Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-20 / 110. szám

1912. december 20 DÉLMAGYARORSZÁG I> Bécs polgármesterének csúfos bukása. (Saját tudósítónktól.) Neumayer Józseí dr., Bécs város polgármestere, Lueger utóda ma levelet intézett Porzer űr. helyettes polgármesterhez, akinek bejelenti állásáról való lemondását. A levél egészen rövid és elhatározását azzal okolja meg benne Neumayer, hogy a mai viszonyok közt lehetetlen tovább is állásban maradnia. A polgári klubban ma délután értekezletre ültek össze a keresztény-szociálisták, hogy a lemondás dolgában határozzanak. Dacára, hogy Neumayer bukása az övéké is, az ő határozatuk nem tompítja azokat a körülményeket, melyek kikényszeritették a polgármester bukását. Lueger táborának óriási erkölcsi veresége ez a lemondás! Neumayer doktort a visszaélések, szabálytalanságok és nyili panamák -egész sorával vádolták meg a szociáldemokraták. Schuchmayer Ferenc szocialista képviselő a bécsi közs-égtanácsban és az Arbciter-Zeitung-ban azzal vádolta a polgármestert, hogy a közpénzeket, jótékonysági alapokat rokonai és jóbarátai jutalmazására használta föl. Többek közt egy fiatal unokaöccsének több ezer koronát utalványozott ki és különös pikantériája a dolognak, hogy ezt az összeget egy zsidó alapítványból vonta el az antiszemiták polgárm-estere. Azzal is megvádolták Neumayert, hogy érdemetlen embereket fontos állásokba ültetett, mindenféle kedvezéseket tett, pártoskodott és illetéktelen protekcióknak tág teret nyitott. A k-enesztéiiy-iszociálista párt egyik voltvezető tagja, Heilinger dr, képviselő maga is odaállít Neuimayer vádlói közős és rendkívül ériták-es bizonyítási anyagot gyűjtött össze. A szociáldemokraták és liberálisok folyton interpellálták -a polgárimestert, mért nem állítja biróság elé a vádlóit? Végiül, a közvélemény nyomása (alatt kijelentette Neumayer, bogy meginditj cl cl rágalmazási pört. Schuchmayer a Reichsratban követ-elte, liogy függesszék -föl az ammjunitását a Neumayer-pör miatt. Ekkor kiderült, bogy a polgármester még mindig nem tett följelentést Schuchmayer ellen. Az Arbeiter Zeitung folytatta a támadásokat, a városházán is újra kezdték -az interpellálást ós végül az Arbeiter Zeitungot pörölte be a polgármester. A józsefvárosi kerületi biróság -elé került a pör és itt Sobu-ohimayer bebizonyította állítását. Neumayer ezek után sem mondott leA fölháborodott polgárság soraiból a kis iparosok állták a mozgalom élére és december élőjén küldojt t-s éget. menesztettek N-epimayarhoz. Fölszólították, bogy vagy tisztázza magát a vádak alól, vagy mondjon le. A polgármester akkor panaszkodott -a támadások miatt és kijelentette, hogy -feleletre vonj,a a rágalmazókat. Ugy látszik azonban, meggondolta magát. A napokban uj tárgyalás élsz Sclmiclimayer vádjai mliatt é-s Neumayer az Ítélet előtt saját magára mondta ki a legsúlyosabb verdiktet: lemondott a polgármesterségről. Bécsből telefonálja munkatársunk: Neumayer polgármester levele, amelyet Porzer József dr. -első alpolgármesterhez intézett, szószerint igy hangzik: Igen tisztelt Kolléga Ur! A legutóbbi idők eseményei által teremtett helyzet lehetetlenné tette reám. nézve, hogy szülővárosom polgármesteri -állását tovább is betöltsem. Megköszönve tehát az eddig irántam tanúsított bizalmat, állásomról -ezennel ,lemondok és egyben köszönetet -mondok azért a bizalomért, amelyben kollégái és a községtanács részesitiettek. Kollégi-ál is tisztelettel: Dr. Neumayer József. Porzer a. város ügyeinek vezetését