Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-20 / 110. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁÖ 19Í2. december 20 A jövő évi városrendezés. — Vita a rendkívüli közgyűlésen. — A fogadalmi templom. — (Saját tudósítónktól.) Ma délután négy órakor rendkívüli közgyűlésre ültek össze a város törvényhatósági bizottsági tagjai. A közgyűlés iránt élénk volt az érdeklődés, főleg a tüzérkaszárnya és az uj kórház telkének kérdése miatt. Ezek azonban kimaradtak a rendkívüli közgyűlés programjából. Pedig tegnap még az volt a terv és az ad hoc bizottságban is szó került róla, hogy a tüzérkaszárnya ügyét a mai közgyűlésen letárgyalják. Hogy ez nem történt megvannak egyszerű oka van. Amint megírtuk, az ad hoc bizottság nem mutatkozott hajlandónak arra, hogy az építendő uj kórház telkét átengedje a tüzérkaszárnya számára, de ehelyett a szeszgyár telkének fölajánlását határozta el. A telek átengedéséhez van némi szava a miniszternek is és opportunusnak tartották, hogy végleges közgyűlési határozat előtt kikérjék az ő véleményét. Mert valószínű, hogy a belügyminiszternek lesznek bizonyos észrevételei s ezek fölött elsiklani nem lehet. Ezért maradt le a mai rendkívüli közgyűlés tárgysorozatáról a tüzérkaszárnya ügye. A programon igy csupán a fogadalmi templom és az 1913. évi városrendezés szerepelt. A fogadalmi templom ügyében a közgyűlés a templom-bizottság javaslatát teljes egészében elfogadta, vagyis Foerk Ernőt bízta meg az építkezés vezetésével a Schulekféle tervek és szerződés alapján. A bizottsági tagok érdeklődését sokkal jobban lekötötte ennél az 1913. kövezési program, amely fölött élénk vita fejlődött ki. Csaknem minden felszólaló megnevezett egy-két utcát, ahol „ázsjai állapotok" vannak. Sok-sok kifogás hangzott el a kövezési program ellen, a végén aztán elsimult minden és a közgyűlés minden változtatás nélkül elfogadta a tanács javaslatát. Részletes tudósításunk itt következik: A fogadalmi templom, Gaál Endre dr. tanácsos, előadó (bejelenti, hogy Schiulek Frigyes budapesti mmi építész, a foga diai,mi templom építésétől öreg korára való tekintettel elállott, és erről levélben még az ősz elején értesítette Lázár György dr. polgármestert. Az igazi ok, lamiént Sohu'tek Frigyes a. templom építéséről lemondott, természetesen nem ez volt, hanoim az, bogy a műépítész niem volt hajlandó iá belügyminiszter által, kívánt részletes tervezetet és költségvetést elkészíteni. A polgármester, mintán iSdhíulek Frigyes a város ismételt felszólítására sem volt hajlandó ;a templom építését elvállalni, Foerk Ernő műépítésszel bocsátkozott tárgyalásokba, akiivel sikerült is megállapodásra jutni. A fogadalmi templom bizottsága kedden délután ült össze, bogy határozzon, vájjon pört. inditson-e a. szerződésszegő műépítész ellen, vagy pedig Foerk Ernőt bízza, meg a templom építésének vezetésével. A bizottság miután felesleges és céltalan perlekedéssel nem akarja a templom épitósét késleltetni, javasolja a közgyűlésnek, ihogy az építkezések vezetésével Foerk Ernő műépítészt bízza meg ,a Schulekkel kötött szerződés foltételei szerint. Az előadás után Kószó István szólt hozzá a tárgyhoz. Nemi tudta megállapítani az előadó szavaiból, hogy tulajdonképpen mekkora az összeg, amelyet Foerk Ernő kapna a művezetésért. Szükségesnek tartja, hogy ez irányban fix megállapodás jöjjön létre a város és la [műépítész között,, nehogy utólag annyi száimitassék föl, amennyi