Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-12 / 103. szám

1912. december 12. DÉLMAÓYARORSZÁG Beszélgetés Danevvel. A kiváló bolgár államférfi nyi­latkozott a monarchia és Szerbia konfliktusáról. — El fog intéződ­ni, — mondotta. Szerinte Auf­fenberg és Schemua lemondása korántsem jelent háborút. „Nem lehet a helyzet elmérgesedéséről beszélni." (Saját tudósitónktól.) Danev dr., a bol­gár szobranje elnöke, ma reggel London felé útjában keresztül utazott Budapesten. Buka­restből jött, ahol tegnapelőtt a román kor­mánykörökkel tárgyalt a íiiggőben levő nem­zetiközi kérdésekről. Utján a főtitkára, Mil­cseff dr., a szófiai külügyminisztériumba be­osztott követségi tanácsos kisérte. Reggel hét óra harmincöt perckor a bukaresti gyors­vonattal érkezett Danev dr. a nyuyati pálya­udvarra, ahol Konstantinovics Spaszó buda­pesti bolgár főkonzul várta. A szobranje-el­nök meg sem pihent Budapesten, husz perc­nyi itt tartózkodás után felült a hét óra ötven­öt perckor induló bécsi gyorsvonatra. Dél­után a császárvárosból is tovább utazik Berlinbe, ahonnan holnap folytatja útját London felé. Útközben rövidre szabott láto­gatásokat tesz. Bécsben a pályaudvarról egyenesen a Ballplatzra hajtatott, ahol kon­ferenciája volt Berchtold gróf külügyminisz­terrel, holnap délelőtt pedig Kiderlen-W iich­terrel tanácskozik Berlinben. Alacsony, tömzsi, szurószemü, szürke­ajszu, kecskeszakállas, cvikkeres ember a zobranje elnöke. Kitűnően beszél franciául igen jól németül. Az utóbbira Ferdinánd rály maga tanította meg Danev dr.-t, aki ^bizalmasabb barátja a bolgár uralkodó­ik. Bukarestből Budapestig hálókocsiban tte meg az utat. Segesvárnál megtudta, Így Kolozsvárott egész sereg újságíró vja. Erre gyorsan megvacsorázott és már ee nyolc órakor Székely'kocsárdnál lefe­kit, hogy elkerülje a velük való találko­zó. A jelentkezőket Milcseff dr. fogadta s aial utasította el, hogy a kegyelmes ur fa­rit és alszik. Csakugyan aludt. Ceglédnél ébredt fel skorán reggel, ott a hálókocsiban fogadta eiyik budapesti újságírót, ki az intervjuról eeket a részleteket közli velünk: — Eddig minden :újságírót elkerül­tem, — mondta Danev. Ön az egyetlen, akit fogadok, azonban önnek sem mond­hatok semmit. Kompromittálnám a ma­gam pozícióját s küldetését, ha csak egy szót is szólanék. Az újságírók a szükséges veszedelem, — tette hozzá mosolyogva, — szeretem őket, de félek tőlük. Nem hozok véres kardot s ha nem'lenne kissé mulat­ságos a hasonlat, azt merném állítani, hogy inkább a Noé galambja vagyok. En­nél többet azonban igazán nem mondhatok. Sietek. Félegykor leszek Bécsben, egy óra­kor találkozásom van Berchtold gróffal, két óra husz perckor már utazom is tovább Berlinbe. Reggel hét óra huszonöt perc­kor érkezem a német fővárosba, nyolc órakor Kiderlen-W achternél leszek, tiz óra tiz perckor tovább visz a vonat Hamburgba s holnapután már a londoni ködöt próbálom elosztani. Ez az utiprogrammom. El va­gyok készülve rá, hogy valahol kolera-zár alá vesznek, hiszen egyenesen Csataldzsá­ból jövök s akkor a többi békekövetet is kénytelen leszek meghívni a quarantaine­ba, ahol aztán együtt erőlködhetünk azon, nehogy kolerát kapjon a béke! — Auffenberg és Schemua lemondásá­nak — folytatta Danev — nem tulajdoni­tok különösebb jelentőséget. Semmiesetre sem jelent háborút. Nem állunk ilyen kom­plikációk előtt. Amig a hatalmak nem dön­töttek a függő kérdések dolgában, nem lehet a helyzet elmérgesedéséről beszélni s addig szó sem lehet arról, hogy a mon­archia megtámadná Szerbiát. Biztosra veszem, hogy ez a helyzet. Ha azonban csalódnék, az világháborút jelentene. Op­timista vagyok. A szerb-magyar-osztrák konfliktus el' fog intéződni, a bolgár-görög ellentéteknek pedig nincsen komoly jelen­tőségük. Bulgária és Románia között fenn­álló ellentétekről szó sem lehet. Milcseff dr. szólt közbe: — Ezt mondta a kegyelmes ur huszon­négy órával ezelőtt Mille román szenátor­nak is, Bukarest és Predeál között a vo­naton. — Ezt mondtam, — folytatta Danev — nem is mondhattam mást. Hiszen meggyő­ződésem, hogy ez a helyzet. Kezet nyújtott s magyarul búcsúzott: — A viszontlátásra! A londoni randevú. — Törökország utasításának főbb pontjai. — Uj jelentkezők. — A kiküldöttek e hé­ten mindnyájan megérkeznek Angliába. — Román izgatás a görög katonák ellen. — (Saját tudósitónktól.) A londoni talál­kozás mig meg nem történik, mindaddig esönd jellemzi a balkáni harci állapotot. Londoni jelentés szerint a montenegrói békedelegátusok ma ide érkeztek, a szerb és bolgár delegátusok holnap érkeznek meg és a törökök holnapután, pénteken. Bukarestből érkezik az a figyelemre való hir, hogy a román kormány az angol kormánynál lépést tett, hogy a nagyköveti konferenciára a londoni romúntkövetet is meghívják. Az angol kormány ebben a kér­désben még nem döntött. A spanyol kor­mány is mint közép-tengeri hatálom ezzel a kérései fordult az angol kabinethez. Szó­val már két uj jelentkező akadt. Esetleg még több is akadhat . . . Akik azt hiszik, hogy Törökország minden békeajánlatot elfogad majd, azok csalódni fognak. A török fővárosból, jól értesült helyről jelentik, hogy a török bé­kedelegátusok a portától utasitást kaptak, hogy a londoni béketárgyaláson a török birodalom megváltoztathatatlan nemzeti presztízsének elvét képviseljék. A delegá­tusok Drinápolyra, a sziget-tengerre és Albániára vonatkozóan határozott utasítá­sokat kaptak, de Macedóniáról szabadon tanácskozhatnak. Szóval ez a török nyilat­kozat már sejtteti, hogy körülbelül milyen alapon jöhet létre a megegyezés.. A Szkntariban lévő török csapatok folyton provokálják a montenegróiakat. A törökök tegnap is többször kitörtek a vár­ból és megtámadták a montenegrói előőr­söket. A csatározásban sokan megsebesül­tek és Mirkó herceg is veszedelemben for­gott. A montenegróiak a török ágyuk tü­zelését hevesen viszonozták. A harcban álló görög katonák Mace­dóniában elkövetett kegyetlensége, a kuco­oláhok bántalmazása élénken foglalkoztat­ja a román sajtót és a lakosság körében elkeseredést szült. A romániai sajtó és a nacionalista egyesületek állandóan görög ellenes agitációt fejtenek ki, Az egész Ro­mániában elterjedt román nemzeti liga Románia valamennyi városában vasárna­ponként nagy tiltakozó népgyűlést tart és a tömegesen érkező határozati javaslatok arra hivják föl a kormányt, hogy a görö­göket Románia területétől utasítsák ki. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: A béketárgyalások föltételei Törökország részéről. Konstantinápoly, december 11. Teljesen megbizható forrásból jelentik, hogy a török béketárgyalási meghatalmazottakat olyan utasításokkal látták el, melyek általánosság­ban a nemzeti presztízs megvédésére vonat­koznak, de ezt az elvet illetőleg eltérést nem tűrnek meg. A főbb pontokat: Drinápolyt, az archipelagust és Albániát illetőleg a meg­hatalmazottaknak kötött marsrutájuk van. Macedóniát illetőleg azonban szabadon ren­delkezhetnek. Ezeknek a szempontoknak, melyek a hadsereg akaratát is jelentik, felel meg az is, hogy meghatalmazottakká három tábornokot neveztek ki. Csak ha álláspontju­kat az első londoni béketárgyalásokon el­fogadják, fogják hivatásos diplomaták a nemzetközi kérdéseik, a dette publique, a do­hány-monopolinm, az elzálogosított vámjö­vedelmek és más elintézendő ügyek tárgya­lását megkezdeni. Ellenesetben a tárgyalá­sokat azonnal meg fogják szakítani. A béke­delegátusok, hogy a tárgyalásokat mielőbb megkezdhessék, nem Frankfurton és Párison át, mint ahogy eredetileg tervezték, hanem közvetlenül Ostendén át utaznak Londonba. Csupán Osmani Nizami pasa fog három óra hosszáig Berlinben időzni. Románia a görögök ellen. Bukarest, december 11. A harciban álló görög katonák Macedóniában elkövetett ke­gyetlenségei és a kucooláhok bántalmazása élénken foglalkoztatják a román sajtót és a lakosság körében elkeseredést keltettek. A ro mániái sajtó s a nacionalista eegyesiiletek ál­landóan görögellenes agitációt fejtenek ki. Egész Romániában elterjedt román nemzeti liga Románia valamennyi városában vasár­naponként nagy tiltakozó népgyiiléseket tart és a tömegesen érkező határozati javaslatok arra hivják fel a kormányt, liogy a Romániá­ban tartózkodó görögöket utasítsa ki. BraiIá­ban és a kikötővárosokiban, hol a hajós ke­reskedelem teljesen görög kezekben van, a kormányhoz beérkező határozati javaslatok nagy nyugtalanságot keltenek. A román hadügyminisztérium hivatalosan megcáfolja a külföldi lapok ama liirét, liogy a román kormány négy hadihajót rendelt meg. A tó­: ves hir onnan keletkezett, hogy a kormány külföldön négy kereskedelmi hajót rendelt. Elesik tehát az a kombináció is, hogy a mi­nisztertanács 30—50 millió frankot szavazott volna meg rendkivüli haditengerészeti hitel­re. A rendkivüli Hitel összege 15 millió lesz. Görögország igazolja magát. Athén, december 11. Görögországnak a háború alkalmával kiállított katonai erejére vonatkozólag egyes lapokban megjelent va­lótlan jelentésekkel szemben az athéni táv­irati ügynökség kijelenti, hogy a rendes gö­rög hadsereg 185.000 emberhői állott, mely­be nincsenek beleszámítva a haditengerészet emberei, valamint a krétai, epiruszi és ma­cedóniai önkénteseik sem. Egység Anglia ellen. Konstantinápoly, december 11. A legjobb forrásból közliik, hogy a Líbiára vonatkozó orosz—francia egyezményt régtől fogva elő­készítették és Anglia tudta nélkül pecsételték arieg. A megegyezésnek az a célja, hogy Angliának a szándékát, hogy befolyását Egyiptomon át Libiára is (kiterjessze és fait accomplit teremtsen, megakadályozza. Az itteni francia körökben azt mondják, hogy ez reváns Fasodáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom