Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-01 / 94. szám

io fog lakni. De székfoglalása után, mely január elején lesz, nyomban intézkedni fog az uj hercegprimási palota fölépítése ügyében. Ez a palota a budai várban a Szentháromságtérre kerül, arra a telekre, mely a Mátyástemplom déli oldalával szemben a Szent István-szobor mögött, a Tárnok-utcától a várbástyáig, illetőleg a Jezsuita-lépcsőig húzódik és a legnagyobb mértékben alkalmas arra, hogy rajta monumentális épületet lehessen emelni. A telek ma még a magyar kincstáré, de fönn van tartva a priimácia számára és gondoskodás történik arra nézve is, hogy az uj primási palota amortizációs kölcsönnel rögtön fölépíthető legyen. Az uj hercegprímás a jövő hónap folyamán nevezi ki udvartartása papjait. A kalocsai érseki szék hosszabb ideig betöltetlen marad, mert az egyháznak fontos érdekekből szüksége van az interkaláris jövedelmekre. — A nővédő-egyesület közművelődési estélye. Eszméinek terjesztése, nemkülönben a növédelmet érdeklő aktuális kérdések megismertetése céljából a Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület évenként, a téli hónapokban közművelődési estélyeket rendez. Az egyesület estélyei a jelzett feladatok mellett a művészet szolgálatában is állanak, amennyiben műsoraikban mindannyiszor ének- és zeneszámok is szerepelnek. Ebben az idényben vasárnap, december 1-én rendezi az egyesület első ily irányú estólyét a katolikus kör helyiségeiben. Az előadói tisztséget ez alkalommal Krüger Aladár dr. ügyvéd, a nagyváradi káptalan ügyésze s Teli János szeged-belvárosi káplán töltik be. Krüger Aladár, a kiváló szónak s a katolikus eszmék lelkes harcosa Katolikus őrtüzek cim alatt tart előadást. Teli János Nyugat Magyarországot a Tátrával mutatja be vetített képekkel kisérve. A műsor művészeti részében özvegy Revizcky Orbánmé és Szűcs Rózsika citeraszámmal, Meák Gyula zongoraszámmal, Piukovits Ilona pedig énekszámmal szerepelnek. Az éneket Fichtner Sándor karmester kiséri zongorán. Az estély 8 órakor kezdődik s belépő-dij személyenkint 60 fillér. A Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület ezen első közművelődési estélye iránt nemcsak az egyesületi tagok, hanem a nagyközönség körében is élénk érdeklődés mutatkozik. Ez a meleg érdeklődés részint az ogysület közművelődési estélyeinek ügyesen ós tartalmasan összeállított műsorainak, részint pedig azon szép céloknak tulajdonitiható, amelyeknek megvalósítására az egyesület a nővédelem terén törekszik s amelyeknek az érdekében városunkban már eddigelé is több figyelemre méltó és hézagpótló intézményt létesített. — Muráthy cikke. Mutáthy Frigyes ny. honvéd alezredes, régi gyorsíró. A „L.'Justitut Sténographiqne de Francé" magyarországi delegátusa, a „Le Sténogmphe illustré" lapnak magyarországi levelezője. Ez a lap a legelterjedtebb gyorsirás! rendszernek, a Duploye-rendszernek hivatalos lapja, mely november 15-iki számában vezércikknek adja Muráthy alezredes magyarra fordított cikkét lapunk mai számában közöljük. A balkáni háborúra való tekintettel, különösen felhívja az olvasói figyelmét, kiemelve, hogy a cikk a lap egyik magyarországi munkatársától, magyar honvédalezredes tollából ered. Figyelemre méltó ez, amikor a külföldi ríagylapok csaknem kivétel nélkül Ausztriáról beszélnek állandóan és Magyarországot elsikkasztják. Ha még ma se sikerül az, liogy a külföld, mint önálló államról vegyen rólunk tudomást, ezt a tudományos sajtó terein pótoljuk, lelkes és jó hazafiak közreműködésével, mint ezt Muráthy alezredes esete is dokumentálja. Mint a szegedi Francia kör elnöke, egyesületeivel szerneyen, csendben, feltűnés nélkül a. külföldet, különösen a franciákat igen sok tévedésükről világosította már rfel. Nem érdektelen, liogy ez a mozgalom Szegedről indult ki és szegedi emberek irány itják. — A gyermektanulmányi előadások. