Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-05 / 97. szám

10 A jellemképzés eszközei. — Újságíró és káplán sajtópöre. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi törvény­szék esküdtbirósága szerdán igen érdekes saj­tópörben Ítélkezett. Fenyves Ferenc szabad­kai lapszerkesztő ült a vádlottak padján, mint főmagánvádló pedig Gauder István káplán szerepelt. A isajtópörnek ez az előzménye: A szabadkai gimnáziumban, a múlt év májusában, Richter Nándor tanár a liatodik osztály tanulóinak írásbeli dolgozatot adott föl, „A jellemképzés eszközei"-ről. Az egyik tanuló, Selling János, csatlakozott Krüger Aladár dr. káptalani ügyésznek a szegedi ka­tolikus körben .kifejtett véleményéhez: a jellemképzésnek a keresztény nevelés az alapja. „Ez az ország a Mária országa", — vélekedett iskolai dolgozatában a derék ifjú — „ahol csak katolikus embernek van joga az élethez." — „Katolikus diáknak csak katoli­kus barátja lehet — folytatta a kongregációs — csemete — mert csak attól tanulhat beT csütetességet. A zsidókat fegyverrel kell ki­üldözni." Hogy ki nevelte a fiatat diákban ezt a meggyőződést, arra könnyű a válasz: a sza­badkai Szent Iuire-k onvákltusbau lakott. Richter Nándor tanár elolvasta a dolgozatot, amelyen mint föl világosait gondolkozású ember, természetesen megbotránkozott. A fiú­val azonban nem éreztette megbotránkozá­sát, hanem szolidon és mérsékelten, okos pe­dagógushoz illőn, a dolgozatra irt jegyzetében kioktatta a diákot, bogy édes fiam, nem min­den ugy van, ahogy azt a Szent Imre-kon­viktusban tanítják. A másvallásu ember épen olyan becsületes ember lehet, mint a ka­tolikus, stő még becsületesebb is. Nem sza­bad gyűlölni embertársunkat, iez a katolikus vallásnak is sarktétele, amelyhez azonban sok helyütt nem ragaszkodnak. A keresztény vallás tanításaiból csak azt vallják, ami tet­szik, ami pedig nem tetszik, azt egyszerűen kiradírozzák a vallás tanításaiból. A Szent Imret-konviktus Házi pa,pja, Gauder István elolvasta a tanár ínegyjegyzé­sét. Ez a Gauder káplán valóságos figurája volt Szabadka közéletének. A közéletben Sa­mu néven szerepelt. Van .Szabadkán egy nyomtatvány, amelynek a cime: Bácskai Napló. Ez egy krajcáros klerikális zuglap, a melyet akikor olvasgat az ember, ha már ne­vetni akar. Szóval amolyan vicclap a Bács­kai Napló. A főhmnoristája Samu alias Gau­der István káplán. A káplán nagyon vicces természetű: állandóan cikket csinál. Csak az tragédiája, bogy amikor ő ir a „cikkeiben", az olvasó nevet. És lia ő nevet, akkor bizo­ny osian az olvasó sir. Mániája az irás. Mond­ják, hogy már a bölcsőben megverte a ma­mája, ha nem irt egy szép cikket a Bácskai Naplóba. Szóval a Saimu elolvasta a tanár okos megjegyzését és a következő napon megjelent egy cikk a béenben, aláírás: Samu. Csúnyán nekitámadt Richter tanárnak, amiért szelí­den a körmére koppantott az ő tanításaitól uekivadult diáknak. A förmedd vény általá­nos visszatetszést keltett a városban. A köz­hangulatnak adott kifejezést Fenyves Ferenc, a Bácsmegyei Napló szerkesztője, amikor lap­jában válaszolt a káplán kirohanására. Azi irta, bogy a Samu-féle cikkeket a legkevósb­bé sem kell komolyan venni, mert azok egy „Romlott agyú ember gyalázatos hülye­ségei." A káplán