Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-25 / 114. szám

24 DÉLMAGYARORSZAG 1912. december 20. az Osztrák-Magyar Bank, amely az 1816-ban alapított Osztrák Nemzeti Bank utóda. Az Osztrák-Magyar Bank szabadalma, melyet a magyar kormány 1899-ben újított meg, 1917­ben jár le. Alapszabályai értelmében az Osztrák-Magyar Bank jogosítva van legfel­jebb három hónapra szóló és legalább két alá­írással ellátott váltókat és közraktári zálog­jegyeket (varráns) nemkülönben kölcsöniiz­1 etében elogadható értékpapírokat és ezek szelvényeit leszámítolni és tovább adni, ne­mes ércekre, a főtanács által kijelölt magyar vagy osztrák értékpapírokra és legföljebb hat hónap alatt lejáró váltókra kölcsönt adni; vert vagy veretlen nemes ércet és kül­földi piacokra szóló váltókat venni és elad­ni. A záloglevelekben kiszolgáltatott kölcsö­nök összege a 300 millió koronát meg nem haladhatja. A forgalomban levő bankjegyek összességét, kétötödrészben arannyal és ezüst­tel kell födözni. Ebbe 60 millió korona ere­jéig a külföldi piacokra szóló ércváltók, de­vizák is beszámíthatók. A fönnmaradó részt váltóval, értékipapirossal, varáns-sal, lomlbar­dirozott értékpapirossal ós devizákkal (kül­földi váltó) kell fedezni. A forgalomban levő, nem fémmel fedezett adómentes bankjegyek maximuma 400 millió korona; lia. ezt a kon­tingenst átlépik, akkor mind a két államnak évi öt percentnyi jutalékot kell belőle adni. A hat percejit.es dividendán felüli összeget egyformán osztják föl a két állam és a rész­vényesek között. A kormányzót és a két (a magyar és az osztrák) alkormányzót a király nevezi ki. Amig Ausztriában és Magyaror­szágon meg nem .kezdték a készpénzfizetést, a bankjegyeknek kényszerárifolyama van s a bank föl van mentve attól a kötelezettség­től, bogy jegyeit készpénzzel beváltsa. Ha a bank a készfizetést megkezdi, a kibocsátható legkisebb névértékű bankjegy az 50 koronás lesz. bh a B KÜLÖNFÉLÉK. A világ tojásfogyasztása. A kisebb me­zőgazdasági ágak közül :a , baromfitenyésztés az, amely a legnagyobb mennyiséget és a legtöbb értéket produkálja és annak egyik terméke, iá tojás, nemeslak nemzetközi áru­cikké lett, dé oly kereskedelmi cikk, amely tőzsdéken jegyeztetik és amelyből éppen ugy, mint akár a búzáiból, kocsirakományszáimrla kötnek -üzletet. 'A tojásfogyasztás általános, de nem .minden államban egyenlő imértékü. Átlag legfőbb tojást Németországban fo­gyasztanak, lalhol miniden lakos 127 idarab to­jást fogyaszt évente. Franciaországban 118, Angliában 97, Belgiumban 94, Hollandiában 91 darab tojást fogyaszt átlag évente minden lakos. A legtöbb ibaroimfi taz Egyesüilt-Állla­mokban van, ahol az utolsó baromfiszámlálás alkalmá.viall .235 millió tyúkot, kakast, .és csir­két irtak össze. Németországban a baroan.fi­létszálm 55 millió, Franciaországban 50 mil­lió. Bár Németország (270.000 tonna tojást termel évente, nagy fogyasztása a. tojásbe­vitelt, teszi szükségessé, éppen ugy, mint An­glia iés Franciaország számára is. A legna­gyobb tojáskivitele Oroszországnak, Mia­gy a reá szagnak és Ausztriának, (Szerbia és Romániának, továbbá európai Török ország­nak van. t Magasfekvésü városok. Vallóban bámu­latos ia;z embernek ,aiz éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodóképessége. Az újvilágban például vannak meglehetősen nagy lélekszá­mai városok, jmelyék több ezer méternyi ma­gasságban fekszenek iá tenger színe felett, Igy a Bolívia allamlheli Huanciaou városa a. tenger szine felett 4100 méter magasságban fekszik, mig Potisi magassága 4000 méter, Orursé pedig '3800 méter. A világ legmaga­sabban fekvő városa azonban Oerro de Pais­co, melynek Í3000 főnyi lakossága van s tenger színe feletti magassága 4350 ni. Pe­ruban 1500—3500 iméter magasságban egész sor nagyobb város van. A 30000 lakossal biró Curco 3500 iméter magasságban fekszik, az Ecuador-1 beli hatalmas Quiitó, amelynek 80000 Lakosa vau, 2850 méter magasságban. A imég nagyobb, 100,000 .lakosú Santa Fé tenger szi­ne feletti magassága 2645 méter s végre a 300.000 lakost számláló Mexikó városáé 2300 méter. Ily magasan fekvő város Közép- és Délaíinerikáu kiiviil csak Afrikában van még három, valamennyi Abesszuiiáhan. Ezek Ak­sauin (2300 m.), Göndör (2273) és Amoher (2500). Európában a legmagasabb fekvő köz­ség Ginf falu svájci Kanton Graujbündeniben, melynek a tenger szine feletti magassága 2113 méter. Bútorok cementből. Midőn Edison egy amerikai folyóiratban azt a. javaslatot tette, hogy ia házi butppzatot ezentúl cementből állítsák elő s egyúttal tudományos szempont­ból fejtegette ennek gyakorlati lehetőségét, a .javaslatot mindenütt derültséggel és gú­nyos mosollyal fogadták. Ujabban azonban kitűnt, hogy Edison javaslata épen nem volt túlságosan optimisztikus ós megv a. 1 ós it hata t ­lan. Ma már tényleg vannak cementbutorok s a „The Concrete Cement Kge" cimü aime­rikai szakfolyóirat, megjósolja, hogy 'tiz év­nél rövidebb idő .a'llatt a cementbutor már mindennapi dolog lesz. Az első oemenitszé­keket egy asztalos 'készítette, kinek egy dro­géria tulajdonos azt a megbízást adta, hogy lehetőleg isulyos ós eiiős székéket szállítson neki. A székek .rendeltetése ugyanis az volt, bogy a drogéria-üzlet élőtt a járdán fölállít­va, -pihenőhelyül szolgáljon azoknak a vevők­nek, akik az omnibuszra vagy a villamos vasútra várakoznak. A droguista egész he­lyesen ugy gondolkodott, hogy a fából ké­szült székek hamarosan „láibra kehiének" s ezért igen súlyos székek készítésére adatit. megbízást, hogy azokat ne 'lőhessen könnyű szerrel ellopni. A megrendelés eredményei a cemcintszékek, mélyek súlya egyenként 200 font. ^ Szeged legkellemeseőó szórakozó g fjelye a SRoyat- kávéfjáz BKe lemen- és BKötcsey-utca sarok. Tulajdonos: dhávid dPái tolsőrangu cigányzenekar. Szinfjázi vacsora. Szolid és pontos kiszolgálás. BKitünő ételek és italok. Minden vasárnap nagy tomBota.

Next

/
Oldalképek
Tartalom