Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-09 / 75. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. november 10. -v ványnak az ügyében külön inditanak-e vizsgálatot, vagy sem. A polgármester kijelentette, hogy ebben is a többi váddal egyetemben fogják lefolytatni a vizsgálatot a helyettes főmérnök ellen s az iratokat együtt teszik majd át a főügyészséghez. aífaCUHKBBHattSMBMUSaOBÍtBllíilBBaiaUBSSWB'MGiCMSBSaSlJia HiREK Szegedi kalendárium. IDÖ: A meteorológiai intézet jelenti: Lényegtelen hő változás és elvétre csapadék vár ka tó. — Sürgöny prognózis: Hiivös, elvétve csapadék. Déli hőmérséklet: 4.3. A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—l-ig fogad a polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. A KÖZKÓRHÁZBAN: A beteg látogatási idő délután 1—3-ig tart. SOMOGYI KÖNYVTÁR: Nyitva délelőtt 10—l-ig, délután 4—7-ig. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakot „Bőregér", operett. URÁNIA-SZÍNHÁZ: Az előadások este ti Arakor kezdődnek. Előadásra kerül A bajadér. (Bemutató.) VASS-MOZI: Az előadások este. 6 órakor kezdődnek. Dráma az express-ronat tetején. (3 fel vonásban.) ESPE RANTO-KIALLITÁS, nyitva délelőtt 10-től délután háromig, a Nyitassy-félv házban, Kass-vigadó mögött. Belépődíj nincs. MŰVÉSZEK MAJOLIKA-KIÁ ÍRATÁSA, Kárász-utca, Várnay L. könyvkereskedése mellett. Nyitva délelőtt kilenctől egyig és délután háromtól nyolcig. Belépődíj nincs. VIRÁGKIÁLLÍTÁS, délelőtt tiz órakor nyilik meg, a belvárosi fiúiskola tornatermében. Belépődíj első napon 40, többin 20 fillér. Vaszary marad vagy Csernoch jön? (Saját, tudósilónktól.) Nemcsak a katolikusokat, hanem az egész magyar közvéleményt meglepte Vaszary Kolos bíboros, esztergomi hercegprímásnak az az elhatározása, bogy lemond egyházi és magyar zászlósúri méltóságairól és javadalmairól. A lemondás megtörtént.: egyidejűleg ment el a prímás lemondó nyilatkozata pár nap előtt Rómába és a magyar kormányhoz. Szűkszavúan esak azzal okolja, meg elhatározását az agg egyházifejedelem, bogy az öregség terhe nyugvásra készteti s ezért visszavonulni óhajt a terhes feladatoktól, amelyek kétszeresen súlyosak a mai zűrzavaros, nagy változásoktól várandós időkben. A lemondás még esak egyik oldalról befejezett dolog. Hogy Vaszary Kolos csakugyan távozzék magas pozíciójából, aliöz még Rómának hozzájárurulása kell. Ha a Vatikán döntés elfogadja a prímásnak egyházi mól l óságairól való l emondását, csak akkor válik perfektté az elhatározó döntés, esak akkor ruházhatja át a primátus javadalmait a király, mint legfőbb- kegyúr másra. Amennyiben Rómában elfogadják a lemondást, a magyar kormánynak már van jelöltje a prknási méltóságra. Csernoch János kalocsai érseket terjesztették föl kinevezésre. a királyhoz. A kormány .nemrégiben ihar telt lépéseket Csernoch érdekében, aki az akkori terv szerint adminisztrátor in rebus temporalibus lett volna, természetesen utódlási joggal ós megtartotta volna a kalocsai érsekséget is. Ezért nevezték ki kalocsai segédpüspöknek Horváth Győző kanonokot. A tervre nézve a magyar kormány a bécsi nuncius utján már megkezdte a tárgyalásokat a Vatikánnal. Hogy Csernoch érseknek Glattfelder Gyula lesz-e az utóda s történik-e több változás is a püspöki stallumokban, erre nézve még nem döntött a kormány. Valószínű, hogy Gsernocli kinevezésével a kalocsai érseki széket nem töltik he egy