Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-11 / 102. szám

2 DfiLMAGYARORSZXG 1912. december 10. tika a leggyalázatosabb játékot iizi. Egyik nap nagykegyesen kinyilatkoztatja Pasics ur, hogy nem kell neki Albánia, másnap kijelenti, hogy Szerbiára nézve életkérdés, hogy Albániát megkapja. Ugyanígy szélsÓségeskedik a belgrádi sajtó is. Már az adriai kikötő kérdésében sokkal őszintébbek a szerbek. Ebből a követelésből hajszálnyit sem akarnak engedni. Azt mondják, legyen inkább világháború, de Durazzót s a hozzávezető országutat meg kell kapniok. Ismerjük ezt a hangot az aneksziós válság idejéből. Akkor is addig szájaskodtak, bolonditották önmagukat és izgatták .magok ellen a monarchiát, mig a legcsufosabb leszerelés be nem következett, amelynek csattanója György királyfi elcsapatása volt. Most is igy lesz, ha csak Oroszország hadat nem üzen a hármas szövetségnek Szerbia kikötője miatt. Józan észszel azonban nem tudjuk elképzelni, hogy ez a hadüzenet ilyen okból bekövetkezzék. A hármas szövetséggel való háború olyan kockázat Oroszország részéről, amelynél nagyobbat a világtörténelem nem ismer. Oroszországnak, amely száz év óta,minden háborút elveszített, amelynek hadserege demoralizált, felszerelése tökéletlen, a győzelemre semmi sánsza a hármas szövetség hatalmai ellen való háborúban. Az európai háború, a nagyhatalmak erejének véres összemérése tehát minden valószínűség szerint elkerülhető lesz, de aligha marad el a Prohászka-affér miatt a büntető expedíció és az a helyzet mai kiélezettsége mellett is szinte képtelenségnek látszik, hogy Ausztria-Magyarország e miatt találja magát szemben Oroszországgal. pálcám után nyúlok és már indulok is a klubba, két hiénát keresni, akik szivesek lesznek megbízásomból, ugy van, tneg-bi-zá-som-ból közreműködni abban, hogy a lovagiasság szabályai szerint fűbe harapjak. Föl a fejet! Ki a mellet! Az utca rámfigyel. Fölteszein az uri dölyf vasálarcát, — és érzem, látom, mennyire tisztelnék. Bon jour: itt megy a gáncs és félelem nélküli lovag! Tiz percig sem tartott a tanácskozás. Előkelőek és nyugodtak voltunk. Én mosolyogtam is. Meg vagyok győződve, hogy utánozbatatlanul mosolyogtam. Ehhez a mosolyhoz csak én értek. Rendeznem kell a gondolataimat. Attól félek, hogy ...megőrülök. Lássuk csak. Tehát most megint itthon vagyok a lakásomon. Este öt óra. Tizenkét óra még az élet. Hajnali ötkor jönnék a pribékek. Az én barátaim. A párbajsegédeiim. És sebtiben hurcolnak a vesztőhelyre. Az eredmény — én tudom: miért — semnni esetre sem kétséges ... Tizenkét órányi idő van. Ennyi bizonyos. Most írnég segíthetek magamon. Még menekülhetek, még szökhetem. Világgá bujdoshatom... A nyúl nem gyávább nálam — és mégsem birok megszökni. A démon a sarkamban jár. Árnyékomul szegődött és nem merek hátranézni. Még kevésbé a tükörbe nézni, amelyben, pár nap előtt, .mintha láttam volna; de akkor azt hittem, illetve azzal igyekeztem megnyugtatni magamat, hogy csak árnyékom. Meg vagyok láncolva, de nem a becsületérzéssel. Mert mi a becsület a biztos halál kapujában? Rongy. Ami leláncol, — az a végzet. Mert tudom, hogy a végzetes egy A szegedi ügyészség és a délvidéki szerbek. — Királysértők és