Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)
1912-12-10 / 101. szám
1912. december 10. DÉLMAÜYARORSZAO kikötő és Szerbia ezért határozta el, hogy minden áron kikötőt szerez az Adrián, nehogy továbbra is függő viszonyban legyen Törökországgal, amelynek kikötőjét eddig használta. Az adriai kikötő azért kell Szerbiának, mert sokkal közelebb esik a szerb produkáló központokhoz is és mert a természetes, még római időkből való utak Valonához és Durazzóhoz, Közép-Szerbiából vezetnek. Ha most a területileg megnagyobbodott Szerbia nem kapna adriai kikötőt, annál kedvezőtlenebb volna a helyzete, mert nemcsak az export, de az import-szükséglete is sokkal nagyobb most. Szerbia azért viselt háborút Törökországgal, hogy a tengerhez jusson és aki meg meri akadályozni ennek a célnak elérését, anak nyilvánvalóan nincs más célja, minthogy Szerbiát megfojtsa. A miniszter hosszasan fejtegette még előttem a gazdaságú okokat, amelyek Szerbiára nézve lebetetilieinné teszik, liogy a kikötő-kérdésben engedjen. A válság tehát nem enyhült. A szert) közvélemény minden erejével védeni szeretné ezt a minisztere által kifejtett álláspontot. Hogyan védekezzünk a kabát- és kalaptól vájok ellen? Tömeges lopások szegedi kávéházakban (Saját tudósítónktól.) Dus szezonjuk van most a kabát- és kalaptól vajuknak. Főleg ez utóbbiaknak, ment kabátot csenni mégis -valamivel nehezebb és kockázatosabb foglalkozás. De a kalaptolvajok annál becsületesebben dolgoznak, különösen vasárnap és ha valami ünnepnap adódik. Tegnap például az egyik igen forgalmas szegedi kávéházban a drága finom, jó kalapok javarészben eltűnteik és ócska, fényes, zsírfoltos keménykai apók maradtak a helyükben. De a professzionátus kalaptolvajok szinte (minden kávéházra kiterjesztették már működésük terrén a munkát. És boszantó az az ügyesség, amellyel kisded; műveleteiket keresztül tudják vinni. Sokkalta ügyesebbek, mint a. gyakorlott vásári zsebin ctszők és alkalmi tolvajok, akik ellen ma már könnyebben tudunk védekezni. Állomásokon direkt fölhívják rájuk az utazóközönség figyelmét. Vásárban, vagy tömeg ünnepélyeken mindenki megtapogatja a zsebét, vagy olyan biztos helyre rejti a pénzét, ahonnan nem vándorolhat ki észrevétlenül. A kalaptolvaj azonban sokkal ellenőrizhetetlenebb. Elütőbb is a többitől — <s külseje olyan, bogy kopott kishiva.talnoknalk nézné az ember. Kávéházakat láitogát, rendszerint „majd később" felkiáltással leinti az elébe tolakódó pisi cért, -néba azonban rendel, különösen ha rumli van és megszökik a cechhel, ímeg az ön vadonatúj kalapjával. Alatitömas, bujkáló, surran a. ven (légiek-kiel megrakott asztalok (között, hogy nem lehet észrevenni, azltán bebújik a kártyaszailónba a kártyázók közé és ugy kibicel, hogy éppen csak .a fejét látni. Sajtpónzt kunyorál és kezet szorít a blattiistáva.1, ba ötre bejön a négyes-. A (kalapokkal való manipulációit mindig a rumli alatt végzi el. Voltaképen igen könnyű a dolga Olyan kávéházban, ahol ni,nos ruhatár. Szegeden pedig talán csak olyan kávéház van, ahol bevezették a ruhatár intézményét. Kicsit kellemetlen a polgári közönségnek, nuerit a családapa mégis -sokai minden darabért itiz fillért, de alapjában hasznos és aki biztosítani akarja magát a lkaia-ptol vájok ellen, az csak a ruhatárhoz folyamodba tik. Eddig ez az egyetlen mód a védekezésre. De hát iákkor mért nem általánosítják ezt mindenütt? — kérdezné a laikus olvasó, aki még érvelni is tudna mellette. Először bizonyos, hogy nem lopják el -a kabátunkat vagy a kalapunkat, azután a ruhatár exisztenciát is nyújt egy pár embernek ebben a keserves világban és van benne valami előkelőség is. Zsunfan, five o'clock alkalmával, soiré-n szinte kötelező magunk iránt az, bogy az inasnak, szolgának vagy szobaileánynak, aki elhozza a kabátunkat, átnyújtunk némi borravalót. De a laikus olva-só épen azt nem -tudja, hogy az előkelő nűansz miatt nem szimpatikus a ruhatári intézmény. Nobl-esse obli-ge és mi nem akarunk elők-élőek lenni, amikor a gyerekek odahaza tízért liptóit vacsoráznak. Ezért van, hogy ha elihünlk toppan ,'a ruhatáros az ő mosolygós áhrázatával és ia ,1 egszoJgaibb készséggel akarja lenyúzni rólunk a felöltőt, mogorván, csaknem dühösen nézünk rá és összeszorított fogaink közt káromkodunk, hogy ördög bújjék beléd, t-e nyájas pofa, még te is meg akarsz zsarolni, tiz—husz krajcár erejéig! És kényszeredettien beleesünk a ruhatáros karjaiba, vagy ridegen a szemébe vágjuk, hogy nem kell ruhatár. íme, -ezért nem általánosítják a ruhatár intézményét. A polgári közönség túlnyomó részben keréken és ridegen vágja a ruhatáros szemébe, liogy nem kell a ruhatár, sőt ki balloitt -egy tisztességes kávéházban ilyet, vagy tolvajok jönnek ide, vagy -szórakozást keres-ő becsületes vendégek. Arra természetesen neim gondol, begy a buza közé elvegyül a konkoly is. És aztán, ha nincs kábáit, lm eltűnt -a kalap, botrány lesz, szidják a kávést, a főpin-tíért, a pincéreiket, a tolvajt és a legközelebbi vasárnapon —• megint beülnek a kávéházba. Mert ott jó meleg van, sók a nép, -lehet gusizfaálni, muzsika szól ós az ember egy üveg -sör, Vagy egy kapucin-er mellett elszórakozik éj-félig. Deliát mégis, hogyan védekezzünk ia kabát- ós kalaptól vaj dk ellen? Zsúfolt napokon egy-egy fogason valóságos ruhakiállitás vaií, -inert nincs annyi fogas, mint amennyi ia vendég. Ki tudná szemmel tartani a kabátföinsgben, melyik az övé, hol függ, mikor veszi kényelmesem magára a tolvaj? Kalapnál meg pláne nem lehet mlegMItni, még ba épen az orrunk előtt „sli-sszel" is el a tolvaj, mert a kalapot csak az -ajtó előtt vagy azon -kivül tels-zi a fejére. Szóval, -ott, ahol ruhatár- niníos, a legokosabb, ha mimlenk'r ugy védelkezilk a tolvaj -ellen, ahogy tud. Ez már aztán részint praktikusság, részint leleményesség kérdése, vagy egyszerűen ugy védekezik, hogy maga mellett helyezi el, a-mi elhelyezhető, s ami nem, azt a sorsra vagy a .tolvaj ur becsületességére hízza. Vannak, akik alapo •san bebiztosították magukat a kalaptdlvajok ellen. Az egyik szegedi kávéházba például jár egy ur, aki a drága, prémes, báránybőrrel bélelt kabátja aljára tiz centiméter- -szélességű rikító 'zöld bállián-d-posztót varratott. Ha -ínlemri készül, csak annyit mond: — Azt a bellii 1 zöld szélű télikabátot. Ennyit is csak eleinte mondott, h-a már neim. A pincérek jobban ismterik -ezt a. kabátot, imint -a magukét. És az aztán tolvaj legyem, aki ellopni tudja vagy ellopni merészkedik. A példa követőkre talált. Némely epizódnak bevált, másnak nreon. Sőt éppen tegnap akadt egy, -aki alaposan csalódott. Ujságiró voilt. Szép finom kemény-kalapot vett néhány nap előtt. Szerette volna valahogy bebiztosítani -a kalaptolvajok ellen. Mint rendőri riporter valami rendőri jellel akarta viszszar-iaszt-ani ők-et, ha netalán hozzányúlnának. Még -a vétel napján fölment a rendőrségre ós a kalap fehér bélésébe beleüttette a hivatalos rendőrségi pecsétet. No, most mttár nyugodt vagyok, gondolta. Tegnap este pedig, a vasárnapi rumliban, ellopták az uj kalapot. Keserű arccal fakadt ki az ujságiró: — Ezentúl piros bokrétát, tűzök a kalapom mellé! Lázasan készülődnek a londoni béketárgyalásra. — Mi lesz a konferencia anyaga? — Mindegyik balkáni állani elküldte képviselőit az angol fővárosba. — Pénteken ülnek össze. — Királyok találkozása. — (Saját tudósítónktól.) A londoni békekonferencia december 13-án ül össze, de kérdés, vájjon akkor már megkezdheti-e tárgyalását, mert december 13-án valószínűleg még nem lesznek Londonban a delegátusok és előbb mindenesetre bizonyos formaságokat el kell intézni. A konferencia helye a St.-James palotának az a része lesz, melyben Connaught hercege Kanadába való elutazása előtt lakott. Az „Observer" értesülése szerint elsőbben azt az anyagot fogják tárgyalni, a melyet a balkáni szövetségesek a fegyverszünetről való előtár gyaluson már megvitattak és megállapítottak. A legelső tárgy Tráciánák Bulgária és Törökország között való fölosztása lesz. Ebben a kérdésben nem várnak nagyobb nehézségeket, mert Bulgária és Törökország elvben már megállapodtak abban, hogy a határvonalat a sanstefanói békekötés alapján szabták meg. Nagyobb nehézségeket fog okozni Drinápoly kérdése, de remélik, hogy ezt a kérdést ugy fogják megoldani, hogy Drinápoly a törököké marad, azonban erődítéseit meg kell szüntetni. Trácia fölosztásával nagyon fontos gazdasági kérdések is kapcsolatosak, de ezeket is kereskedelempolitikai megegyezés keretében fogják megoldani. Hosszabb vitatkozás lesz Macedóniáról. A nagykövetek konferenciája figye-lemmel fogja kisérni a béketárgyalást s ott, hol a háború következményei a nagyhatalmak érdekeit is érintik, tanácsukkal és segítségükkel fogják a béketárgyalókat támogatni. Szófiából jelentik: Ferdinánd király a legközelebbi napokban Szalonikiba megy, ahová Péter és Miklós király szintén el fognak utazni. György görög király már ott van. Azt hiszik, hogy ez alkalommal a balkáni államok között való jó egyetértés helyre fog állni. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: Tizenhatodikán kezdődik. London, december 9. A békekonferencia pénteken összeül, de tényleges munkálkodár> perzsa, siiiynui szo n v eg p ak, óriási választékban megérkeztek. Úgyszintén ajánljuk elismert legdúsabb raktárunkat egyéb szőnyegitányos árak'. H * Rfllhálv Óq Fia szőnyegáruházában •••• neytekinfésfe Ij UUllidn Ivllíldly tíb Ild Kárász-u., Wagner-palota.