Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-20 / 110. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁÖ 19Í2. december 20 A jövő évi városrendezés. — Vita a rendkívüli közgyűlé­sen. — A fogadalmi templom. — (Saját tudósítónktól.) Ma délután négy órakor rendkívüli közgyűlésre ültek össze a város törvényhatósági bizottsági tagjai. A közgyűlés iránt élénk volt az érdeklődés, fő­leg a tüzérkaszárnya és az uj kórház telké­nek kérdése miatt. Ezek azonban kimarad­tak a rendkívüli közgyűlés programjából. Pedig tegnap még az volt a terv és az ad hoc bizottságban is szó került róla, hogy a tüzér­kaszárnya ügyét a mai közgyűlésen letár­gyalják. Hogy ez nem történt megvannak egyszerű oka van. Amint megírtuk, az ad hoc bizottság nem mutatkozott hajlandónak arra, hogy az építendő uj kórház telkét át­engedje a tüzérkaszárnya számára, de ehe­lyett a szeszgyár telkének fölajánlását ha­tározta el. A telek átengedéséhez van némi szava a miniszternek is és opportunusnak tartották, hogy végleges közgyűlési határo­zat előtt kikérjék az ő véleményét. Mert va­lószínű, hogy a belügyminiszternek lesznek bizonyos észrevételei s ezek fölött elsiklani nem lehet. Ezért maradt le a mai rendkívüli közgyűlés tárgysorozatáról a tüzérkaszár­nya ügye. A programon igy csupán a fogadalmi templom és az 1913. évi városrendezés sze­repelt. A fogadalmi templom ügyében a köz­gyűlés a templom-bizottság javaslatát teljes egészében elfogadta, vagyis Foerk Ernőt bíz­ta meg az építkezés vezetésével a Schulek­féle tervek és szerződés alapján. A bizottsági tagok érdeklődését sokkal jobban lekötötte ennél az 1913. kövezési program, amely fö­lött élénk vita fejlődött ki. Csaknem minden felszólaló megnevezett egy-két utcát, ahol „ázsjai állapotok" vannak. Sok-sok kifogás hangzott el a kövezési program ellen, a vé­gén aztán elsimult minden és a közgyűlés minden változtatás nélkül elfogadta a tanács javaslatát. Részletes tudósításunk itt következik: A fogadalmi templom, Gaál Endre dr. tanácsos, előadó (bejelen­ti, hogy Schiulek Frigyes budapesti mmi épí­tész, a foga diai,mi templom építésétől öreg ko­rára való tekintettel elállott, és erről levél­ben még az ősz elején értesítette Lázár György dr. polgármestert. Az igazi ok, lamiént Sohu'tek Frigyes a. templom építéséről lemon­dott, természetesen nem ez volt, hanoim az, bogy a műépítész niem volt hajlandó iá bel­ügyminiszter által, kívánt részletes tervezetet és költségvetést elkészíteni. A polgármester, mintán iSdhíulek Frigyes a város ismételt felszólítására sem volt hajlandó ;a templom építését elvállalni, Foerk Ernő műépítésszel bocsátkozott tárgyalásokba, akiivel sikerült is megállapodásra jutni. A fogadalmi templom bizottsága kedden délután ült össze, bogy határozzon, vájjon pört. inditson-e a. szerződésszegő műépítész ellen, vagy pedig Foerk Ernőt bízza, meg a templom építésének vezetésével. A bizottság miután felesleges és céltalan perlekedéssel nem akarja a templom épitósét késleltetni, javasolja a közgyűlésnek, ihogy az építkezé­sek vezetésével Foerk Ernő műépítészt bíz­za meg ,a Schulekkel kötött szerződés foltéte­lei szerint. Az előadás után Kószó István szólt hoz­zá a tárgyhoz. Nemi tudta megállapítani az előadó szavaiból, hogy tulajdonképpen mek­kora az összeg, amelyet Foerk Ernő kapna a művezetésért. Szükségesnek tartja, hogy ez irányban fix megállapodás jöjjön létre a vá­ros és la [műépítész között,, nehogy utólag annyi száimitassék föl, amennyi a műépítész­nek tetszik. Lázár György dr. kijelenti, hogy megvan a megállapodás azokra az összegekre nézve, amelyeket Foerk !a vállalkozásért kapni fog. Az előadó felolvasta, a feltételekét, amelyek­ből pontosan kitűnnek a számadatok. Kószó István dr.: Akkor nem hallottam. Több felszólalás nem történt s laz elnök­lő polgármester határozatiként .jelenti ki, hogy a város a Schulek Frigyessel kötött A különbség. Irta: Biró Lajos. A férfi (fanyarul):... És énnekem is ei kell már utaznom. És ideges is vagyok már. És a munka sem megy jól. És nem is érde­mes az egészszel foglalkozni. És ... a leg­jobb lesz, ha abba hagyjuk az egészet. Az asszony: Jó, hagyjuk abba az egé­szet. Nem hiszem ugyan, hogy magának igaza van. Szó sincs róla, hogy a munka ne menne jól; és ma még sokkal inkább érde­mes vele foglalkozni, mint egy félévvel ez­előtt, amikor hozzáfogtunk. De ahogy akar­ja, ahogy magának tetszik... Én csak egyet kívánok: legyen őszinte és mondja meg, (miért akar mindent abbahagyni, miért akar elutazni. „ A férfi: El kell utaznom ... külföldre ... és ideges- is vagyok ... Az asszony: Nem kell most sürgősebben elutaznia, mint egy félévvel ezelőtt. Amióta mindennap találkozunk, legalább százszor mondta, hogy nem is ideges már. Hogy ez a rendszeres munka itt a könyvtárban jobb, mintha a tengerparton üdülne. Egy héttel ez­előtt azt mondta, hogy a könyvtár olyan, mint egy szanatórium. A férfi: Igen, igaz, de azóta ... Az asszony: Igen, nagyon helyes: az­óta. Azóta történt valami, ami a maga véle­ményét megváltoztatta. Ami magát egészen kiforgatta magából. Ezt akarom tudni, ezt mondja meg nekem. Mi az, ami azóta tör­tént? A férfi: Semmi. Igazán semmi. Bizto­síthatom ... Az asszony: Ne biztosítson. Úgyis tu­dom, hogy most nem mond igazat. Pedig kérem, .mondja meg az igazat. Elég jó bará­tok, vagyunk.., voltunk arra, hogy őszinte- ' séget követelhessek magától. És ha az a tudo­mányos munka, amelyet egy félév óta együtt végzünk, amelyben az én részemet nem tu­dom ... mennyire becsüli... A férfi: Nagyon sokra becsülöm. Ezt őszintén mondom. Ezt százszor megmutat­tam. Az asszony: Igen, ezt elég sokszor meg­mutatta. És ezt őszintén mondja. A többit tehát nem mondja őszintén ... A férfi: De igen... Az asszony: De nem. Nem mondta őszin­tén. Ha azonban az a tudományos munka, amelyet félév óta együtt végzünk, semmi másra nem ad is jogot, arra jogot ad, hogy egy nyilt és baráti szót követelhessek ma­gától. A férfi (hallgat). Az asszony: Ha hallgat, akkor kezdem megérteni, mit hallgat el. A férfi: Kérem, higyje el... Az asszony: Semmit sem hiszek el. Ha­nem most már csak egyet kérek. Megkímé­lem magát attól, hogy egy nyilvánvalóan kí­nos kimagyarázgatásba belefogjon és csak azt kérem: feleljen őszintén arra, amit kér­dezek. Ezt meg kell ígérnie. Ezt meg kell tennie. Jó? A férfi: Jó. Az asszony: Tehát... Ugy-e bár, ami­kor háromnegyed évvel ezelőtt az egyetemen megismerkedtünk, maga csak annyit tudott rólam, hogy pár hónapos házasság után el­váltam, hogy mikor elváltam, akkor vissza­jöttem az egyetemre és hogy már négy éve élek igy ... mint szabad, egészen független asszony... Ugy-e csak ennyit tudott ró­lam? A férfi: Igen. Az asszony: Amikor azután megbaiát­koztunk és amikor belefogtunk a nagy mun­kánkba és az egész félév alatt, amely azóta szerződés pontjai alapján Foerk Erinőt bizza meg -a fogadalmi -templom építésének müve- * zetésével. A kövezési program. Bokor Pál (helyettes polgármester ter­jesztette -elő la tanács javaslatát az 1913. évi kövezési program foganatosítására vonatko­zólag. A programiba azoknak az utcáknak ós útvonalaknak a .rendezését vették föl, ame­lyeik immár elodázhatatlanok, .de tekintetbe vették azt is, hogy a rendelkezésre állló össze­gen tnl kölcsönre támaszkodni nem lehet. A városnak nincsen imost olyan rendelkezésére álló szabad összege, amelyet ideiglenesen a. program szélesebhkörii megvalósítására hasz nál hatnia föl és akadályokat gördítene ez élé a csatornázási tervezet keresztülvitele is. Az 1913. óvd kövezési program három táblázatból áll. A,z első az állandó jéllegii kiadásokat foglalja .magában, a imásodifc .meghatározott utcák kővel és aszfalttal való végleges rende­zését s -a harmadik az ideiglenes rendezése­ket. Az állandó jellegű kiadások között sze­repelnek személyi és dologi kiadások: köve­zetlen utcák és területek fentantása, csator­nák és átereszek jókarhan tartása és tataro­zása, imakadáttiHutak íentartása, .műszaki költségek, továbbá az 1913. évi program ter­hére utalt munkák (ilyen a Török-utCa bur­kolási költségének harmadik részlete) ós vé­gül az aszfalt-burkolatok fenítartási költsé­gei. Az állandó jellegű kiadások végső ösz­szege 131390 koronát tesz ki. Az 1913. .évi vá­rosrendezési program második csoportbeli .munlÉáiatál közt a következő végleges rende­zés alá kerülő utcák szerepelnék: a Szenthá­romság-utca kiaszfaltozásá egész hosszában 163000 korona költséggel, a felsőipariskola környékének rendezése, a Kórház-utcától a Rigó-utcáig és a Rigó-utca a Kórház-utoa ós a menhely között, a (Menhely-utca és a Stáció-utca, mint ugyancsak a felsőipa.riisko­la környékéhez vett utcák; az állami felső kereskedelmi iskola környékének rendezése, a Batthyány-utoa ;a Kazínczy-utcáíg, továb­bá a Kaeánczy-fuitoa és a Ferenc-József rak­part; a református templom környékének végleges rendezése kompriméaszfnlttal; vé­güli az Alföldi-utca (a Zerge-ntca. ós Nagy eltelt, maga csak annyit tudott rólam, hogy barátnak nem vagyok rossz, hogy tudom, amit a munkához tudnom kell és végre, hogy ... egyedül élek ... Igy van? A férfi: Igy. Az asszony: Tegnapelőtt azonban meg­tudott rólam még valamit. Igaz? A férfi: Nem igaz. Az asszony: De igaz. Megtudott rólam .még valamit. Tegnap délelőtt már kedvteie­niil jött a könyvtárba. Délután azután ... délután ... talán még ... tudakozódott is ... A férfi (elpirul és elfordítja a fejét). Az asszony: Igen. Tudakozódott. Az­után annak a hatása alatt, amit megtudott, ma jön és bejelenti, liogy el kell utaznia, hogy ideges, hogy a munkát nem érdemes folytatni... A férfi: De nem ... Az asszony (folytatja a mondatát): ... A helyett, hogy őszintén megmondaná: „nem maradok itt... mert ezt hallottam magá­ról... igaz-e ez?" A férfi (.meglepetve): Talán nem igaz? Azt akarja mondani, hogy nem igaz? Az asszony (komolyan, egy kis keserű­séggel): De igaz. Nem akarom azt monda­ni, hogy nem igaz. Hanem most már — ugy-e bár? — ne.m tagadja, hogy csakugyan hallott rólam valamit és hogy azérr akar itt mindent abbahagyni. Nem tagadja? A férfi (elszántan): Nem. Az asszony: Nagyon helyes. Úgyis érez­tem. Úgyis láttam. Úgyis tudtam. Hanem most már azután teljes őszinteséget! — mi kifogása van ellenem? A férfi: Nézze... én azt hallottam, hogy niagánák ... hogyan .mondjam, hogy meg ne sértsem ... van egy barátja ... Az asszony: Egy barátom. Szeretőm. A férfi: Igen. Hát... (vonogatja a vál­lát; nem tud tovább beszélni).

Next

/
Oldalképek
Tartalom