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság szegedi fiókköre elhatározta, hogy a tél folyamán sorozatos nyilvános gyermektanulmányi értekezleteket tart, hogy a szülőkkel, DÉLMAGYARORSZÁG tanitókkal, általában a neveléssel foglalkozókkal és az iigy iránt érdeklődő közönséggel megismertesse a gyermektanulmány legújabb eredményeit. Az első ilyen nyilvános értekezlet december hó 8-án; vasárnap délután 4 órakor lesz a városháza közgyűlési termében. Ez alkalommal a következő előadások kerülnek sorra: Domokos Lászlóné: „A munkáltató tanitás", Hollós József dr.: „A tuberkulózis hatása a gyermekek testi és lelki fejlődésére". Az előadásokat vita követi. — A szegedi Vörös-Kereszt értekezlete. Szombaton délután a városháza bizottsági termében értekezletet tartott a Szegedi VörösKereszt Egyesület választmánya ,amelyen elhatározták, hogy a huszonhatodikán megkezdett önkéntes ápolónői tanfolyamon résztvett és az ápolásra vállalkozott hölgyeket huszonötös turnusokba osztják be, hogy a császári ós királyi esapatkórházban tartandó gyakorlati fanfolyamon j^észtvegyenek. Minthogy az egyesület elnöksége nem tudja, hogy kik hajlandók e tanfolyamon résztvenni, ez utón kéri föl az eddig jelentkezett hölgyeket, hogy nana szándékukat, hogy a gyakorlati tanfolyamon résztvenni hajlandók, jelentsék azt be egy levelezőlapon hétfő délután négy óráig Illés Imre dr. törzsorvos (Deák Ferenc-utea 22.) lakásán. Az elnökség a bejelentések vétele után osztják be a turnusokat és a beosztásról értesiti a hölgyeket. Az első gyakorlati tanfolyam kedden délután lesz és a beosztott hölgyek kéretnek, liogy félhárom órakor jelenjenek meg a csapa/kórházban. — A homokon felül . . . Tótok, rácok meijt odafenn Töírqikországdá marcangolják a szövetséges balkáni országok, minket is fel akarnak darabolni s nap-nap után egy-egy megkótyagosodott agyvelő itt is, ott is izgat, a piacon vagy a korcsmában. Majd kijózanodnak hamarosan, de a hatóság addig is alkalmat ád nekik az elmélkedésre. Tegnap a szabadkai ügyészség fogházába is bilincsekbe vert marcona embert kísértek be a szuronyos csendőrök. Csongrádié Vojin a neve, martonosi szerb s izgatás miatt fogták el. Szidta és gyalázta a magyarokat és nagyon eredeti módon fejezte ki az álláspontját. Hogy B ács megyében csak kegyelemből tűrnek meg bennünket, ez a föld Szerbiához tartozik s majd visszaveszi Péter király. — A magyaroknak homokon felül van a helye! Ez volt a pointje a beszédnek: a homokon tul, ami azt jelenti, hogy Szegeden felül. Pár magyar ember is volt jelen, azok erélyesen rendreutasították, mire agyonveiréssel fenyegették őket. Aztán jöttek a csendörök. — Régi török dicsőségről. A párisi Petit Journal egy érdekes okmányt mutat be másolatban, amely Törökország hajdani dicsőségéről regél. Ennek az okmánynak az eredetijét a bécsi udvari levéltárban őrzik és tartalmazza pedig ama hadüzenet szövegét, amelyet IV. Mohamed szultán 1862-ben intézett I. Lipót osztrák császárhoz és lengyel királyhoz: „Mi, Mohamed szultán, Allah kegyelméből dicsőséges és mindenható uralkodója Babiloniának, Júdeának, kelettől nyugatig; valamennyi földi és égi királyok királya; Szent Arábiának, Mauritániának ós Jeruzsálemnek uralkodója; a hitetlenek megfeszített istene sírjának ura és birtokosa, Mi, Mobamed szultán, adjuk szent szavunkat neked: a birodalom császárának és Lengyelország királyának, azonképen a te alattvalóidnak, hogy hadhaszállunk a te kicsiny országoe.skád ellen. Tizenhárom királyt küldök ellened 1.300,000 gyalogos és lovaskatonával, hogy szétmorzsoljam és tűzzel-vassal elpusztítsam, Császár, a te kicsiny országocskádat! Megparancsolom neked, hogy várj meg minket Bécs székvárosodban, hogy leüttethessem a fejedet!" — A'z okmány ily hangon fenyegeti még Lengyelország „kiskirályát" is és népét, amelynek rettentő büntetést igér. A lengyel „kiskirály" azonban, aki, mint tudjuk, Szobieszjfi János volt, nem ijedt meg a szultán fenyegetéseitől, hanem hadseregével megtámadta és elkergette Bécs alól a hatalmas Mohamed seregét. 