Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-09 / 75. szám

1912. november 8. DÉLMAGYARORSZÁG 1 1 mi a társadalmi kulturmimka föladatát kell, liogy képezze, mert csakis ezek az intézmények egészítik ki az iskola munkáját, sőt teszik lehetővé annak minél intenzivebb keresztülvitelét és szolgálnak alapjául a nemzeti érdekeknek, amik istápolása utóvégre is minden magyar kultúregyesület főcélja. Szeged városának a délvidék kultúrájára és különösen nemzeti irányú vezetésére való kihatása járatlanul nagyarányú. Csodálatos, hogy a kormányok ezt kellőképen föl nem ismerik, nem méltányolják. A szegedi egyetem elejtése oly nemzeti veszteség, amit pótolni alig lehetséges. De mivel ez után már hiába siránkozunk, meg kell ragadni azokat a forrásokat, amelyek más irányban rendelkezésre állanak s önként kínálkoznak ennek a nagy hivatásnak betöltésére. Közismert tény, hogy Szegeden már ma is másfélezer tanuló iskolázik a délvidékről és lesz magyarrá. Csak most épül a szerb-határőrvidéki internál us s a délvidéki Bauernferein nagy internátusa, — az innét kikerülő nagyszámú iskolavégzett ifjúság további vezetése a fennebb érintett intézmények utján biztositható, miért is azok létesítése eminens érdekünk. De hát 10 nagy vármegyében honnét és miből állítsa föl, tartsa fenn azokat a Dmke, mikor alig van 4000 tagja, akik évi 2 korona tagdijat fizetnek? Százezrek kellenének évenkint e célok elérésére s intéző kéz, amely nagy koncepciókra képes. Ott kellene kezdeni, hogy a délvidék minden fő- és alispánja, tanfelügyelője, köz igazgatási szerve és főként sok ezerre menő tanítósága bevonassék a Dmke munkájába, mert százezer egyesületi tag is kevés lenne a megoldandó föladatok megvalósítására. A Dmke most tartja közgyűlését Makón, ahol ezek a kérdések hihetőleg ismét szőnyegre kerülnek, Tudjuk, hogy a vezetőség eréllyel és kitartással buzgólkodik az egyesület talpraállitásán s nem elégszik meg az zal, hogy évente egyszer, mikor az egyesület közgyűlését tartja, görög tűzzel és szép Ígéretekkel hallgattassa el a fölmerült épületességeket, mert immár kísérletezés helyett reális alapon kell, hogy az egyesület nagy hivatásának szolgálatát ellássa és igy bizalommal kell támogatására sietnünk abban a biztos tudatban, hogy a kellő orvoslást meg is találja. KLEKNER MARISKA női divatterem tulajdonos. r É

rtesítem a nagyérdemű közönséget, hogy miután Herczeg Katica női divatteremtulajdonos Szegedről elköltözött, a francia és angol női szabóságot saját nevem alatt, az ő régi helyén, Takaréktár-utca 6. sz. alatt tovább folytatom. Női ruhákat a legegyszerűbbtől a legdíszesebbig, blousokat, kosztümöket kiváló ízléssel a lehető legjutányosabb áron készítek. A hölgyközönség szives támogatását kéri KI.EKNER MARISKA női divatterem tulajdonos. Szeged kiválóságai. — Akiket kitűntettek. — (Saját tudósítónktól.) Mennyi jelese van Szegednek: arról tanúskodik az alább következő összeállítás, amelyben csokorba kötöttük a város érdemeket szerzett kitűnőségeit. Sajnos: sokan kihervadtak már — e csokorból, talán többen, mint amennyi élő diszlik benne. Most azonban nem ennek a kutatása okából soroljuk elő azokat, akik e városnak szentelték legkiválóbb tehetségeiket, hanem pusztán mint megemlékezésre méltó érdekességet, a mely ötletszerűnek tűnik ugyan, de . . . talán a multak poros homályában maradt volna, ha ebben a régi, történeti és egyéb emlékeket melegitő szines csokorban föl nem idézzük. íme, azoknak a névsora, akiket 1872-től máig szegedi működésűkért részben méltóságokkal, részben értékes kitüntetésekkel honoráltak legfelsőbb helyről. Valóságos belső titkos tanácsosi rangra emelte a király nagykáHói Kállay Albert nyugalmazott főispánt 1905-ben. Lipót-renddel (IÍI-ad. osztályú) kitüntették Kállay Albert ny. főispánt 1898-ban. Vaskorona-renddel (IlI-ad osztály): Pálfy Ferenc polgármestert 1872-ben, meghalt 1907. január 26-rkán, Oltványi Pál prépostplébánost, meghalt 1909-ben, Singer Mátyás dr. orvost 1903-ban, meghalt 1912. november 5-én. Ferenc József-fvetadtáeil kitüntették: Várady Ignác ármentesitő társulati igazgatót 1876-ban, meghalt 1907-ben, Krámer János vasúti főfelügyelőt 1879-ben, Szabados János városi tanácsost 1879-tón, Singéij Mátyás dr.-t 1879-ben, Lőw Immánuel dr. főrabbit 1881-ben, Fehér Ipoly (főigazgatót (most pannonhalmi főapát) 1881-ben, Pelikán Ede távíró hivatali főnököt 1883-ban, Matskássy József főreáliskola! tanárt 1882-ben, Heim Mátyás postafőnököt 1883-ban, Zombory Antal városi tanácsost 1883-ban, Reizner János könyvtár-igazgatót 1883-ban, Magyar János dr. ügyvédet 1883-ban, Molnár Pál nyugalmazott főmérnököt 1883-ban, Magyar Gábor akkori főgimnáziumi igazgatót (meghalt), Taschler József főkapitányt (meghalt), Kreczepelka Károly üzletvezetőt (meghalt), Weiner Miksa iparkamarai alelnököt 1898ban, Korpássy Menyhért törvényszéki bírót (meghalt), Kőszegváry Lajost, az OsztrákMagyar Bank szegedi fiókjának felügyelőjét 1900-ban, Hatzinger Sándor börtönigazgatót 1896-ban (meghalt). Királyi ta/nácsosságot kaptak: Kovács Albert iskolaszóki elnök, Pálfy Ferenc polgármester 1876-ban, Szabados János h. polgármester, Singer Mátyás dr. 1888-ban^ Taschler József 1877-ben, Duka Marcell kataszteri főmérnök 1885-ben, Lázár György dr. v. országgy. képv. polgármester 1897-ben, Kallner Elek pénzügyigazgató, Mann Jakab dr. 1898-ban, Csinár Gyula pénzügy igazgató, László Gyula h. polgármester, Tergina Gyula dr. tanfelügyelő, Reizner János, Ternovszky Alajos pénzügyigazgató 1906-ban, Scossa Dezső tanfelügyelő 1908-ban, Hreblay Kálmán 1909-ben, Torday Imre 1909-ben, Rósa Izsó dr. 1909-ben. Koronás érdemkeresztet kaptak: Kernén dg Nándor rendőrbiztos 1873-ban, Reizner János 1876-tón, Pelikán Ede táviró-hivatali főnök 1879-tón, Heim Mátyás 1879-ben, Stelc.zel Frigyes máv. főfelügyelő 1879-ben, László Mihály f. alkapitány (meghalt), özvegy Wőber Györgyné 1887-ben, Rainer Károly adóhivatali ellenőr 1883-ban, Molnár Márton ügyvéd (meghalt), Zombory Antal tanácsos, Lőw Immánuel dr. főrabbi, Korpássy Menyhért törvényszéki biró. Arany érdemkeresztet kaptak: Főkövi Béla igazgató, Kovács Oktáv számtiszt, Nagy János számtiszt, Virág József rendőrbiztos, Szekula József rendőrbizftos, Bende Antal rendőr biztos, Rainer Ferenc ipartestületi elnök. Juhász György iparos, Molnár János iparos, Kis Kopasz József halász, Boros István hajótulajdones, Pálfy Antal földbirtokos, Gera József földbirtokos, id Szemmári József sertéskereskedő, Pauner Károly műszaki felügyelő, Kordás Antal földhirtokos, Kernén dy Nándorné nőipariskolai elnöknő, Vass Mátyás. Erzsébet-renddel kitüntették: özvegy Worzikovszky Kárdlynót 1904-ben, Wőber Antalnét 1904-hen, Polgár Lászlónét 1910ben. Ezüst-érdemkeresztet kapta k: K uka i Mátyás börtön hivatalnok 1872-ben, Király Mihály hivatalszolga 1872-ben, Forgács János rendőr 1883-ban, Radványi János rendőr 1883-ban, Csanádi János főpallér 1900-ban, Kecskeméti Sándor rendőr 1908-ban. Szerb Takova-rendet kaptak: Fehér Ipoly főigazgató (II. osztály) 1890-ben, Engedi Károly üzletvezető (meghalt) (IV. osztály) 1888-ban, Oclhoffer Hubert főellenőr (IV. osztály 1885-ben), Polgár Péter főmérnök (IV. osztály) 1889-ben. Nassui herceg Adolf-rendjét kapta: Engedi Károly üzletvezető 1886-ban (meghalt). Francia akadémia pálmája Szabados János. Gróf Árpád dr. ujabb vádja. — Beadvány a helyettes főmérnök ellen. — (Saját tudósítónktól.) Azoknak a vádaknak a sorozata, amelyeket Gróf Árpád dr. ügyvéd zuditott a szegedi mérnökség ellen, ma ismét megszaporodott egygyel. Ismeretes az affér, amelyből az egész hatalmas ügy keletkezett: Gróf Árpád dr. építését a Takarékpénztár-utcában a mérnökség hónapokkal ezelőtt megakasztotta, azt állítván, hogy szabályrendeletbe ütköző mulasztások történtek az építkező részéről. Erre Gróf Árpád dr. azzal felelt, hogy a mérnökség ellen vádat emelt, amely szerint az építkezés niegakasztása önös érdekekből való boszu müve volt. Es sorra következett ezután a vádak egész halmaza, különösen fíiró Benő városi helyet tes főmérnök és Polczner Erős mérnök ellen. Gróf Árpád dr. vádló beadványaira Lázár György dr. polgármester megindította a vizsgálatot, amely tekintve, hogy a vizsgálat tárgyát tevő anyag rendkivül nagy, hónapok óta még ma is folyamatban van, de minden különösebb eredmény nélkül. A vizsgálat munkája most megint csak meggyarapodott azzal a beadvánnyal, amelyet Gróf dr. ma nyújtott be a polgármesterhez. A korábban lefolytatott vizsgálat iratait már áttették a főügyészséghez s értesülvén erről Grói dr., egy másik vádló irattal egyidejű beadványában, mely ugyancsak a polgármesterhez szól, kifogást tesz az ellen, hogy őt az előzetes vizsgálat során egyáltalán nem hallgatták ki, sőt azt be is fejezték, anélkül, hogy őt csak egyszer is megidézték volna. Kéri ennélfogva, hogy a bizonyítás kiegészítése végett hallgassák ki a vádak ügyében. A Biró Benő helyettes főmérnök ellen benyújtott ujabb vádiratában ismét súlyos adatokkal áll elő Gróf dr. Azt állitja a helyettes főmérnökről, hogy megkárosította a várost — tehát ujabb panamával állanánk szemben. A beadvány elmondja, hogy a város most kezdte meg a Mars-téren a javadalmi palota építését, amelynél, az alapárkok ásása alkalmával nagy mennyiségű használható föld került ki, olyan, ami a városnak is pénzébe kerül, ha szüksége van rá. A beadvány szerint Biró Benő helyettes főmérnök a kiásott föld legnagyobb részét elhordatta a saját céljaira és egy krajcárt sem fizetett érte a városnak. Az elhordott földre. Biró Benőnek állítólag azért volt szüksége, hogy feltöltse vele a Mérey-utcában levő, mélyen fekvő telkét. Mindezt végül azzal kommentálja Gróf dr., hogy a földanyag, amely telkek feltöltéséhez fölhasználható, ezidőszerint keresettebb és drágább is, mint máskor, mert a Tisza ártereit, ahonnan a földet vagy a homokot szállítani szokták, most viz boritja és igy ha a városnak szüksége van földre, maga is kénytelen pénzt kiadni érte. Kérdést intéztünk Lázár György dr. polgármesterhez, hogy ennek az ujabb bead-