Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)
1912-12-03 / 95. szám
ft DELMAGYARORSZÁG 1912. december 1. Szerb hóditás. Belgrád, december 2. Hivatalosan jelentik, hogy a szerb csapatok kardcsapás nélkül elfoglalták Elbasszan várost. Bécs, december 2. A Mária Terézia hadihajót, mely részben Szolimában, részben Szalonikiben állomásozott és az Aspern hadihajót, mely Konstantinápolyban állomásozott, visszarendelték Pólába. Osztrák herceg Albánia fejedelme? Belgrád, december 2. Ide érkezett hirek szerint Konstantinápolyban Pallavicini őrgróf osztrák-magyar nagykövet megjelent Noradunghian külügyminiszternél s átnyújtotta neki Albánia fölosztásának egy tervezetét. Ebben a tervezetben a monarchia azt követeli, hogy az önálló Albánia fejedelme egy osztrák-magyar királyi herceg legyen. Ha ez teljességgel lehetetlen lenne, akkor hajlandó a monarchia abba is beleegyezni, hogy Medzsid török herceg legyen az önálló Albánia uralkodója. Uj oiasz-török feszültség. Róma, december 2. Talán egy-két nap múlva nyilvánvaló lesz, hogy milyen sorsra jut az a jegyzék, amelyet az olasz kormány intézett a török kormányhoz Tripolisz, illetőleg Kyrenaika kiürítése dolgában. És ha Törökország nem tud az olasz kormány kívánsága szerint cselekedni, akkor a világpolitika amúgy is agyonbogozott szálai egy ujab'o bonyodalommal bővülnek és az amúgy is amúgy is száz sebből vérző Törökország még egy ujabb oldalról van kitéve a megtámadtatás veszedelmének. A tripoliszi helyzet ugyanis akként alakult, hogy Olaszország sehogysem tudja véghezvinni az okkupáeiót, mert Enver bey szabad csapatai megakadályozzák az olasz seregeket az annektált tartomány okkupálásában. Az olasz kormány nem tudván boldogulni Tripoliszban, átirt a török kormányhoz, hogy tegye ártalmatlanná a tripoliszi vezért és üritse ki Tripoliszt. Ellenkező esetben kénytelen lesz zálogul megtartani az aegei-tengeri török szigeteket mindaddig, amig Törökország e kívánságának eleget nem tesz. Nem szabad egy pillanatig sem föltételezni, hogy ez az ügy kapcsolatban volna a hármasszövetségnek a balkáni háború ügyében elfoglalt semleges álláspontjával. Ez egy teljesen különálló kérdés, amelyet Olaszország épen elég rossz időben vett föl, mert ilyen módon csak növeli annak az országnak bajait, amely iránt mint a hármasszövetség egyik tagja, tartozik semlegességgel viseltetni. Mert, ha ez a krizis most kiüt, akkor Törökország még egy ujabb oldalról van kitéve a megtámadtatás veszedelmének. De valószinü, hogy a kérdés megoldását elhalasztják a balkáni háború befejezéséig, mert egyrészt Törökország rá sem ér most arra, liogy Tripolisszal bíbelődjék, másrészt, mint konstantinápolyi diplomáciai körökből hírlik, liogy Törökországban ebben a pillanatban nem hogy ártana, hanem inkább kapóra jön ez a krizis, mert fölmenti a mindenoldalról megtámadott török birodalmat attól a föladattól, hogy az aegei-tengeri szigetek védelmével is bíbelődjék. Az olasz diplomácia igen jól tudja ezt és épen ezért nem is reméli, hogy Törökország gyorsan engedne a fölszólításnak és kiürítené Kyrenaikát. Olaszország el van készülve arra, hogy Törökország ezt a kérdést a háború végezetéig függőben a'karja hagyni s most az a kérdés, beleegyezik-e Olaszország ebbe a halogatásba? Olaszország nem vesztegetheti tétlenül ideiét és nem várhat a tripoliszi kérdés rendezésével, mert ez töméntelen millióba kerül. Az a kérdés,, sürgetni fogja-e most Itália ezt a kérdést. Mert ha sürgeti, akkor az európai zűrzavarba csak egy hanggal több fog belesiiviteni, de ez a hang épen elegetidő alioz, hogy ujabb zavarokat támasszon az amúgy is zavaros helyzetben. Őrtüzek a Katolikus Körben — Krüger Aladár dr. előadása. — (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület vasárnap este közművelődési estélyt rendezett a Katolikus Kör" termében. Közművelődési estély a katolikus körben: ugyan milyen lehet ez? — gondoltuk. És elmentünk a „Fekete Házba." Nyolc óra. A hosszú terem zsúfolásig megtelt közönséggel, a,hatvan fillér entré lefizetése után. Javarészben hölgyek ülnek a teremben, a férfiak sorfalat állnak az ajtók /mögött. A játékteremben is élénk az élet. BilJiárdoznak, kártyáznak. Simkó Elemér dr. titkár bejelentette a .publikumnak, hogy Szohner Olga színművésznő szereplése elmarad. Szohner egyébként költeményeket szavalt volna. A műsor első száma: „Alom. Nagy hangverseny darab." Citerán játszották özvegy Reviczky Orbánná és Szűcs Rózsi. A hölgyek lelkes odaadással citeráztak. A második szám: „NyugatMagyarország a Tátrával. Vetített képekkei kísért előadás." Előadta Teli János r. k. káplán. (Az előadás tartalma található az elemi iskolák olvasókönyvéhen.) Unalmas . . . Nagyon unalmas. És a harmadik szám újból fölolvasás. Rónay Mariska tanárnő olvasott föl a napközi-otthou.ról és a jótékonyságról általában. A fölolvasás tartama: nyolc és fél perc. Hogy finoman fejezzük ki, ez se volt rövid. És ínég há.rom szám szerepel a műsoron! Közben Meák .Gyula mér a zongoránál ült ós belekezdett Schubert Menuett-jébe. Erre visszafordultunk az ajtóban. Meák Gyula játékát érdemes meghallgatni. Művészi játékát hálás tapsokkal jutalmazta a közönség. No most már minden mindegy — a következő szám: Katolikus Őrtüzek. Krüger Aladár dr. káptalani ügyész előadása. És •nyomban fölemlítjük, hogy ezt az előadást érdemes volt meghallgatni. Az unalomszámok után végre következett valami, ami érdeklődést ébresztett. Ne tessék félreérteni: az előadás nem értékes, csak érdekes volt. Nincs egy mondata, amely a kulturamber fölfogásával találkoznék. Mielőtt ismertetnők az előadást, hangsúlyozzuk, liogy a nővédő•egyesületet, amelynek az estélyén beszélt a .katolikus őrtüzekről Krüger Aladár dr., egy .sorral sem sértjük. Az egyesület az utóbbi időben olyan működést fejt ki a jótékonyság terén, amely csak elismerést érdemel. Az /egyesületnek azonban csak a jótékonyság lehet a kiinduló pontja ós a határvonala. A piint a vallási agitációt is beilleszti programijának a. keretébe, már csökken tulajdonkénem hivatásának, a jótékonyságnak az értéke. A jótékonyságnak semmi szüksége a vallási agitácíóra, a katolicizmus frázisos jelszavainak a lobogtatására. A jótékonyság a maga erejéből táplálkozik. Közművelődési estély pedig egyáltalán nem alkalmas a katolikus őrtüzek gyújtására. A közművelődés köpönyegéhe nem lehet vallási agitációt bujtatni, kongregációs himnuszokat zengeni. Mert a Krüger dr. előadása nem volt más, mint kongregációs kortesheszéd ós fölhívás az Alkotmány cimü világlap előfizetésére. (Vájjon ki ismeri egyes szá^nait!) Inkább rendezzen kizárólagos oiteraestélyeket a nő védő-egyesület, de az ilyen őrtüzek gyújtását csak felejtsék ki a programból. Mitológiai hasonlattal kezdte az előadáséi Krüger Aladár dr., a nagyváradi káptalan ügyésze. Ádámból indult ki ós csakhamar eljutott — Ady Endréig. Szóval e merész poétánál is merészebb volt. — A híresnek tartott Ady Endrétől olvastam a napokban egy költeményt — mondta. Krüger dr. — amelyben a költő a pogányság szépségét és dicsőségét magasztalja. Adyval jellemezte az előadó a modern pogány kultúrát. Ez a kultura — Krüger dr. szerint — a lelki békétlenség. Klasszikus példaképen föleimiitette Rousseaut és Voltairet. A modern pogány kultura fenyegető veszedelmével szemben — mondta tulhevülten — itt is, ott is föltámadtak a katolikus őrtüzek. Hogy mifélék ezek az őrtüzek! Keresztény hit, keresztény erkölcs, keresztény nevelés, keresztény sajtó, keresztény egyesületek, kongregáció és még sok ebez hasonló dolog. A katolikus őrtüzek megnevezése után szembeállította az előadó a katolikusok tétlenségét a szabadkőművesek agresszivitásával. — Van egy, titokban, sötétségben működő szövetkezet — mondta Krüger dr. — amelynek mindössze csak ötezerhatszázharminckilenc tagja van. Mi ez a néhány ezer ember a tízmillió római katolikushoz képest ós mégis — a szabadkőműveseké a hatalom. Mérges csápjaikat ügyesen kiterjesztik a hatóságokra, behálóznak vezető pozícióba levő embereket ós mindig célt érnek. A szabadkőműves intézmény nem más, mint önsegélyző szövetkezet a humanizmushoz. A szabadkőművesség az önzésre épül. Ezzel a mindjobban elhatalmasodó szövetséggel szemben erős ellenhatásra van szükség. Ehez persze egy ember nem elég. (Csak nem önmagára gondolt véletlenül az előadó!) A katolikus társadalomnak tömörülnie és szervezkednie kell. — A munkát az iskolákban kell kezdeni. A tévutakat ki kell irtani az iskolákból. Meg kell őrizni a fiatal lelkek tisztaságát, érintetlenségét. Jellemre kell építeni a nevelést, erre pedig csak a keresztény nevelés képes. Aztán a keresztény sajtó következett sorra. — A keresztény sajtó — mondta az előadó — igen kényes téma. Ha a keresztény sajtót emiitjük, nyomban fölszisszennek ós reakciót és klerikálizmust kiabálnak. Pedig a keresztény sajtó nem más, mint a tiszta erkölcs képviselője. Ezzel szemben tessék csak elolvasni például a fővárosi lapok karácsonyi számát. Minden sorukban vétenek az ünnep szentsége ellen. A tárcától kezdve minden csupa trágárság és pornográfia. A Napban például a mult óv karácsonyán, a gázgyár válsága idején olyan közlemény jelent meg, hogy „telefonálni kéne Jézus Krisztusnak, váltsa meg a gázgyárat." (Nagy derültség.) — No és az apróhirdetések. Az apróhirdetési rovatban nyíltan űzik a leánykereskedelmet. Jobb érzésű családok nem bocsáthatják he házi szentélyükbe az ilyen lapokat, mert még csak azt sem t udhatják, hogy nem-e gyermeküknek szól valamelyik üzenet. Ilyen és ehez hasonló dolgokat beszélt egy félóráig Krüger Aladár dr., egy káptalani ügyészhez méltó rajongással ós lievülóssel. Vitába bocsátkozni vele abszolút fölösleges. Ilyen bornitrságokon csak mosolyogni lehet, komolyan szembeszál lani vele azonban teljesen céltalan. Krüger Aladár dr. beszélhet épen ugy, mint Bangha Béla jezsuita atya,