hazaárulók tömege. — (Saját tudósítónktól) A szegedi ügyészséget lázas munka foglalkoztatja mostanában. A királyi ügyészek és a kezelő-személyzetiik fokozott erővel dolgoznak. Este hét órakor még mindig világosság árad az ügyészség ablakain keresztül. Ennek a nagy elfoglaltságnak, lázas munkának a délvidéki szerbek mozgolódása az eredője. Forrongásról nem lehet beszélni, az bizonyos. A szerbek általában nyugodtan viselkednek, csak egyes községben akad néhány ember, akiknek a föllépése kifogásolható. A szegedi ügyészség nyomozása most abban az irányban halad, hogy etek az agressziv viselkedésű szerbek nem-e Belgrád ágensei? A csendörségnek ugyanis az a gyanúja, sőt némely esetben bizonyíték is áll rendelkezésre, liogv a letartóztatott felségsértők és hazaárulók állandóan érintkeztek Szerbiával és a cselekedetük megjelölt utasításra történt. Az a föltevés, mintha kémszolgálatot is teljesítettek volna a letartóztatott királysértők, elesett, mert ahoz kevésbé intelligensek. Csaik hangulatkeltés volt a céljuk — egyelőre. A szimpátiát lázadássá akarták fokozni, ez az igyekezetük azonban megtört a csendőrség éberségén és mondhatni, a szerbek nyugodt viselkedésén. A csendőrség mostanában .majd minden nap rajtakap egy-egy királysértő vagy hazaáruló szerbet. Ezeket aztán mind a szegedi ügyészség fogházába szállítják. Az ilyen politikai bűnösök fölött tudvalevőleg csak annak a városnak a törvényszéke ítélkezhet, ahol Ítélőtábla is van. Kedden délelőtt is beszállítottak egy királysértőt a szegedi ügyészség fogházába. Gruin György a neve, a zentai csendőrség esztendő holnap lejár; és mert eddig nem haltam meg, mert eddig óvatosan kerültem mindent, ami veszélyes lehet, — holnap elkerülhetetlenül meg kell halnom. Ez bizonyos, mint a kétszerkettő. Bárminő formában, de beteljesül a sors, — és ha csak a bőrömből ki nem búvom, nem futhatok előle. Elutazni? Miért? Vasúti összeütközés lenne csak azért, hogy elpusztuljak. Itt nincs menekvés. Hiába erőlködöm. Utolsó lélökzeteimet lélekzem. Holnap reggel öt órakor megszűntem élni. Búcsúzom tőled, kedves legénylakásom; drága és gazdátlanná váló emlékek színhelye! Megnézem az utcát is, utoljára. Irtóztató, amit láttam. Semmi kétség. Ugyanaz a ravatal. Tegnap még nyoma sem volt itt. És épen ma kellett ennek történie, holott a gazember, a prédaleső hullaspekuláns várhatott volna még holnapig!... ... Iszonyú! Ugyanaz a ravatal. Az én ravatalom. ...Te állat! Már félórája csöngetek. Felelj arra, amit kérdezek. Miikor nyílt .meg itt a szemközti házban ez a temetkezési üzlet? Azt mondod, hogy ma délelőtt? Most pedig takarodjál és ott rostokolsz az előszobában és Poncius Pilátusnak sem vagyok itthon. Mit bámulsz? Minek pislantasz a hátam mögé? Nesze. Száz forint. Befogni a szádat! Hallgatni! Kapd fel, kutya, meg kétszáz. Azt hiszed, megbolondultam? Érted-e, Poncius Pilátusnak sem! Mit motyogsz? Ha a Klárika jönne? Ki az a Klárika? Kergesd el. Senkit sem fogadok. És most: hátra arc! Kifelé. (Folytatjuk.) tartóztatta le, amikor egy korcsmában szónokolt a „szefbhüség" -ről. Titelen állandóan molesztálják a magyar hajósokat a szerbek. A határmenti községben most szaporították a csendörséget. A képviselőház ülése. — Őrség és költségvetés. — (Saját tudósítónktól.) Az ellenzék fölvonulása a képviselőház elé ma sem maradhatott el; az ellenzékiek, szám szerint tizennyolcan, Szmrecsányi György vezetésével tették meg szokásos reggeli sétájukat az Országház-kávéháztól az országházig, ahol a csendőr-kordon 'láttára szó nélkül szétoszlottak. A képviselőház ülésén Tisza István gróf elnökölt. A képviselőházi őrség szervezéséről szóló törvényjavaslat volt napirenden, melyet Rakovszky Iván előadó ajánlott elfogadásra. A Ház a javaslatot vita nélkül meg is szavazta. Ezután .a költségvetés tárgyalását folytatta a Ház; ma az igazságügyi tárca költségvetése került napirendre."* Az ülésről ez a tudósítás szól: A képviselőház ülését délelőtt fél 11 órakor* nyitotta meg Tisza István gróf azzal, hogy sem,miféle elnöki jelentése nios. Nyomban áttértek a parlamenti őrség felállításáról szóló törvény tárgyalására.. Rakovszky Iván bosszú beszédiben ajánlotta elfogadásra a javaslatot. Azt bizonyította, bogy csendháborítás és engedetlenség esetén szükség lehet a képviselők kii vezet, tetősére iis. Bejelentette az előadó, hogy a bizottság li azzá járult olyan módosításhoz, hogy az elnök minden kor köteles bejelenteni a Háznak az illető képviselő kivezettetését és ha a Ház nem helyeselné a kivezettetést az eltávolított képviselő azonnal visszajöhet az ülés terembe. Tisza István: Miután szólni senki sem kíván, a vitáit bezárom. Kérdem a Házat, általánosságban elfogadja-e a képmsielőh ázi őrség felállításáról szóló javaslatot? Közel száz képvi selő volt a teremben^ a miikor harsogott a szavazat: — Igen, A részletes tárgyalásnál már csak harminc képviselő volt a teremben'. A paragrafusokat vita nélkül az előadó módosításával fogadták el és áttértek az igazsá.gyi tárca költségvetésére. Kenedi Géza előadó elfogadásra ajánlotta a ja vasi altot. Nemes Zsigmond a jogi szakoktatás reformját sürgette. A mai ügyvédi ós bírói képzést is rossznak tartja, de egyébként kijelentette, hogy bizalommal van az igazságügytminiiszter iránt ós elfogadja a költségvetésű Juriga Nándor busz munkapárti képviselő jelenlétében azt fejtegette, hogy a.z igazságot olcsóbbá kellene tenni ós szükséges volna emelni a hiróképzést. Kívánja a nép jogi oktatását. írasson a kormány népszerű jogi könyveket, irassa meg népszerű formában a törvényeket, mert hiszen az állam életének szentirása a törvénykönyv. Almássy László egyetért Jurigával abban., hogy a nép részére olcsóbbá kell tenni a jogszolgáltatást. A költségvetést elfogadja. Az elnök ezután bezárja a vitát, mire előbb Kenedi Géza előadó válaszol az egyes felszólalásokra, majd Székely Ferenc igazságügyiminiszitier emelkedett szólásra s részletesen nyilatkozott, miniden egyes elhangzott véleményről. ígérte, liogy ott, ahol hiányok vannak, azon lesz, hogy azokat pótolhassa. Az uj budapesti járásbíróság építkezését a jövő tavaszon fogják megkezdeni. Ez az építkezés azért iis sürgős, mert a jelenlegi helyiségek dobosak, sötétek, egészségtelenek. A vidéken még huiszonöt fölösleges biró van, ezeknek az állásait meg üresedés esetén meg fogják szüntetni. A judikatura egységét oly módon fogjók biztosítani, hogy a Kúria