Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-25 / 114. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 23 de módosulva természetesen ama lehetőségektől, amelyeket a fantázia szabad 'szárnyalására a gyermekkor környezete és eszmevilága rak rá korlátok gyanánt. Csak később, abban a korban, amikor a. gyermekből kezd már ifjú férfi, vagy fiatal leány lenni, ölt a képzelem határozottabb formákat és irányul a vágy pontosabban meghatározott, reálisabb célok felé. Ekkor derül meg az élet valóságos mivolta az ember lelke előtt először s az ekkor támadó elhatározások rendesen azok,' .amelyek kihatnak és döntő jelentőségűek lesznek azután az egész életre. Épen ezért érdekes egy bécsi lapnak az a kérdése, amelyet néhány ismert nevü férfiúhoz és nőhöz, tudósokhoz, művészekhez, előkelő elmékhez egyaránt intézett, még pedig arról, bogy 20— 25 éves kordban mi szándékozott lenni, milyen pályát akart választani magának akkor? A feleletek között van nagyon sok érdekes, sőt közülök nem egy mély bepillantást enged az ifjúi lélek elhatározásainak és vágyainak a műhelyébe. A feleletek közül érdeklődésre tarthat számot mindjárt az, amit Arnoldsohn Szigrid asszony, az ismert kitűnő énekesnő mondott. Ő igy nyilatkozott: Husz éves koromban csak egy ideálom volt. az, bogy az éneklés művészetében utolérjem Patti Adelinát. Huszonöt éves koromban az volt a vágyam, hogy Lilid Genry lehessen belőlem. Harminc éves koromtól kezdve azonban beértem azzal, hogy . . . Arnoldsohn Szigrid legyek. Farman Henrik, a világhírű aeronauta, az eddig legkitűnőbbnek elismert biplán megalkotója a következőket mondotta: Eredetileg mérnöknek szántak, de én előbb ott hagytam ezt a pályát, mint talán okos dolog lett volna és teljesen a biciklizésre adtam magamat. De-már husz éves koromban élt bennem az a vágy, hogy repülni tudjak. Ez a vágyam aztán ugy megerősödött, hogy hűtlenné lettem a kerékpárhoz és teljesen a repülésnek szenteltem magamat. Nagyon rövid Girardinak, a kitűnő bécsi színésznek a felelete: Már tizenkilenc éves koromban az volt a vágyam, hogy szinész lehessek és — szinész lettem. Hasonló érteleimben nyilatkozik egy másik bécsi szinész is, Hartmann, akinék imár tizenegy éves kora óta az volt a vágya, hogy szinész lehessen belőle. Kurcz Zelma énekesnő a következőket mondotta: Könnyű felelnem erre a kérdésre. A pályaválasztás soha sem okozott nehézségeket vagy belső konfliktusokat. Mondhatom. hogy még jóformán beszélni sem tudtam, amikor már készen volt az az elhatározásom, hogy színésznő leszek. Meggendorfer Lothár, az ismert kitűnő müncheni karrikatura rajzoló és a róla elnevezett élclap szerkesztője hosszabba'n nyilatkozott. Amit mondott, abból közöljük a következőket: Már gyermek koromban meg v olt az a vágyam, hogy művész leszek és hogy csak kifogástalan dolgokat alkossak. Festéssel és illusztrációk készítésével foglalkoztam és amit csináltam, az mindenütt a legbarátságosabb fogadtatásra talált. Mellékesen a művészet mellett pedig mindig valóságos szenvedélyem volt a falusi gazdálkodás és a találmányokkal való bíbelődés. Mirbeau Oktáv, a világhírű francia iró röviden nyilatkozik cs ezt mondja: Husz éves koromban azt éreztem, hogy költői működésem csak ugy elégíthet ki, ha a szabadságért való fegyver gyanánt szolgál a kezemben. Életem két céíja: A szabadság és az igazság; és mentül több tapasztalatot gyűjtök és mentül jobban kiszélesedik a látóköröm, annál kevesebb előttem mind a kettő. Nordenskjöld Ottó dr., az ismert sarkutazó ezt mondja: Már husz éves koromban azt tűztem magam elé célul, hogy először is föl fogom kutatni a déli sarok vidékeit és huszonöt éves koromban már meg is tettem első utamat a Tüzföldre. Ez volt a bevezetője későbbi expedicióimnak, bár meg kell vallanom, hogy nem minden dolgom sikerült, mint ahogyan ifjúkoromban megálmodtam. Stettenheim Ciyula, a Wippchen néven ismeretes német humorista ezzel a vallomássa! kezdi a mondanivalóját: Még sejtelmem sem volt azokról a kötelességekről, amelyeket egy irónak vállalni kell, a tudásról, amit követel tőle a világ és azokról a teljesítményekről, amit elvárnak tőle az emberek. Minderről még sejtelmem sem volt, amikor egészen értelmetlenül arra határoztam el magamat, hogy iró leszek. Végül Weingratner Félix, a bécsi opera volt igazgatója mindössze ennyit mond: Hat éves koromban már tudtam, hogy muzsikus vagyok s ez a nagy meggyőződés nem is hagyott el soha egy percre sem. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Előfizető. Ferencz József 1830-ban született, Ausztria császárja 1848-ban, Magyarország- királya 1867-ben lett. Ferdinánd Bulgária cárja 1861-beri, György, görög király 1845-ben, Miklós, Montenegró uralkodója 1841-ben, Viktor Emánuel, olasz király 1869ben, az orosz cár 1868-ban, Péter, Szerbia királya 1846-ban, V. Mohamed török szultán 1844-ben született. Trónra léptek: Ferdinánd 1887-ben, György 1863-ban, Miklós 1860-ban, Viktor Emánuel 1900-ban, IT„ Miklós orosz cár 1894-ben, Péter 1903-ban, Mohamed 1909hen. — Irma. 1. Rendes körülmények között a csecsemőket 3—4 óránként szoptatják. 2. Mégi-s csak boszantó, hogy egy háziasszony hozzánk jön érdeklődni a tojás ós a csirke ára után, ahelyett, hogy a piacra kitévedne. 3. Várnay. L. könyvkereskedésében megkaphatja. — Többeknek. A karácsonyi szám nem arra való, hogy benne minden selejtes munkát elhelyezzünk. Csak határozottan jó dolgokat használhatunk ós kéziratokat nem adunk vissza. — Pénz. Magyarországon csak egy banknak van joga bankjegykiadásra. Ez Z wiir 'A C A R ft a legmérsékeitebb árak mellett szállítok minden állomásra elsőrendű porosi kőszenet, tBziffát és légsiesakckszot. Helyben házhoz szállítok: elsőrendű bükk-, cser-, gyertyán- és tölgyhasábfát felvágva, ölenként és métermázsánként. Cegjobb porosz szalónszenet és légsze&zgyari kokszot. TELEFON: 489. SCHWEIGER MIKSA szan es 8SEGED, BRÜSSZELI - &ÖRÚY 22.