Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-31 / 117. szám

2 DÉLMAGYARORSZAG 1912. december 20. A balkáni események és a nemzetiségi kérdés. — Jászi Oszkár dr. előadása. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi városháza közgyűlési termében vasárnap délután kulturesemény játszódott le. Újjáalakult a szegedi Társadalomtudományi Társaság, a melynek az első ülésén előadást tartott Jászi Oszkár dr. egyetemi magántanár, az európai hirü szociológus. Ebből az alkalomból zsúfolásig megtelt a közgyűlési terem, olyan válogatott publikummal, amely méltó keretéül szolgált a kultureseménynek. Az ülésen Hollós József dr., a Társaság elnöke elnökölt, az illusztris előadó mellett foglalt helyet Domokos László dr., ;a Társaság főtitkárja. Az ülésen Lázár György dr. polgármester is megjelent. A hallgatóság soraiban igen nagy számban láttuk a szocialistákat is. Hollós József dr. bejelentette, hogy a szegedi Társadalomtudományi Társaság megszűnt és helyébe megalakult a budapesti Társadalomtudományi Társaság szegcdi fiókja. A Társaság tagjai a Huszadik Századot is megkapják a husz korona tagsági dij fejében. Az elnök üdvözölte a Társaság illusztris vendégét, Jászi Oszkár dr.-t és fölkérte eföa d á sá n ak megtartására. Jászi Oszkár dr. másfél órás beszéde elején jelezte azokat az átalakulásokat, amelyek a balkáni háború folyományaképen föltétlenül bekövetkeznek és nem Ausztriát, hanem Magyarországot érintik majd legsúlyosabban, lia jó előre nem találunk lehetőségeket a veszedelem elhárítására, amely elsősorban gazdasági fejlődésünket fenyegeti. Azután áttért a balkáni háború valódi okainak kifejtésére. (Az igazi okok.) Általánossá lett az a hit, amely a napisajtó túlnyomó részében is kidomborodott, Oipgy a balkáni népeket a nagyhatalmak hozták mozgásija, túltengő iparú európai államok, ihogy iparcikkeiknek uj piacot teremtsenek. Azt hiszik ,az emberek, hogy Szerbiát Oroszország, Görögországot Anglia, a harmadikat Németország bujtotta fel ia török uralom kiszorítására irányuló háborúra, hogy azután Törökország helyét gazdaságilag az európai nagy államok foglalják .el. Szóval, bizonyos nagyhatalmak kapitalisztikus törekvéseivel magyarázzák a ha.lkán i Ibáboru indáié okait -és aféle marokkói vagy algíri szerint érvénnyel bír az élőszóval kötött megállapodás is, de mivel az okmányok bizonyító ereje mégis csak nagyobb, föltétlenül ragasz'kodok hozzá. — Akkor jól van, neikem allesz einc. Az ügyész ur az asztalhoz ült, hozzáfogott a szerződés megírásához és a szöveget fenhangon ismételte: — Tehát . . . egyrészről doktor Kautfmamn Mór ügyész... és másrészről Klampfner . . . izé . . . mi is a foglalkozása Klaimpfner ur? — Hándlé. — ... ószeres ... a mai napon, a következő egyezségre lépnek: 1. Kaufmann Mór ügyész . . . eladja a .mai napon . . . Klampfner A. ó . . . ó . . . szeresnek a ré . . . régi ágyneműjét, melyet az eladó ... a fent nevezett vevőnek megszemlélés végett előmutatott. — Ugy-e? — Igen, — mondta Klampfner ur. 2. Az eladási ár . . . ár . . ., megyezés szerint . . . szerint . . . két . . . azaz kettő korona . . ., melynek átvételét a vevő . . . a vevő ezennel elismeri. Ugy. Mindjárt fizethet is Klampfner ur. — Jól van na! Hányszor maradtam -még adós a pénzivei, — mondta az ószeres és az asztalira ikét koronát tett le. — Jó, rendben van, .folytassuk a szövegezést : 3. Elismerjük, hogy kényszerítés . . . . csalás és tévedés . .. és tévedés az Ugyletkilandot látnak benne. Törökország nem tudott hozzásimulni a nyugati kulturához, noha az ifj.u törökök megpróbálták és éppen a .balkáni népek érdeókiben, tehát az, hogy azokat .a. kis államokat öntudatra