amit Romániának kénytele­nek volnának adni, másutt keresnek kár­pótlást, igy például abban, hogy a szerbek Monasztirról mondjanak le. A berlini Vossische Zeitung-nak je­lentik Bukarestből: Kalinkov bolgár követ, aki Majoreszku román miniszterelnökkel tárgyalt, azt a reményét fejezte ki, hogy Bulgária és Románia között nemsokára békés megegyezés fog létrejönni. Ugyancsak a Vossische Zeitung buka­resti értesülése szerint Ferenc József ki­rály aranykeretbe foglalt arcképét küldte el Majoreszku román miniszterelnöknek s egyúttal sajátkezű levelet irt neki, amely­ben bölcs politikájához szerencsekivánatát fejezi ki s azt a készségét nyilvánítja, hogy Ausztria és Magyarország a baráti vi­szonyban lévő Románia érdekeit támo­gatja. itt emiitjük meg, hogy Ugrón osz­trák és magyar követ kívánságára techni­kai okokból január 13-ról január 15-ikére halasztották a prizrendi konzulátos zászló­kitűzésének ünnepét. Mitrovicában a zászlókitüzést január 16-án tartják meg. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: Válságos órák. Konstantinápoly, január 13. A török békedelegátusok ma fel fogják keresni a balkáni delegátusokat és meg fogják kér­dezni tőlük, hogy mi az utolsó szavuk? Ha válaszuk kielégítő lesz, akkor ismét fölve­szik a tanácskozás fonalát. Ellenkező eset­ben a törökök elutaznak Londonból. Béke vagy háború ? Konstantinápoly, január 13. Bár a porta még a hatalmak nagyköveteivel szemben is kijelentette, hogy Drinápoly és a szigetek kérdésében nem engedhet, a hatalmak kü­szöbön álló kollektív lépései komoly aggo­dalmakkal töltik el. A kormány a jelen pilla­natig követett magatartásával annyira an­gazsálva van, hogy nyilván nincs módjában vállalni a felelősséget, hogy döntsön a há­ború vagy béke kérdésében. A mai minisz­tertanács ezért elhatározta, hogy nagygyű­lést hiv egybe, amelynek magas polgári, ka­tonai és papi méltóságok, a nem muzulmán községek hatóságai fejeivel együtt, továbbá kiváló szenátorok és több volt miniszter vol­nának tagjai. A gyűlésen a kormány ki fog­ja fejteni a háború összes fázisait és a mos­tani katonai és diplomáciai helyzetet és az­után a gyűlésre fogja bizni a döntést arra nézve, hogy Törökország milyen útra lép­jen? Ugyanilyen gyűlést tartott 1877-ben, a török-orosz háború előestéjén is. Tőrök tisztek szerb fogságban. Szaloniki, január 13. A Triphili gőzös Durazzóból ideérkezett. A hajó számos török hadifoglyot, köztük több tisztet és katonaszö­kevényt és különböző, a törököktől elhódí­tott hadiszert hozott. A hadifogságra jutott tiszteket és a hadizsákmányt innen Szerbiába szállítják. Románia szerepe. Konstantinápoly, január 13. A nagykö­vetek ma kölcsönösen meglátogatták egy­mást és közölték egymással kormányaik né­zeteit. Még nincsenek azonban elégséges in­strukcióik arra a nagyköveti értekezletre, a mely .majd ,a portához intézendő kollektív közlés angol szövegét fogja megállapítani. Ezért nem is tudnii, vajjoin a közlés a portá­hoz holnap át lesz-e nyújtható. Diplomáciai körökben azt hiszik, hogy a hatalmak ak­ciója a bolgár-román kérdés által halasztást szenvedhet, mert Románia akciója a helyzet megváltozását idézhetné elő. Azt is mond­ják, hogy a közlésnek végleges szövegét nem Londonban, hanem Konstantinápolyban fogják megállapítani, mert az ottani nagykö­vetek illetékesebbek az alkalmas formula megtalálására. Pasics cáfol. Belgrád, január 13. Illetékes helyen tel­jesen alaptalannak jelentik k,i azokat a ma délután a városban elterjedt híreszteléseket, amelyek szerint Pasics miniszterelnök állító­lag lemondott. (Hivatalos.) Nem engednek a török delegátusok. London, január ,13. A Daily Telegraph értesülése szerint Grey külügyi államtitkár fölajánlotta a török delegátusoknak, hogy ő mint tiszteletbeli elnök, újból összehívja a békekonferenciát. A török delegátusok azt felelték, hogy nekik ez nem kívánatos mind­addig, mig a balkáni delegátusok készeknek mutatkoznak arra, hogy Drinápoly és az Aegei-szigete kérdéséiben engedjenek. Rcsid pasa tegnap kijelentette, hogy ő és kollégái, ha kedvező fordulat nem áll be, ma vagy holnap elutaznak Londonból. Minthogy azon­ban az osztrák-magyar nagykövet csütörtö­kön ebédet ad, melyre az összes békedelegá­tusokat meghívta és ezek a meghivást elfo­gadták, ugy látszik, mind a két részen szá­molnak azzal, hogy csütörtökön este még Londonban lesznek. Román-bolgár megegyezés! London, január 13. A Morningpost jelenti Odesszából: Az ottani román kon­zult hitelesen értesítették Bukarestből, hogy Románia és Bulgária közt a meg­egyezés már jóformán nyélbe van ütve. Elégtétel a konzulokért. Belgrád, január 13. Ugrón osztrák-ma­gyar követ kívánságára technikai okokból január 13-áról január 15-ikére halasztották a prizrendi konzulátus zászlókitüzési ünne­pélyét. Mitrovicában a zászlókitüzési ünne­pélyt január 16-án tartják meg. Miután az Üszkübben megbetegedett Tahy alikonzul ál­lapota nem javult még és igy nem utazhat állomáshelyére, Ugrón követ Wildner bel­grádi osztrák-magyar konzult bizta meg, hogy részt vegyen Mitrovicában az ünnepé­lyes zászlókitüzésen. Wildner dr. konzul ma utazott el Mitrovicába. Izgalom Belgrádban. Belgrád, január 13. A kormánynak a szerb csapatoknak Albániáiból való visszavo­násáról szóló nyilatkozata miatt egyre na­gyobb az elégedetlenség. A kormány körei­ben ez okból fontolóra vették azt a kérdést, hogy nem kellene-e a közvéleményt a tény­állásról részletes adatokkal tájékoztatni. A kormány azonban elhatározta, hogy ezt a kommünikét egyelőre nem adja ki. Román-török szövetség? Konstantinápoly, január 13. Hire jár, hogy Philippesku román miniszter, ki teg­nap a román vezérkari főnök kíséretében ideérkezett, két óra hosszáig tartó megbeszé­lést folytatott a nagyvezérrel. A tárgyalások azonban nem jutottak tul egy védelmi ántán­ton, mely szerint Törökország háború ese­tén nem köt békét Bulgáriával és a román hajóparkot oltalmába, veszi. A török sajtó ünnepli Pihilippeskut és ama reményének ad kifejezést, hogy szövetségi szerződést fog magával Romániával kötni Törökország. Tengeri csata előtti Konstantinápoly, január 13. Miután a harc újból való kitörése esietén attól lehet tartani, hogy a görögök a kisázsiai partokat meg fogják támadni, jelentékeny csapaterősi­téseket küldtek a szmirnai vilajet legfonto­sabb városaiba. Gallipoli félszigeten is tete­mesen megerősítették a csapatlétszámot. He­tit ellentengernagyot, volt tengerészeti mi­nisztert, aki Angliáiban végezte tanulmányait flottaparancsnoknak nevezték ki. Halil már el is utazott a Dardanellákba. Hir szerint instrukciói megengedik neki, hogy minden pillanatban döntő csatát kezdhessen a görög flotta ellen. Athén, január 13. A Dardanellák előtt cirkáló görög torpedózuzók reggel,9 óra 20 perckor táviratban jelentették, hogy a tö­rök flotta kijött a tengerszorosból. A görög 'flotta azonnal odasietett, hogy megtámadja d török hadihajókat. Ezek azonban, visszatér­tek a tengerszorosba, anélküli, hogy a görög flotta kihivását viszonozták volna. Konstantinápoly, január 13. Remsi sor­hajókapitány, a Dardanella-lflotta parancsno­ka lemondott állásáról, mert mint mondják, nem hajlandó vállalni a felelősséget a görög flotta elleni továhbi akcióért. Utódjává álli­tólag Halil pasa ellentengernagyot fogják ki­nevezni. Vajúdik az intervenció! Berlin, január 13. A nagyhatalmak kol­lektív jegyzékét, amelynek az a célja, hogy az ellenségeskedések újból való megkezdé­sét meggátolja, pénteken este teljes szöve­gében .megállapították és azt hiszik, hogy azt a kabinetek egyhangúlag jóváhagyják. Az az egyértelmiség, .amellyel a nagyhatalmak e közös lépés formájára és tartalmára nézve megállapodtak, kedvező előjelnek tekinthető arra, hogy a még nyitva álló kérdésekben szintén létrejön az európai hatalmak egyet­értése. Helytelen dolog, hogy .egyes lapok még fennálló nézeteltérésékre utalnak olyan időpontban, amikor Európa békeóhajtása a főkérdlésben való együttes eljárásban iga­zolódott be. Az a jegyzék, amelyet a hatal­mak a portának át fognák nyújtani, barát­ságos, de komoly tanácsot jelent, azonban nem tartalmaz olyasmit, ami Törökország saját jól felfogott érdekei elllen való lenne, amely ország jövendő megerősödése céljából a nagyhatalmak segítségére számit. A Bal­kán-államokkel szemben a hatalmak szintén nem szűntek meg békítő és enyhítő törekvé­seiket kifejteni. Ez a tevékenység ez idő sze­rint többek közt a Románia és Bulgária kö­zött támadt nehézségek ügyében is érvénye­sül és reméljük, hogy ezeket a bonyodalma­kat diplomáciai tárgyalások utján sikerül megoldani. (Norddeutsche Allgemeine.) — Vázsonyi Szabadkán. Vázsonyi- lij\ mos folytatja akcióját az adótörvények ellen és vasárnap több fővárosi tisztviselő ós tör­vényhatósági bizottsági tag kíséretében Sza­badkára utazott. A gyűlés a Pest-szálló lasztójog ismeretes kérdésében, nagytermében folyt la Tölbb szónok után Vá­zsonyi Vilmos beszélt az adópolitika és vá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom