Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-03 / 95. szám

ft DELMAGYARORSZÁG 1912. december 1. Szerb hóditás. Belgrád, december 2. Hivatalosan je­lentik, hogy a szerb csapatok kardcsapás nélkül elfoglalták Elbasszan várost. Bécs, december 2. A Mária Terézia hadi­hajót, mely részben Szolimában, részben Szalonikiben állomásozott és az Aspern hadi­hajót, mely Konstantinápolyban állomáso­zott, visszarendelték Pólába. Osztrák herceg Albánia fejedelme? Belgrád, december 2. Ide érkezett hirek szerint Konstantinápolyban Pallavicini őr­gróf osztrák-magyar nagykövet megjelent Noradunghian külügyminiszternél s átnyúj­totta neki Albánia fölosztásának egy terve­zetét. Ebben a tervezetben a monarchia azt követeli, hogy az önálló Albánia fejedelme egy osztrák-magyar királyi herceg legyen. Ha ez teljességgel lehetetlen lenne, akkor haj­landó a monarchia abba is beleegyezni, hogy Medzsid török herceg legyen az önálló Al­bánia uralkodója. Uj oiasz-török feszültség. Róma, december 2. Talán egy-két nap múlva nyilvánvaló lesz, hogy milyen sorsra jut az a jegyzék, amelyet az olasz kormány intézett a török kormányhoz Tripolisz, illető­leg Kyrenaika kiürítése dolgában. És ha Tö­rökország nem tud az olasz kormány kíván­sága szerint cselekedni, akkor a világpolitika amúgy is agyonbogozott szálai egy ujab'o bonyodalommal bővülnek és az amúgy is amúgy is száz sebből vérző Törökország még egy ujabb oldalról van kitéve a megtámadta­tás veszedelmének. A tripoliszi helyzet ugyanis akként alakult, hogy Olaszország sehogysem tudja véghezvinni az okkupáeiót, mert Enver bey szabad csapatai megakadá­lyozzák az olasz seregeket az annektált tar­tomány okkupálásában. Az olasz kormány nem tudván boldogulni Tripoliszban, átirt a török kormányhoz, hogy tegye ártalmatlan­ná a tripoliszi vezért és üritse ki Tripoliszt. Ellenkező esetben kénytelen lesz zálogul megtartani az aegei-tengeri török szigeteket mindaddig, amig Törökország e kívánságá­nak eleget nem tesz. Nem szabad egy pillanatig sem föltéte­lezni, hogy ez az ügy kapcsolatban volna a hármasszövetségnek a balkáni háború ügyé­ben elfoglalt semleges álláspontjával. Ez egy teljesen különálló kérdés, amelyet Olaszor­szág épen elég rossz időben vett föl, mert ilyen módon csak növeli annak az országnak bajait, amely iránt mint a hármasszövetség egyik tagja, tartozik semlegességgel visel­tetni. Mert, ha ez a krizis most kiüt, akkor Törökország még egy ujabb oldalról van ki­téve a megtámadtatás veszedelmének. De valószinü, hogy a kérdés megoldását elha­lasztják a balkáni háború befejezéséig, mert egyrészt Törökország rá sem ér most arra, liogy Tripolisszal bíbelődjék, másrészt, mint konstantinápolyi diplomáciai körökből hírlik, liogy Törökországban ebben a pillanatban nem hogy ártana, hanem inkább kapóra jön ez a krizis, mert fölmenti a mindenoldalról megtámadott török birodalmat attól a föl­adattól, hogy az aegei-tengeri szigetek vé­delmével is bíbelődjék. Az olasz diplomácia igen jól tudja ezt és épen ezért nem is reméli, hogy Törökor­szág gyorsan engedne a fölszólításnak és ki­ürítené Kyrenaikát. Olaszország el van ké­szülve arra, hogy Törökország ezt a kérdést a háború végezetéig függőben a'karja hagyni s most az a kérdés, beleegyezik-e Olaszor­szág ebbe a halogatásba? Olaszország nem vesztegetheti tétlenül