1912. december 1, — Borzalmas taiíunkatasztrófa. Washingtonból jelentik: A Fillipinák kormányzója nagy katasztrófát jelent. Huszonötödikén óriási taifun Tacloban és Caple városokat elpusztította. A kormányzó egy hajót küldött segitségül. Az anyagi és emberéletben való kárról a hivatalos táviratok nem szólnak. Más jelentések szerint tizenöt-tizenhétezer ember halt meg, illetőleg sebesült meg. — Jó vicc. Két szegedi ujságiró, az egyik szerb nemzetiségű ós a Balkán-szövetség győzelmeért drukkoló, a másik pedig török-párti, civakodott a Balkán-kérdésben. Mint mondani szokás, eltértek a nézetek. Az affért a török-párti ujságiró szombaton békésen elintézte, egy nyílt levelezőlappal. A levelezőlapra ráragasztotta egy Adria-szelet külső papirosát, amelynek az egyik sarkán tudvalevőleg az Adria-tenger partvidéke látható, mintegy bárom centiméter hosszúságban. A levelezőlapnak ez a keltezése. Ballplatz, Bécs, anno 27. 11/912. A szöveg a következő: Kedves Gyuri! Itt küldöm neked az Adriának benneteket megillető részét. Remélem, ezzel minden igényetek kielégítést nyert ós a konfliktus megszűnik. Jó barátod: Berchtold gróf. A bohémek most ezen a viccen mulatnak a törzsasztalnál és megrohannak minden jövevényt a kávéházban: -— Hallotta már a viccet? Nem hallotta?! No győjjön csak . . . A bohémeket ezennel megfosztjuk a „továbbadás" élvezetétől és a viccet átadjuk a lei izmegvet ésnek. — Szófiai képek. Szófiából írják: A város még mindig dobpergéstől és trombitabarsogástól hangos; utcáit, még mindig hurrá kiáltások és a nemzeti himnusz melódiái töltik he. A nagyobb terekein és szélesebb utcákon hosszú ezredekbe gyülekeznek az önkéntesek. Fegyvereket, muníciót, vászonzsákokat és egyebeket osztogatnak és amint felszerelték a legénységet, hurrá kiáltások és zeneszó mellett vonulnak tovább. Fiatal gyerekek ülnek az apró bolgár lovakon és vezényli g a nagy tömegei. Parancsaiknak kész séggel engedelmeskednek és a közönség lelkesedésétől kisérve, a legnagyobb rendben indulnak útjukra. A városon kivül hasonló a kép. A polgármester vezénylete alatt gyakorolnak a parasztgyerekek, Ez azonban nem tréfa, hanem komoly előkészület a további harcokra. Az önkénteseivel gyorsan képzik ki és szállítják a határra, ahol állandó guerillaharc folyik. A poétikus és rózsaillattal teli Sipka-szoros szintén a fegyverek zajáiól hangos. Az országutakon még mindig katonai automobilok száguldoznak. Koranlikban, a rózsaolaj. Eldorádójában szép kis szinház áll, elől Moliére és Schiller (mellszobraival. A színházban most sebesült katonák játszák az élet nagy drámájának utolsó jeleneteit. A Sipk.a-szoros déli végén templom és kolostor áll, melyet az oroszok emeltettek nagy veszteségeik emlékére. Nagy, kanyargós utakon jutunk innen a bolgár „Manohester"-be, Gabrovóba. A gyárakban énekelve dolgoznak a leányok és énekelnek künn az utcákon is, ahol'háziipari teendőiket végzik. Hegyes-völgyes utakon kerülünk el innen Tirnovóba, a régi cári városba, melynek kastélya már 1186ban is ott állott a százméteres begyen, meszsze uralkodva a völgyeken. Innen ellátni az óriási termőföldekre, ,amelyekre a modern Bulgáriában uj gazdasági hivatás vár. A bolgár paraszt, aki télen-nyáron ragaszkodik a szőrmesapkájákoz, még mindig a régi és ósdi termelési rendszer híve. Ezt a rendszert akarja eltüntetni a mostani kormány, — ha csak a háború fel nem emészti minden erejét.