ébresztették, azt jelenti, liogy a nagy európai államok fogják a nyugati kulturát belevinni a balkán országúiba, (Társadalmi fejlődés.) Bizonyos, liogy ,az európai államok 'kapitalisztikus törekvéseinek szintén része van a Balkán uj alakulásában, de az .igazi okai, mégis egészen mások, az igazi okok a tudomány, még pedig főleg a társadalomtudomány világosságában mutatkoznak meg ós tévedés .az a hit, hogy a balkáni háború csakúgy magától, máról-holnapra következett be és az ott élő népek átalakulása ,a nagyhatalmak intésére történt minden átmenet nélkül. Lassú, fokozatos fejlődés következménye volt a Balkán népeinek életrekelése. Európa népei között ezek a. népek éltek legtovább ia középkor gazdasági berendezkedései között. A Balkánt a most lefolyt liáboru okainak kimutatásánál éppen Magyarországgal lehet leg jobbam párhuzamba állítani, Tndjiuk, hogy ez az ország is évszázadokig nyögött a (török iga alatt, mig lassan sikerült leszorítani a török uralmat a. déli részekig, Horvátországig, majd a határvidékig. Magyarország is, amint a török hódoltság megszűnt, a nyugati államok mintájára kezdett berendezkedni ós •eljutott a hűbéri uralom és a jobbágyság intézményének megszüntetéséig. Mindezt a nemzeti eszme föltámadása tette és rájövünk később, mekkora szerepe van a nemzeti és nemzetiségi eszmének a népek történetében és gazdasági fejlődésében, A balkáni háború .egyik oka is az volt, hogy ott lakó rokonnépek rokonságuk, közösségük, a fejlődésben való összeitiart|ozásuk ön|tudjatára ébredtejk, vagyis föltámadt bennük a nemzeti eszme, a nnely valamennyiüknek ugyanolyan egységesiitésóre törekedett, mint annak idején Olaszország vagy Németország alakult át egységes állama. A Balkán leigázott délszláv államai rájöttek, hogy tulaj donképen a legszorosabb faji és mondhatni: nyelvi rokonságban vannak egymással, mégis, a berlini kongreszszus mesterséges határokkal elválasztotta őket, holott egy családba tartoznak, aki Szerbiában ól, annak a nagyapja vagy talán az apja 'Montenegróból való, vagy a másik szomszédos államból, szóval legszorosabb vórrokonságuk öntudatára ébredtek. Tudományosan kimutatható, hogy a világ összes népei között a Balkán lakói nemcsak fajilag, de nél nem fordult elő. Ugy. Készen. Kivánja a szerződés fölolvasását? — Szépen kívánom! _— A vevő nem kivánja a szerződés fölolvasását. Ugy. Rendben. írjuk alá! Klampfner ur ezután megigérte, hogy a fiát elküldi a batyuért és eltávozott. A takarítónő utána nézett s lopva összenevetett az ószeressd, aki a homloka izzadságát törülgette és a hüvelykujjával az ügyész úrra mutatott. Néhány perc mulva megjelent a kis Klampfner és vigan szaladt hazafelé a batyuval. Még ugyanazon este kitűnt, hogy kellemetlen tévedés történt. A takarítónő a fiúnak a régi ágynemű helyett az ujat adta át, mely egy másik batyuban volt. Klampfner ur értesíttetett a tévedésről, azonban nem volt hajlandó a batyuk visszacserél ésére.- k — Az "költene? — mondta, hogy visszavigyem a cihákat? Juj, de buta volnék! Hát minek csináltuk meg a szerződést? Az pontrul-pontra ugy igaz, ahogy irva van és rugaszkodok hozzá. Én nem szoktam tévedni, olyan mafla nem vagyok! Ez igy történt. Azonban az ügyész ur nem nagyon haragudott a dolog miatt, mert abban az időben kapta meg a királyi tanácsosi cirnet, mellyel a kiváló jogászi tevékenységét ismerték el legfelsőbb helyen. nyelvileg is legközelebbi rokonságban vannak. A -délszláv népek dialektusában megközelítőleg sincs annyi különbség, mint például a drezdai és berlini német, vagy a római ós toscanai olasz között. Es ha testvéreknek érez ték magukat ezek és egységessé tudták tenni magukat, amint látjuk, ínég inkább meg voltak ennek az előfeltételei a Balkán népeiben. Ez a szoros faj és nyelvrokonság, s a nemzeti eszme öntudatra ébredése magyarázzák, liogy a. balkáni átalakulás olyan feltartózhatatlanu'l következett be ós csakis a nemzeti eszme bevitette ezéket a népeket az áldozatkészség és a heroizmus olyan fokára, liogy sikerült elérniük egymás fölszabadítását és a török feudulás uralom megszüntetését. (A kultura hatása!) Mindez pedig a nyugati kultura hatása alatt történt. A vasút, a táviro, a teleifon, a sajtó a közvetlen okai a balkáni népek öntudatra ébredésének és közvetve magának a háborúnak, amely a még mindig középkorban élő Törökországot küszöbölte ki a Balkánról. Elég egyetlen példa, hogy tisztában legyünk azzal, mi idézte elő az átalakulást? Larelet ,a. nagy betgja tudós azt lirjja egy IfToflyen: — Állítsatok föl a legállatiasabb életet élő emberek között egy távírót, egy vasutat, egy nyomdát, busz év .mulva fölébred bennük a nemzeti eszme ós egy generáció -után kitör, hogy explodáljon. — Ugyanezt tapasztalhatjuk a Balkánon. Ök is a többi európai államok mintájára akarnak berendezkedni. A nyugat kultúrája, a modern ember gazdasági berendezkedése kell nekik ahoz, .hogy mint egységes nép a többi európai nemzetekhez hasonlóan érvényesülhessenek. Szerbiét például, ahol a nyugati kultura már megvan, úgyszólván a saját zsirjáha fojtották eddig az európai nagy államok. Most tengert, utakat, jó közlekedést akar, hogy a terményeinek kifelé is piacot tud jon biztositani és ne legyen kitéve annak, liogy .nagyipari államok uzsor.aszerü vámpolitikával kizsákmányolhassák. Egész más a helyzet a Balkánon most, hogy csaknem .mindenütt van már egy teleifon, egy, távíró, egy nyomda és az ott lakó népek érintkezhetnek egymással. A közlekedési viszonyoknak ez a fokozatos fejlődése, .nyugati mintára való berendezkedése tömöritette ösz,sze azokat a kis állaimokat annyira, hogy hadat üzentek a középkori török feudális uralomnak, amely már lehetetlenné vált a Balkánon és egyik .legfőbb indító oka volt a mai átalakulásnak. Igen, a középkorból visszamaradt feudalizmust, .sörpörtek el az önállóan kibontakozni akaró balkáni államok és ez csupán folytatása a feudálismus Európa-szerte bekövetkezett bomlásának a középkorban. A Balkán egészen a XIX. század elejéig teljesen középkori életét élt. A középkor a háborúknak és a legvészesebb eseményeknek szakadatlan láncolata és ugyanezt találtuk a Balkánén napjainkig. Azok a kis népek, .a nemzeti eSzime öntudatára ébredvén, fellázdatak a török feudális urak ellen, akik semminemű munkát nem végeztek, hanem a fegyveres erő jogán abból éltek, amit az igában tartott alattvalók dolgoztak. Mindenütt igy volt ez a középkorban, de főleg Magyarország történelmében .szakasztott ez a kép vonul végig az Árpádok korától ez a kép vonul vekéig. Szükséges itt, hogy teljesen tisztáiban legyünk .a. feudalizmus fogalmával. A feudalizmus a henyélő, nem dolgozó fegyveres arisztokráciát jelenti és a középkorban az volt a leghatalmasabb ur, aki a legnagyobb fegyveres erővel rendelkezett. Innen van, hogy .annyi trónkövetelő inditott csatát az uralkodók ellen és a magyar kis királyok, mint Csák iMiáté, a Brekinek, Újlakiak és mások, ugya.noly.au feudális urak voltak nálunk, mint a törökök a Balkánon. De ezek a feudálisok egymással is véres harcokat vivtak, ép ugy, mint például az albán bandafőnökök, akik szintén minél nagyobb területre akarták hatalmukat kiterjeszteni és amiméi több dolgozó jobbágyot saját uralmuk alá hajtani. Csifligároknak hivják ezeket a balkáni jobbágyokat, akik egészen a mostani átalakulásig élteik a középkor gazdfasági Viszonyai között.