a műépítésznek tetszik. Lázár György dr. kijelenti, hogy megvan a megállapodás azokra az összegekre nézve, amelyeket Foerk !a vállalkozásért kapni fog. Az előadó felolvasta, a feltételekét, amelyekből pontosan kitűnnek a számadatok. Kószó István dr.: Akkor nem hallottam. Több felszólalás nem történt s laz elnöklő polgármester határozatiként .jelenti ki, hogy a város a Schulek Frigyessel kötött A különbség. Irta: Biró Lajos. A férfi (fanyarul):... És énnekem is ei kell már utaznom. És ideges is vagyok már. És a munka sem megy jól. És nem is érdemes az egészszel foglalkozni. És ... a legjobb lesz, ha abba hagyjuk az egészet. Az asszony: Jó, hagyjuk abba az egészet. Nem hiszem ugyan, hogy magának igaza van. Szó sincs róla, hogy a munka ne menne jól; és ma még sokkal inkább érdemes vele foglalkozni, mint egy félévvel ezelőtt, amikor hozzáfogtunk. De ahogy akarja, ahogy magának tetszik... Én csak egyet kívánok: legyen őszinte és mondja meg, (miért akar mindent abbahagyni, miért akar elutazni. „ A férfi: El kell utaznom ... külföldre ... és ideges- is vagyok ... Az asszony: Nem kell most sürgősebben elutaznia, mint egy félévvel ezelőtt. Amióta mindennap találkozunk, legalább százszor mondta, hogy nem is ideges már. Hogy ez a rendszeres munka itt a könyvtárban jobb, mintha a tengerparton üdülne. Egy héttel ezelőtt azt mondta, hogy a könyvtár olyan, mint egy szanatórium. A férfi: Igen, igaz, de azóta ... Az asszony: Igen, nagyon helyes: azóta. Azóta történt valami, ami a maga véleményét megváltoztatta. Ami magát egészen kiforgatta magából. Ezt akarom tudni, ezt mondja meg nekem. Mi az, ami azóta történt? A férfi: Semmi. Igazán semmi. Biztosíthatom ... Az asszony: Ne biztosítson. Úgyis tudom, hogy most nem mond igazat. Pedig kérem, .mondja meg az igazat. Elég jó barátok, vagyunk.., voltunk arra, hogy őszinte- ' séget követelhessek magától. És ha az a tudományos munka, amelyet egy félév óta együtt végzünk, amelyben az én részemet nem tudom ... mennyire becsüli... A férfi: Nagyon sokra becsülöm. Ezt őszintén mondom. Ezt százszor megmutattam. Az asszony: Igen, ezt elég sokszor megmutatta. És ezt őszintén mondja. A többit tehát nem mondja őszintén ... A férfi: De igen... Az asszony: De nem. Nem mondta őszintén. Ha azonban az a tudományos munka, amelyet félév óta együtt végzünk, semmi másra nem ad is jogot, arra jogot ad, hogy egy nyilt és baráti szót követelhessek magától. A férfi (hallgat). Az asszony: Ha hallgat, akkor kezdem megérteni, mit hallgat el. A férfi: Kérem, higyje el... Az asszony: Semmit sem hiszek el. Hanem most már csak egyet kérek. Megkímélem magát attól, hogy egy nyilvánvalóan kínos kimagyarázgatásba belefogjon és csak azt kérem: feleljen őszintén arra, amit kérdezek. Ezt meg kell ígérnie. Ezt meg kell tennie. Jó? A férfi: Jó. Az asszony: Tehát... Ugy-e bár, amikor háromnegyed évvel ezelőtt az egyetemen megismerkedtünk, maga csak annyit tudott rólam, hogy pár hónapos házasság után elváltam, hogy mikor elváltam, akkor visszajöttem az egyetemre és hogy már négy éve élek igy ... mint szabad, egészen független asszony... Ugy-e csak ennyit tudott rólam? A férfi: Igen. Az asszony: Amikor azután megbaiátkoztunk és amikor belefogtunk a nagy munkánkba és az egész félév alatt, amely azóta szerződés pontjai alapján Foerk Erinőt bizza meg -a fogadalmi -templom építésének müve- * zetésével. A kövezési program. Bokor Pál (helyettes polgármester