sértőnek találta a cikket, mely­nek az iróját becsületsértés miatt följelentet­te. Igy jutott el az iigy a szegedi esküdtbiró sági tárgyalásra. Az elmúlt asküdtszéki cik­luson már tárgyalták az ügyet, de a bíróság elrendelte a valódiság bizonyítását. A szerdai tárgyalásra seregestül fölvo­nultak a tanuk. Fölolvasták as iskolai dolgo­zatot és a cikkeket. Kosztolányi Árpád, a sza­badkai gimnázium igazgatója tanúvallomá­sában kijelentette, bogy a káplán Ízléstelen támadása általános fölháborodást keltett. András Ernő dr. újságíró vallomása szerint DEl.MAOYARORSZÁQ egy izben azt üzente Gaudernek, bogy „reve­renda ide — reverenda oda, mégis fölpofo­zom, ha el nem hallgat." András Ernő dr. elmondta még, bogy a káplán Bajmokon mű­kedvelői előadást rendezett, de inkább „A menyecskéket mükedvelte, mint az előadást," Ez a tanúvallomás viharos derültséget keltett, a káplán azon összecsapta a tenyerét s méltatlankodva rázta a fejét. A terhelő val­lomások és a káplán fölolvasott cikkei alap­ján az esküdték nem találták bűnösnek Fenyves Ferencet, amire a bíróság fölmen­tette. A .szerkesztőt Balassa Ármin dr. véd­te, a káplán kíséretében Szeless József dr. je­lent meg. KÖZIGAZGATAS (—) Megsemmisített városi tisztviselő választás. Makóról jelentik: A közigazgatási bíróság most bárom óv után hozott Ítéleté­vel megsemmisítette Makó város alszámve­vőjének megválasztását azon a címen, bogy megválasztása idején még csak egy évi szám­vevőségi gyakorlata volt, holott a városi szer­vezési szabályrendelet értelmében három évi gyakorlat szükséges. Tekintettél azonban ar­ra, liogy ebez az Ítélethozatalhoz három év kellett, amely idő alatt a megválasztott al­számvevő megszerezte a szükséges gyakorla­tot, természetesen újból megválaszthatják. Ez nagyon szép, — de akkor minek az ítélet és minek a hosszú tárgyalások? KÖZOKTATÁS (o) A Gyermektanulmányi társaságból. Mint már megírtuk, a Gyermektanulmányi Társaság szegedi fiókköre a tél folyamán népszerű előadásokat tart tagjai és a nagy­közönség számára. Az előadások során a gyermekeket érintő minden fontos kérdés megvitatás tárgyát fogja képezni. Sorra ke­rül a mai iskolarendszer tarthatatlansága; oktatástani reformok, melyek kísérleti lélek­tani eredmények alapján az értelmi munkát óhajtják megkönnyíteni; a gyermeki züllés lélektani és társadalmi okai, megreformált nevelői eljárások. Amilyen széleskörű társa­dalmi mozgalom indult meg annak idején az elzüllött gyermekek megmentése érdekében, oly tág körben igyekszik a gyermektanulmá­nyi mozgalom a gyermek egyéni fejlődésé­nek oltalmára a reformok egész sorának megvalósításával. A szociális szempontból védelembe vett gyermek itt találja meg a testi és lelki létérdekeiért harcoló tudomány védelmét. Az első előadás december 18-án dél­után 4 órakor lesz a városháza közgyűlési termében, amikor Domokos Lászlóné dr.