azonnal átvette. • Bécs a lemondás izgalmainak hatása alatt áll. Máris megindult az agitáció, mely mindkét részen igen hevies. A -városházán a keresztény szociálisták vannak uiég többségben, minden jiel szerint uj-ra az ő jelöltjük fog győzni, de inelm tudnak megegyezni maguk közt. Ketten küzdenek a polgármesterségért: Weisskirchner József dr. Arolt kereskedelmi miniszter, akinek Lu-eger halála után fölkínálták a polgármesterséget, de nem fogadta -el, mert ákkor kereskedelmi miniszter volt; a másik j-élölt Gessmamn dr., volt közmunka-miniszter, aki a legszélsőbb klerikális tábor vezére. Az uj adótőrvények és a főrendiház. — Nagy vita a javaslatok körül. — (Saját tudósítónktól.) Szombaton ülést tart a főrendiház és a képviselőház által elfogadott törvényjavaslatokat fogja tárgyalni. A főrendiház bizottságai Harkányi Frigyes báró elnöklete alatt tegnap este tárgyalták a javaslatokat, köztük a jövő évi állami költségvetést és a nyugdíjtörvényt. A budget tárgyalása során nagyarányú vita indult az adótörvények életbeléptetéséről, ugyszintén a külkereskedelmi és forgalmi viszonyokról szóló törvényjavaslatról is. A vitában élénk érdeklődést keltett Beöthy László kereskedelmi miniszter felszólalása, aki többek között kijelentette, hogy igen súlyos okai vannak a külkereskedelmi javaslat beterjesztésének. A kereskedelmi miniszter fölszólalásának -meg volt a kivánt hatása: a bizottság a javaslatot teljes egészében elfogadta. Az ülés érdekessége még Lukács László és Teleszky János fölszőlalása volt. A miniszterelnök a Prohászka-ügyben, a pénzügyminiszter pedig az ország közgazdasági helyzetéről mondott rövid megnyugtató beszédet. ; Az ülésről ez a tudósítás szól: A •külkereskedelmi ós forgalmi viszonyokról szóló törvényjavaslat bizottsági megvitatása kapcsán Gál Jenő utált a társadalom -széles köreiben megnyilatkozó aggodalmakra. Aggályosnak itairtja a -törvényjavaslat indokolásában előforduló politikai célszerűség ki-domboritását. Mattekovits Sándor elfogadja a javaslatot, de mellőzendőnek tartja az 1906. évi -precedensre való hivatkozást. Csernoch János hercegprímás szintén magáévá teszi a javaslatot, de a gazdaközönség megmyutatását kérd a tekintetben, hogy a javaslat vádvámos rendszerünkön a gabona és állatforgalom tekintetében rést nem fog ütni. Beöthy László kereskedelemügyi miniszter kijelenti, hogy a kormányt súlyos okok indították arra, hogy a javaslat elfogadását kérje. Két állammal tényleg fennáll a rendezés szüksége, Bulgáriával és Görögországgal pedig esetleg fölmerülhet a sürgősen szükségesnek mutatkozó intézkedések megtétele. A javaslatot, ugy, ahogy van, elfogadták. Ez történt a nyu-gdijtörvényjavaslatnál is, amelyhez csupán Csernoch és Teleszky pénzügyminiszter szólaltak föl. Nagyobb vita indult a költségvetés megvitatásánál. Ohorin Ferenc a gazda-sági krízisről beszélt. Nem lehet csodálni, — mondta ezután Chorin — hogy az uj adótörvények életbeléptetése nagyarányú nyugtalanságot okozott. Az uj adótörvény Magyarország modern átalakulásának főtényezőjét, a városi elemet sújtja, ele egyúttal a munkáselemet is érinti, mert terheit lényegesen emeli. Kéri a törvények életbeléptetésének 1914. januárig való elhalasztását. Chorin fölszólalásának további részében kifogásolta a külügyminiszternek a Prohászka-ügyben követett eljárását, azt. tudniillik, hogy heteken keresztül homályban hagyta a közvéleményt a történtek iránt s a legképtelenebb hirek cáfolat nélkül szárnyaltak tovább. Most kitűnt, hogy lényegesebb