terjesztette -elő la tanács javaslatát az 1913. évi kövezési program foganatosítására vonatkozólag. A programiba azoknak az utcáknak ós útvonalaknak a .rendezését vették föl, amelyeik immár elodázhatatlanok, .de tekintetbe vették azt is, hogy a rendelkezésre állló összegen tnl kölcsönre támaszkodni nem lehet. A városnak nincsen imost olyan rendelkezésére álló szabad összege, amelyet ideiglenesen a. program szélesebhkörii megvalósítására hasz nál hatnia föl és akadályokat gördítene ez élé a csatornázási tervezet keresztülvitele is. Az 1913. óvd kövezési program három táblázatból áll. A,z első az állandó jéllegii kiadásokat foglalja .magában, a imásodifc .meghatározott utcák kővel és aszfalttal való végleges rendezését s -a harmadik az ideiglenes rendezéseket. Az állandó jellegű kiadások között szerepelnek személyi és dologi kiadások: kövezetlen utcák és területek fentantása, csatornák és átereszek jókarhan tartása és tatarozása, imakadáttiHutak íentartása, .műszaki költségek, továbbá az 1913. évi program terhére utalt munkák (ilyen a Török-utCa burkolási költségének harmadik részlete) ós végül az aszfalt-burkolatok fenítartási költségei. Az állandó jellegű kiadások végső öszszege 131390 koronát tesz ki. Az 1913. .évi városrendezési program második csoportbeli .munlÉáiatál közt a következő végleges rendezés alá kerülő utcák szerepelnék: a Szentháromság-utca kiaszfaltozásá egész hosszában 163000 korona költséggel, a felsőipariskola környékének rendezése, a Kórház-utcától a Rigó-utcáig és a Rigó-utca a Kórház-utoa ós a menhely között, a (Menhely-utca és a Stáció-utca, mint ugyancsak a felsőipa.riiskola környékéhez vett utcák; az állami felső kereskedelmi iskola környékének rendezése, a Batthyány-utoa ;a Kazínczy-utcáíg, továbbá a Kaeánczy-fuitoa és a Ferenc-József rakpart; a református templom környékének végleges rendezése kompriméaszfnlttal; végüli az Alföldi-utca (a Zerge-ntca. ós Nagy eltelt, maga csak annyit tudott rólam, hogy barátnak nem vagyok rossz, hogy tudom, amit a munkához tudnom kell és végre, hogy ... egyedül élek ... Igy van? A férfi: Igy. Az asszony: Tegnapelőtt azonban megtudott rólam még valamit. Igaz? A férfi: Nem igaz. Az asszony: De igaz. Megtudott rólam .még valamit. Tegnap délelőtt már kedvteieniil jött a könyvtárba. Délután azután ... délután ... talán még ... tudakozódott is ... A férfi (elpirul és elfordítja a fejét). Az asszony: Igen. Tudakozódott. Azután annak a hatása alatt, amit megtudott, ma jön és bejelenti, liogy el kell utaznia, hogy ideges, hogy a munkát nem érdemes folytatni... A férfi: De nem ... Az asszony (folytatja a mondatát): ... A helyett, hogy őszintén megmondaná: „nem maradok itt... mert ezt hallottam magáról... igaz-e ez?" A férfi (.meglepetve): Talán nem igaz? Azt akarja mondani, hogy nem igaz? Az asszony (komolyan, egy kis keserűséggel): De igaz. Nem akarom azt mondani, hogy nem igaz. Hanem most már — ugy-e bár? — ne.m tagadja, hogy csakugyan hallott rólam valamit és hogy azérr akar itt mindent abbahagyni. Nem tagadja? A férfi (elszántan): Nem. Az asszony: Nagyon helyes. Úgyis éreztem. Úgyis láttam. Úgyis tudtam. Hanem most már azután teljes őszinteséget! — mi kifogása van ellenem? A férfi: Nézze... én azt hallottam, hogy niagánák ... hogyan .mondjam, hogy meg ne sértsem ... van egy barátja ... Az asszony: Egy barátom. Szeretőm. A férfi: Igen. Hát... (vonogatja a vállát; nem tud tovább beszélni).