-né és Hollós József dr. fogják tapasztalataikat előadni. (o) A sztracenai iskola. A csodaszép sztracenai völgy torkolatánál, a kis község­ben Ferdinánd bolgár király és Kóburg Fü­löp herceg támogatásával gyönyörű templom és iskola épült. Az iskoláit átvette az állam, alkalmazta a sztracenaiak öreg tanítóját és kinevezett egy tanítónőt is. A tanitó nagyon öreg volt, nyugdíjba ment, a tanítónő fiata­lon hirtelen meghalt. Nem birta ki a sztra­cenai nyolchónapos telet, belepusztult nehéz munkájába. A sztracenaii iskola árván ma­radt, később neveztek ki a két tanitó helyébe egy egészen fiatal tanítónőt. Mikor az uj ta­nítónő megérkezett, rendet akart csinálni az iskolában. Az iskolaszék elnöke elutazott, a helyettese elköltözött. Egyetlen lelket sem talált a szegény fiatal tanítónő, nem tudott kihez fordulni és a sztracenai iskola még ma is a legárváhb, legelhagyatottab iskolája az országnak. 1912. december 5. TÖRVÉNYKEZÉS. § Katonaszabaditó őrmesterek. Szat­márról jelentik, hogy a hadbiróság most Ítél­kezett Velemi Miklós ós Teszler János szat­mári őrmesterek ügyében, akik katonasza­baditással és kivándorlás közvetítésével fog­lalkoztak. A hadbiróság mindkét őrmestert lefokozásra Ítélte, azonkivül Velemi Miklóst két havi, Teszler Jánost pedig három havi börtönnel sújtotta. KÖZGAZDASÁG x Agráriusok munkában. Az Omge ma küldte szét évkönyvét, amely az agrárius moz galmakról ad számot. Mint rendesen, ezúttal is a régi jelszavakon lovagol a nagybirtoko­sok érdekeltsége és a régi ellenségek ellen folytat szélmalomharcot. Megtudjuk, hogy a jel zálogüzlet mai szorult helyzete a túlzott parcellázásokból származik és ezért nem ke­vesebbet kiván az agrárius központ, mint azt, bogy a vidéki pénzintézetek jelzálogüzletét hatósági ellenőrzés alá vegyék. A husdrága­ság kényes kérdésén igen könnyen siklik át az ezerbőldabok harci szervezete. Szerinte mindaddig, amig a sertésvésszel és a barom­fikolerával megküzdeni nem tudunk, a hus­drágaság kérdése kisérteni fog. Mintha ser­tósvész s baromfikolera nélkül is nem volna liusdrágaság Magyarországon! Az évkönyv a vámpolitikáról szólva, megfenyegeti az ipari és kereskedelmi köröket azzal, hogy az agráriusok legkevésbé sem csüggedve ké­szülnek a vámpolitikai küzdelemre. ibhabbbnbbbhbbhbbhhhbbba Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. •••••••••hbhbb1eb11í1bh1í5 Szeged szabad királyi város rendőrkapitányi hivatala. 35650—1912. szám. Hirdetmény. Szeged szabad királyi város rendőrkapi­tányi hivatala mint I-ső fokú iparhatóság közhírré teszi, hogy az 1884. évi XVII. t.-c. 169. §-a alapján az I-ső fokú iparhatóság mel­lé 20 iparhatósági megbízottnak egy évre le­endő megválasztására határidőül 1912. évi de­cember hó 21-ik napjának délelőtti 9—12 órá­ja a városi bérház II. emelet, 1 ajtó, az ipar­hatóság helyiségébe tűzetik ki, melyre az ipar jogosult iparosok ez uton meghivatnak. Szeged, 1912: november 25. Somogyi, rendőrfőkapitány. Arveresi hirdetmény. Alulírott kir. közjegyző ezennel közhír­ré teszem, hogv Szegeden, Tisza Lajos-korut 83. szám alatt Czinner és Társa cég telepen folyó hó 7-én délutáni 3 órakor 1911-ik evi termésű szegedi garantált vegytiszta paprika és pedig: 1. 31 zsák 1550 kilogramm edes nemes csemege paprika; . 2. 27 zsák 250 kilogramm feledes gulyás paprika; 3. 5 zsák 250 kilogramm kivonat mag csörmöly paprika; 4. 4 zsák 200 kilogramm príma rozsa paprika önkéntes nyilvános árverésen eladatik, ki­kiáltási ár összesen 6000 korona. A vételár a leütés után nyomban és készpénzben fize­tendő. Szegeden, 1912. december 3-án. Dr. Jedlicska Béla kir. közjegyző.

Next

/
Oldalképek
Tartalom