Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-11 / 102. szám

t8nir-~~ Szeged, 1912 1. évfolyam 102. szám Pisztolypárbaj. Irta: Kanizsai Ferenc. Peng a sarkantyujök. Inasom köszön és beteszi utánok az ajtót. Elment a két huszártiszt. Őrültség. Pedig a főhadnagyot barátomnak tartottam. Felháborító cinizmussal mondta: — .Nagyszerű párbaj lesz, öregem. Neked való. Viskó Ferkö az ország első céllövője, de ugy tudom, te is lelövöd a legyet a torony tetejéről. Szeretnék különben fejjel a falnak rohanni, amiért cigarettával kínáltam őket. Az ellenfél 'megbízottjait... Csak nem találták ki', hogy én ... én ... hogy én félek? őrültség... Ezt a párbajt minden módon, érőnek erejével el kell kerülnöm. Ennek 'a párbajnak megtörténnie nem szabad. És én tüdőm, hogy mit kell tennem. Illetve, hogy ihit kellene. Fölkeresni Viskit és megkövetni: Édes Ferkó barátom, részeg voltam... elhagyott az eszein. Minden igaz emberi ok, ''szándék és akarat nélkül történt, hogy a kártyaasztal mellől felugorva, arculütöttelek. Tudhatod, mindig becsültelek. Soha köztünk 'hátág néni Volt. A sors tette, nem én. A végűét. Ne hidd, hogy megbolondultam. Nagyon komolyan, becsületemre, uri szavamra mondom, hogy a démon volt az oka, aki a' hálám mögé osont, a fülemhez hajolt, —- éreztem á kénköves lehéllétét és belesugta az agyamba, hogy hiába minden, hasztalan minden, egy éven belül meg kell halnom és az év lejár. — Holnap jár le. Holnap. Keresd halálodat. A démon belemarkolt a szivembe és igy történt, hogy kezet emeltem rád. Te vagy kijelölve, hogy végezz velem. Téged küldött a sors, hóhéromul. Ne vállald a hóhér szérepét! Mondd, liogy megbocsátasz. Bocsánatot kérek. Igy kellene tennem. Igen. Szórói-szóra igy. Belátom. Ez a helyes. Kétségtelen, hogy Viski Férkó megbocsátana. De a némon most is 'körülem ólálkodik és nem enged ugy Cselekednem,, ahogyan kell, ahogyan illik. Nem birok bocsánatot kérni. És ha a pénzemet mind magamhoz venném? Ha felülnék a leghamarább induló gyorsvonatra és elutaznám innét, — valahová, akárhová, messzi és örökre... Ez nem eljárás, nem férfias. De kiért, miért maradjak ur? Mivégből játsszam végig ezt a rettentő szerepet? Érdemes-e? Hiszen, ha jól megfontolom, az igazság az, hogy velem senki sem törődik. Engem senki sem szeret. A félelmes kártyást, a merész és szerencsésnek látszó udvarlót senki sem szereti, csak irigyli. Talán gyűlölnek is. ... Tiz éve ... megöltem egy embert. Fiatal és boldog volt a szegény. Elcsábítottam a feleségét, őt pedig párbajban lelőttem. Innen kezdődött a karriéram. És most elszököm. A klubban megbélyegeznek. Kimondják, hogy gyáva vagyok és még talán'célzásokat tesznek arra, hogy alkalmasint hamis kártyázásból éltem. Az aszszonyok megutálják emlékemet és mit fog mondani az inasom, ha keresnek? Mégis elszökném. Inkább, mint meghalni. De nem birok. Gyökeret ver a lábaim, az akaratom, akárcsak 'kísérteties álomban. Mögöttem, a hátamon, bennem a démon: „Ugy éltél, mint az ur. Ugy is pusztulj. Itt a megtorlás. Gyilkoltál? Asszonyokat csábítottál? Most meghalsz. Ne félj: a temetésed nagyszerű lesz. A klub elnöke mond búcsúztatót a koporsód fölött, mely csupa koszorú, csupa virág. Nagyon sok virág. Krizántémumok. Rózsák. Szegfűk. Lopva surrannak be ravatalodhoz lefátyolozott arcú asszonyok, karcsuk, imolettek, szőkék, barnák, feketék. És nefelejcset dobnak megfagyott szivedre. Az asszonyok ! Nem fogod többé ölelni őket; nem hajtód fejedet soha többé márványkebliikre, — mert meghalsz, mert koporsóba tesznek, mert kihordanak a temetőbe: gáncs és félelem nélküli lovag! Temetés utáii a klub társalgójában csak rólad lesz szó. Megállapítják, hogy igazi gentleman voltál." De ha most kinyitnám az ablakot es belekiáltanám a világba: Hé, emberek! Ide hallgassatok! Én nem vagyok gentleman. Én nem párbajozom. Én féltem a bőrömet. Nem akarok meghalni. Nem! Nem! Élni akarok, akárhogy, ha gyalázatosan is, de élni élni! A démon azonban mást parancsol. SétaSzerda, december II. és habozás nélkül, az utolsó katonánkig és utolsó garasunkig helytállunk. Serényi férfias, nemes szavakat talált a hadseregünk erejébe, hazaszeretetébe és felkészült voltába vetett közhit interpretálására. És nemes, férfias szavakat talált a nemzeti önérzet és nemzeti méltóság hangoztatására. Megnyugtató hatása szavainak két irányban nyilatkozik meg. Egyrészt véget vet a riasztó híreknek, mintha egy elkerülhetetlen háborúnak a komor felhője függene a fejünk felett. Másrészt azonban erősiti a nemzet hitét önmaga és hadserege iránt. Megnyugtatja az országot, hogy közvetlen háboruveszélytöl nem kell tartanunk és megnyugtatja: hogy ha pedig minden békés törekvésünk dacára mégis kenyértörésre kerülne a dolog, <az osztrák és magyar monarchia területi integritása, becsülete, érdekei védelmére oly hadseregünk van, amelynek erejét, vitézségét és katonai értékét a világ legjobb és legfelkészültebb seregei mellé bátran odaállíthatjuk. Amelyre tehát az ország védelmét nyugodt lélekkel rábízhatjuk. Hogy kisebb vagy nagyobb mértékben rákerül-e erre a sor, még mindig kétséges, bár bekövetkezett, amit nem hittünk volna: háborús hangulat van Magyarországon. Komoly, higgadt itéletü emberek, akik .tisztában vannak azzal,, mi félteni valójuk ván a háborútól, ezt mondják: Szerkesztőség Kárász-utca 9. Nappali-telefon: 305. Éjjeli-telefon: 10-83. Előfizetési ár Szegeden egész évre . K24-— félévre.... K 12negyedévre K 6-— egy hónapra K 2Egyes szám óra 10 fillér. Erőnk tudatában. Mérhetetlen gazdasági jelentősége miatt vissza kell térnünk a földmivelésügyi miniszternek arra a nyilatkozatára, amelyet a miniszterelnök megbízásából a háborús hirekkel kapcsolatban a képviselőház tegnapi ülésén tett. A miniszter ugyanis főleg a háborús rémlátások gazdasági káraira alludált, a takarékpénztárak és más pénzintézetek szorongatott helyzetére, ha az alaptalan félelemtől gyötört, vagyonuk elvesztéséért rémegő polgárok, főleg a vidéken, — pénzüket visszakövetelve ész nélkül megrohadjak a legjobbhirü, legszolidabb pénzintézeteket. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a miniszter, — illetőleg á kormány, — szokatlan fellépésének oka, elsősorban a vad és gazdátlan hiresztqlések anyagi kárainak a lehető elhárításában rejlik. Nagyon csalódnék az és veszélyes és téves következtétesekre jutna, aki a kormány e megnyugtatásra célzó fellépéséből többet olvasna ki, mint ami benne van. Nem 'ismeri az a magyar nemzet lelkivilágát, harcias erényeit, készségét az ország .'becsületének megoltqlmazására, aki azt gondolná, hogy a magyar társadalom, habár a béke áldásainak örül is, félne óly háború kitörésétől, amelyet nem keresünk, de amelyben ha kell, férfiasan, ijedelem :; r. nh.Vv . " • -.. 1 i. i . : Szerbiával le kell számolni egyszer és .mindenkorra! Kialakult az az általános meggyőződés .Magyarországon, hogy nyughatatlan kis szomszédainkat a saját ekzísztenciánk érdekében le kell, tiporni. Ezt érte el a boldogtalan Szerbia aűzal az esztelen, öngyilkos politikájával,.melyet az orgyilkosság révén trónra került Karagyorgyevicsek inauguráltak. Még be sem fejezték a szerbek diadalmas háborujukat s már a lenni vagy nem lenni kérdése mered rájuk. Nép, diadalmas, vitéz nép még ily őrülten nem tette magát tönkre. Ugy Ausztria, mint .Magyarország minden polgára ma már át- és átérzi a Szerbiával való háború szükségét. Ugy látja mindenki, hogy a leszámolás ideje most, amikor a Prohászka konzult ért hajmeresztő .sérelmek egyenesen kötelességgé teszi a megtorlást, elérkezett. Emlékezünk a nagyhatalmak kinai büntető ekszpediciójára a bokszer-lázadás idején. A lázadók megölték a német követet s a hatalmak hadsereget küldtek Kina nyakára. Ez a büntető-ekszpedició.véres betűkkel van beírva Kina történetébe. Mi sors várhat Szerbiára, ha a legmesszebbremenő elégtételt meg nem adja? A Szerbiával való konfliktusnak politikai magva tudvalevően Albánia függetlenségé és az adriai kikötő. Albánia függetlensége dolgában a belgrádi sajtó és poli.twí Kiadóhivatatt-telefon: 303. Kiadó telefonja: 81. Előfizetési &r vidéken egész évre . K28-— félévre..., K14-— negyedévre K T— egy hónapra K 2-40 Egyes szám ára 10 fillér. •