sérelem, mely fegyveres beavatkozásra alkalmat adott volna, nics. Az illetékes tényezőknek kötelességük lett volna erről a közönséget idejekorán tájékoztatni. Ezután az uj 125 -milliós kölcsönről beszélt Chorin: a kölcsönt terhesnek tartja, nean áll az, mintha ennek révén nagy külföldi tőke özön,lene be az országba. Mattekovits Sándor nem találja indokoltnak az adómozgalmat. Az adótörvények roszszak és azokat módosítani kell. Baj, hogy a létminimum ugy van megállapítva, bogy a mellett a becsületes bevallás lehetetlen. A szénkérdésről szólva, kifejti, hogy a bajt a kormánynak -kellene szanálni, A szénlriány oka az, hogy a termelők kartelt kötnek. Az állam szénbányászati akciója szerencsétlennek bizonyult. Cborin megjegyzése után báró Hatvany Sándor kijelentett-e, liogy országos gazdasági krízisről nem lelhet beszélni. Ullmann Adolf szerint jobb lett volna, ha az adótörvények január elsején életbeléptéik volna. Nem -ismeri el indokoltnak az elhalasztást célzó mozgalmat, miely egy klikkből ered. A krízist a világszerte beállott -nagy hiteligények idézték elő. Balázs Lajos rozsnyói iispök a kultusztárca költségvetéséről szólva, kifiejiti, -hogy -az állameszme kiépítését a -nemzetiségi területieken kellene végezni. Ferenc József unitárius püspök az unitárius egyház támogatását kéri, Glattf-elder Gyula Csanádi püspök pedig azt kérdezi, hogy mikorra remélhető a tanítói és lelkészfxzetésiek javítására vonatkozó törvényjavaslatok előterjesztése. Rudnyánszky József háró felszólalása után Lukács László miniszterelnök szólalt föl. Chorinnak azt válaszolja, hogy a külügyminiszter ellen emelt vád teljesen igazságtalan. Emlékezhetik Ohorin, hogy a delegációban mindenki dicsérni valónak tartotta azt a nyíltságot, amelyet a külügyminiszter imi-nden kérdés ke-zelésében tanusitot-t. A Braliászka-es-et egészen sajátságos körülmények között folyt l-e s a külügyminiszter bizonyára azért- nem nyilatkozott, mer-t hoss-zu időn át cs-ak hézagos információkat volt (módjában szerezni, hogy a külügyi helyzetből folyói,ag nagy bizonytalanság nehezedik közgazdaságii életünkre, de reméli, hogy a diplomáciának sikerülni fog kedvező eredményeket elérni. Arra az esetre, h-a reményünk ellenére e kedvező megoldás n,em következhetnék be, kötelességünk mindent megtenni, ami érdekeink megóvását biztosithatja. Teleszky János -pénzügyminiszter nem látja oly sötétnek a közgazdasági helyzetet, mint Chorin. örvend, hogy e tekintetben ma már nem áll egyedül. Amilyen hamar keletkezett a krizis, olyan hamar véget is érhet. A bajok egyik főoka az, hogy a takarékpénztári hetéteket kivonták. Az adótörvények élet beléptetésére a gazdasági viszonyokat nem tartja ma alkalmasnak. A szén akciónál nagy akciót vár az erdélyi földgáztól. Elismeri, hogy az uj kölcsön föltételei terhesek, de ez a kaimatlábviszonyok eredménye. Zichy János gróf közoktatásügyi miniszter válaszolt ezután Balázs -püspöknek. A jó felekezeti iskolákat támogatni fogja, de ahol állami érdek parancsolja, nem fog tartózkodni az államosításitól. Sajnálattal látja a tanítók körében mutatkozó fagyel-metlenség jeleit s e tekintet,ben a legnagyobb energiával kíván eljárni; a tanítói fizetésekre vonatkozó törvényjavaslat 'tárgyalásával kapcsolatban a tanítók pragmatikáját is elő-akarja terjeszteni. A bizottság a költségvetés is ,a többi ja vaslatot megszavazta s ezzel az ülés véget ért. — Lukács bécsi utja. Lukács László miniszterelnök délután a kiét óra harminc perckor induló vouattal Bécsbe utazott.