ideiét és nem várhat a tripoliszi kérdés ren­dezésével, mert ez töméntelen millióba kerül. Az a kérdés,, sürgetni fogja-e most Itália ezt a kérdést. Mert ha sürgeti, akkor az európai zűrzavarba csak egy hanggal több fog bele­siiviteni, de ez a hang épen elegetidő alioz, hogy ujabb zavarokat támasszon az amúgy is zavaros helyzetben. Őrtüzek a Katolikus Körben — Krüger Aladár dr. előadása. — (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Katoli­kus Nővédő Egyesület vasárnap este közmű­velődési estélyt rendezett a Katolikus Kör" termében. Közművelődési estély a katolikus körben: ugyan milyen lehet ez? — gondoltuk. És elmentünk a „Fekete Házba." Nyolc óra. A hosszú terem zsúfolásig megtelt közönséggel, a,hatvan fillér entré le­fizetése után. Javarészben hölgyek ülnek a teremben, a férfiak sorfalat állnak az ajtók /mögött. A játékteremben is élénk az élet. Bil­Jiárdoznak, kártyáznak. Simkó Elemér dr. titkár bejelentette a .publikumnak, hogy Szohner Olga színmű­vésznő szereplése elmarad. Szohner egyéb­ként költeményeket szavalt volna. A műsor első száma: „Alom. Nagy hangverseny darab." Citerán játszották özvegy Reviczky Orbán­ná és Szűcs Rózsi. A hölgyek lelkes odaadás­sal citeráztak. A második szám: „Nyugat­Magyarország a Tátrával. Vetített képekkei kísért előadás." Előadta Teli János r. k. káp­lán. (Az előadás tartalma található az ele­mi iskolák olvasókönyvéhen.) Unalmas . . . Nagyon unalmas. És a harmadik szám újból fölolvasás. Rónay Ma­riska tanárnő olvasott föl a napközi-otthou­.ról és a jótékonyságról általában. A fölolva­sás tartama: nyolc és fél perc. Hogy fino­man fejezzük ki, ez se volt rövid. És ínég há­.rom szám szerepel a műsoron! Közben Meák .Gyula mér a zongoránál ült ós belekezdett Schubert Menuett-jébe. Erre visszafordultunk az ajtóban. Meák Gyula játékát érdemes meg­hallgatni. Művészi játékát hálás tapsokkal jutalmazta a közönség. No most már minden mindegy — a kö­vetkező szám: Katolikus Őrtüzek. Krüger Aladár dr. káptalani ügyész előadása. És •nyomban fölemlítjük, hogy ezt az előadást érdemes volt meghallgatni. Az unalom­számok után végre következett valami, ami érdeklődést ébresztett. Ne tessék félreérteni: az előadás nem értékes, csak érdekes volt. Nincs egy mondata, amely a kulturamber fölfogásával találkoznék. Mielőtt ismertetnők az előadást, hangsúlyozzuk, liogy a nővédő­•egyesületet, amelynek az estélyén beszélt a .katolikus őrtüzekről Krüger Aladár dr., egy .sorral sem sértjük. Az egyesület az utóbbi időben olyan működést fejt ki a jótékonyság terén, amely csak elismerést érdemel. Az /egyesületnek azonban csak a jótékonyság lehet a kiinduló pontja ós a határvonala. A piint a vallási agitációt is beilleszti program­ijának a. keretébe, már csökken tulajdonké­nem hivatásának, a jótékonyságnak az ér­téke. A jótékonyságnak semmi szüksége a vallási agitácíóra, a katolicizmus frázisos jelszavainak a lobogtatására. A jótékonyság a maga erejéből táplálkozik. Közművelődési estély pedig egyáltalán nem alkalmas a katolikus őrtüzek gyújtására. A közművelődés köpönyegéhe nem lehet val­lási agitációt bujtatni, kongregációs himnu­szokat zengeni. Mert a Krüger dr. előadása nem volt más, mint kongregációs korteshe­széd ós fölhívás az Alkotmány cimü világ­lap előfizetésére. (Vájjon ki ismeri egyes szá­^nait!) Inkább rendezzen kizárólagos oitera­estélyeket a nő védő-egyesület, de az ilyen őr­tüzek gyújtását csak felejtsék ki a program­ból. Mitológiai hasonlattal kezdte az előadá­séi Krüger Aladár dr., a nagyváradi kápta­lan ügyésze. Ádámból indult ki ós csakhamar eljutott — Ady Endréig. Szóval e merész poétánál is merészebb volt. — A híresnek tartott Ady Endrétől olvas­tam a napokban egy költeményt — mond­ta. Krüger dr. — amelyben a költő a pogány­ság szépségét és dicsőségét magasztalja. Adyval jellemezte az előadó a modern pogány kultúrát. Ez a kultura — Krüger dr. szerint — a lelki békétlenség. Klasszikus pél­daképen föleimiitette Rousseaut és Voltairet. A modern pogány kultura fenyegető vesze­delmével szemben — mondta tulhevülten — itt is, ott is föltámadtak a katolikus őrtüzek. Hogy mifélék ezek az őrtüzek! Keresztény hit, keresztény erkölcs, keresztény nevelés, keresztény sajtó, keresztény egyesületek, kon­gregáció és még sok ebez hasonló dolog. A katolikus őrtüzek megnevezése után szembe­állította az előadó a katolikusok tétlenségét a szabadkőművesek agresszivitásával. — Van egy, titokban, sötétségben mű­ködő szövetkezet — mondta Krüger dr. — amelynek mindössze csak ötezerhatszázhar­minckilenc tagja van. Mi ez a néhány ezer ember a tízmillió római katolikushoz képest ós mégis — a szabadkőműveseké a hatalom. Mérges csápjaikat ügyesen kiterjesztik a ha­tóságokra, behálóznak vezető pozícióba levő embereket ós mindig célt érnek. A szabadkő­műves intézmény nem más, mint önsegélyző szövetkezet a humanizmushoz. A szabadkő­művesség az önzésre épül. Ezzel a mindjob­ban elhatalmasodó szövetséggel szemben erős ellenhatásra van szükség. Ehez persze egy ember nem elég. (Csak nem önmagára gon­dolt véletlenül az előadó!) A katolikus tár­sadalomnak tömörülnie és szervezkednie kell. — A munkát az iskolákban kell kezdeni. A tévutakat ki kell irtani az iskolákból. Meg kell őrizni a fiatal lelkek tisztaságát, érintetlenségét. Jellemre kell építeni a neve­lést, erre pedig csak a keresztény nevelés ké­pes. Aztán a keresztény sajtó következett sorra. — A keresztény sajtó — mondta az elő­adó — igen kényes téma. Ha a keresztény sajtót emiitjük, nyomban fölszisszennek ós reakciót és klerikálizmust kiabálnak. Pedig a keresztény sajtó nem más, mint a tiszta er­kölcs képviselője. Ezzel szemben tessék csak elolvasni például a fővárosi lapok karácso­nyi számát. Minden sorukban vétenek az ün­nep szentsége ellen. A tárcától kezdve min­den csupa trágárság és pornográfia. A Nap­ban például a mult óv karácsonyán, a gáz­gyár válsága idején olyan közlemény jelent meg, hogy „telefonálni kéne Jézus Krisztus­nak, váltsa meg a gázgyárat." (Nagy derült­ség.) — No és az apróhirdetések. Az apróhir­detési rovatban nyíltan űzik a leánykereske­delmet. Jobb érzésű családok nem bocsáthat­ják he házi szentélyükbe az ilyen lapokat, mert még csak azt sem t udhatják, hogy nem-e gyermeküknek szól valamelyik üzenet. Ilyen és ehez hasonló dolgokat beszélt egy félóráig Krüger Aladár dr., egy káptalani ügyészhez méltó rajongással ós lievülóssel. Vitába bocsátkozni vele abszolút fölösleges. Ilyen bornitrságokon csak mosolyogni lehet, komolyan szembeszál lani vele azonban telje­sen céltalan. Krüger Aladár dr. beszélhet épen ugy, mint Bangha Béla jezsuita atya,

Next

/
Oldalképek
Tartalom