Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-10 / 101. szám

4 DÉLMAQYARORSZAO 1912., december 10. Berlinből jelentik, hogy a monarchia külügyminisztériuma jegyzéket intézett a nagyhatalmakhoz, amelyben Albánia dolgában kéri az egységes közigazgatási tervezet megalkotását. Bécsből érkezik ez az igen jelentőséges tartalmú távirat: Még a mult vasárnap történt, hogy Szimics, Szerbiának visszavonuló bécsi követe, Berchtold gróf külügyminiszter utján kihallgatást kért a királytól. A követ őfelségének be akarta jelenteni a visszavonulását. A király azonban még mindig nem fogadta Szimics követet és ennek tulajdonitható, hogy Szerbia uj követe, Jovanovics, még mindig nem érkezett Bécsbe. Bécsi jelentés szerint a monarchia büntető expedíciót tervez Szerbia ellen Prohászka konzulért. Most már megdönthetetlen tény, hogy a prizrendi konzulunkat súlyos bántódás érte. A büntető expedíció már csak órák kérdése. Serényi Béla gróf földmüvelésügyi miniszter rna a képviselőházban, Lukács László miniszterelnök megbízásából, a következő szenzációs kijelentéseket tette: —- A kormánvelnök megbízásából kijelentem. hogy kötelessége a magyar társadalomnak, a közönséges és a tisztességes sajtónak és mindenkinek, aki lelkiismeretes, aki becsüli és szereti az ország ügyeit, hogy az ilven komoly pillanatokban ne a gyűlölködést keresse az egymással való érintkezésben. Bün volna, ha olyan válságos helyzetben nem bíznánk az ország ereiében és nem volna bizalmunk a hadsereg erejében és becsületében. Nekünk, akik az ország ügyei fölött őrködünk és a képviselőknek, akiket ideküldtek, kötelességünk a most mondott elveket hirdetni és megnyugtatni a közönséget, mert csak igy lehet lerónunk azt a kötelességet, amellyel az országgal szemben tartozunk, Ott, ahol az ország mezőgazdasági termelése legreálisabb számitás mellett negyedmilliárdról öt és fél milliárdra emelkedett, ott koránt sincs ilyen, aggodalomra és riadalomra ok. Újra felkérem a tisztességes társadalmat, lelkészeket, jegyzőket, sajtót, hogy keltsen megnyugvást az ország ereje és gazdasági helyzete iránt, emelje és fokozza a közönség bizalmát s főleg ne becsmérelje és ne nézze le az általunk lent art ott igen jó és becsületes hadsereget. (A Ház zajosan megéljenezte a miniszter beszédét.) Bécsből jelentik: Lukács László miniszterelnök vasárnap este hosszabb Ideig tanácskozott Berchtold Lipót gróf külügyminiszterrel az aktuális külpolitikai kérdésekről Bécsi hiteles forrásból értesülünk, liogy Schemua Balázs, a vezérkar főnöke megválik állásából és helyét Hötzendorfi Conrád hadseregfelügyfőfelügyelő, a trónörökös bizalmi embere foglalja el. dorfi Conrád hadseregfőfelügyelő, a trónörökös bizalmi embere foglalja el. Hötzendorfi Conrád egy izben már volt a vezérkar főnöke. Bécsből táviratozzák: Auffenberg lovag hadügyminiszter lemondásáról szóló bírt megerősítette maga Auffenberg lovag. Egy hirlapiró meginterjúvolta a hadügyminisztert, aki a következőket mondta: — Ma délután megjelentem audiencián őfelsége előtt és bejelentettem lemondásomat, amit őfelsége elfogadott. — Mi indította excellenciádat a lemondásra? — Erről nem nyilatkozhatom. Anynyit mondhatok, hogy delegáció őszi ülésszakán erről rnár szó volt a magyar delegátusok között. A lemondott hadügyminiszter elmondta még, hogy Krobatin altábornagy lesz az utódja. Bukarestből jelentik, hogy Károly király ma trónbeszédde! megnyitotta a román országgyűlést. A román király 'többek között a következőket mondta: —• Románia politikája ismét a mérsékelt és a hagyományos, állandó békepoütika. Ez a politika lehetővé tette, hogy az ország a nagyhatalmak kivételes barátságát élvezi. legesek maradtunk. De figyelemmel kisér— A háborús felekkel szemben semjíik az eseményeket, amelyek az érdekeinket érintik. A hadseregünk abban a helyzetben van, hogy méltó a nép bizalmára és bármely hivatását teljesíteni. A trónbeszéd után beterjesztették az uj törvényjavaslatokat. Békét jelent a hármasszövetség. Lemberg, december 9. A helytartó ma a lengyel tartományi és országgyűlési képviselők gyűlésén egy hozzá intézett kérdésre a következőképen válaszolt: A miniszterelnök által nyert felhatalmazás alapján abban a helyzetben vagyok, hogy a következő illetékes nyilatkozatot tehetem: A nemzetközi helyzet az utóbbi napokban semmiféle változást nem szenvedett és a külföldi helyzet elmérgesedéséről szóló hirek alaptalanok. Oroszországhoz való viszonyunk normális és igy egy beállható háborús veszedelemről szóló híreknek nem kell hitelt adni. Ajánlatos volna tehát, ha a klub tagjai csillapitólag járnának el és ily megbízhatatlan és valótlan hirek terjesztése ellen állást foglalnának. Konstatálandó továbbá, hogy a beállott nyugtalanságra való tekintettel, különösen a fiatalság körében oly mozgalom észlelhető, melynek nemzeti hazafias jellege kétségtelen, de ezeknek a köröknek katonai feladatok teljesítésére való felhasználása, miután hamis feltevésekből indul iki, aggodalmas és veszélyeket rejt magában. A Giomale d'ltalia irja: A hárrnasszövetség megújítása annak lejárata előtt, azt mutatja, hogy a három hatalmasság fönnálló európai egyensúlyt és a békét, mely körül a hármasszövetség kétségkívül nagy érdemeket szerzett, fönturtani akarja és a keleti válság megoldásánál harmóniában akar eljárni. Helytelen volna, ha a külföldön a hármasszövetség megujitását egy hatalmi csoport kihivó aktusának tekintenék. Olaszország folytathatja majd az abszolút békés külpolitikát, mely szövetségeik és barátságaik közt való nyugodt egyensúlyozásban áll. Franciaország és a háranasszövetségünk. Paris, december 9. A lapok a hármasszövetség megújításáról irva, a legnagyobb nyugalmat tanúsítják. A Temps irja: A hármasszövetség megújításával semmiféle változás nem áll elő. Csak az az egy biztos, hogy a hármasszövetséghez tartozó államok a szerződés időelőtti megújításával, a mostani válság alkalmával szolidaritásukat akarták megerősíteni. A hármasszövetség különben már kezdettől fogva békés célzatú volt és nem lehet arra következtetni, hogy ezt a jellegét elveszíthetné, annál kevésbbé, mert a francia-orosz szövetség és a Triple Entente ellensúlyozása által tartós egyesulyt biztosit. Az osztrák kormány felhatalmazására. Róma, december 9. A Tri bu n a a liá imasszövetság megújításáról1 (közölt Imához megjegyzi: Senkit sem fog meglepni, bogy a hármasszövetiség összes .érdekeinket biztosítja. Mintám védelmi szövetség jelllögéviel ibir, az európai béke biztositékát alkotja. Olaszország tudja, bogy senkinek sincs szándékában őt megtámadni; de az a tudat, hogy Olaszország a zászlaja alatt álló terülietek integritásának védelmében nem áll egyedül. Mindenkor nagy faktora a biztonságnak, A hármas szövetséget nem kell megváltoztatni és az épp nigy, mint a múltban továbbra is békés és védelmi célokat követ, ami nemcsak a hárimasszövétségbez nettn tartozó hatalmakhoz való jó ós szívélyes viszonyt, niem zárja M, hanieon ellenkezőleg magábán foglalja. Intervju a szerb földmivelési miniszterrel. Belgrád, december 9. Stojanovics Koszta szerb földmivelési miniszter ma fogadta belgrádi tudósítónkat ás az adriai kiilköltő-kérdás gazdasági vonatkozásáról a következő feltűnő nyilatkozatot tette, amely — mint ő apaaga mondja — alkalmas lehet, hogy a kérdés politikai momentumait kiküszöböl j ék ós tisztán a gazdasági érdekék szempontjából bírálják el. — Ősidők óta — igy kezdte a miniszter — Durazzó, Valona, Alesszió, Spalató és Raguza voltak a szerb kereskedelem természetes utjai a tengerhez. Mióta pedig a vasúti hálózatokat kiépítették és különösen a berlini kongresszus óta, amikor a déli térkép megváltozott, minden állam a középtenger felé gravizál s természetesen Szerbia is. Ez Szerbiának is életérdeke. Szerbia 1880tól 1906-ig valósággal lerakodó állomása volt a magyar exportnak, mert a szerb állam szükségleteinek 90 százalékát Magyarország-Ausztriából fedezte. Ez volt az oka annak, hogy Szerbia gazdaságilag elmaradt, nem fejlődött sem ipara, sem mezőgazdasága. De mikor 1906-ban a szomszédos monarchiában az agrárius uralom jutott túlsúlyra, amely ki akarta zárni a szerb nyersterményeket a magyar-osztrák piacról és megkezdődött az 1908-ig tartó vámháboru, ami Szerbia gazdasági exisztenciáját valósággal kérdésessé tette, Szerbia is felébredt és elkezdte fejleszteni saját földművelését és iparát. Létrejött aztán 1908-ban a kereskedelmi szerződés, amely nagyon kedvezőtlen lett Szerbiára, mert a Szerbiából jövő importot nagyon szűken kontingentálta. Szerbia kénytelen volt uj piacot keresni és meg is találta Olasz-, Spanyol-, Franciaországban, Belgiumban, Németországban, Angliában és Egyiptomban. De ehhez a kereskedelemhez tmár elengedhetetlenül szükséges egy