ideig s ezzel a kormány tekintélyes összegű interkaláris jövedelemhez jut, — Uj magyar báró. A király, mint a hivatalos lap mai száma jelenti, Szalay Imre miniszteri tanácsosnak, a Magyar Nemzeti Muzemn igazgatójának, valamint törvényes utódainak, a közszolgálatban sok éven át kifejtett kiváló működése elismeréséül Kéménili előnévvel a magyar bárói méltóságot adományozta. — Dózsa Györgyről. A Szegedi Munkás Otthon hatalmas terme ma este megtelt figyelmes hallgatósággal. Pogány József dr., ez a fővárosi, radikális ifjú szellemi harcos beszélt, Dózsa Györgyről és az ő izzó korszakáról. Tömören, 'kíméletlenül jellemezte az akkori magyar időket ós igen közel hozta a. mai magyar állapotokhoz. Az előadás érdekes volt, a hatás nem maradt el. A MunkásOtthonban különben minden pénteken este tudományos előadást tartanak. — 500 dollár. Mennyibe kerülhet az Unióban egy választási hadjárat? — ez érdekes kérdés egy kicsit. De itt a felelet rá. A győztes Wilson-párt vezetősége — mint Newyorkból táviratozzák — pénteken a nyilvánosság előtt leszámolt a hozzáintézett kampányadományokról, amelyek összege 678.364 dollárt tesz ki. összesen ötvenhatczerháromszázhárom ember adakozott a demokratapárt kampány alapjára, de nem ugy titokban, címekért, mint nálunk, hanem önzetlenül és nyilvánosan. J. W. Gerard áll az adakozók élén tizenháromezer dollárral, Charles R. Crene (Chicago) és Jacob H. Schiff (Newyork) 10—10 ezer dollárt adtak. A fösvénységéről ismert Wilson csak ötszáz dollárral járult hozzá a saját kampány alapjához, 500 dollárral! — Apponyí memoranduma. Az ellenzék vezetőféröainak Kossuth Ferenc lakásán tartott értekezlete elé Apponyi Albert gróf memorandumot terjesztett a balkáni bonyodalmakról és összefoglalta a szövetkezett pártok álláspontját, Apponyi előterjesztése, amely valóságos külpolitikai tanulmány, két pontban sarkallik: 1. A szövetkezett ellenzék nem óhajtja meggátolni a balkáni nemzeteket függetlenségi törekvéseikben. 2. Eleve a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy Romá.nia területszerző igényei miatt a. monarchiát háborus Ixmyodalmakba vonják bele. A memorandumhoz mindepki hozzászólt s általán tetszéssel fogadták. November 13ára, szerdára együttes konferenciára hívják össze az ellenzéki pártokat, amelyek határozni fognak Apponyi előterjesztése fölött, — Mi lesz az eltörült ünnepekkel ? A római pápa ós a szociálisták, a tűz és a viz, a Makó ós a Jeruzsálem, az ég és a föld szorosan összekerültek egymással. Nem valami politikai'vagy egyházi kérdés következtében, hanem egyszerűen egy szociális, munkásjóléti, kollektív szerződésékbe vágó kérdés kapcsán. A római pápa tudvalevőleg egy rendelettel csökkentette az ünnepnapok számát étí ez nem egyházi belügy, hanem világi intézményeket is erősen érdeklő intézkedés, mert, mint tudvalevő, a világ legtöbb államában, a katolikus államokban legalább mindenütt a római pápára bizzák, hogy melyik napot kell vörös betűvel nyomatni a naptárban. Minthogy pedig a munkaszüneti napok ezek a vörösbetiüs ünnepnapjai a kalendáriumnak, a pápa intézkedése elsősorban szociális kérdés. A pápa intézkedései értelmében a karácsony, húsvét és pünkösd második napjai, az< űrnapja, a gyertyaszentelő (február 2.), a gyümölcsoltó (március 25.) boldogasszony, kisasszonynapja (szeptember 8.), valamint az egyes szentek napjai, nálunk az Istvánnap (augusztus 20.) vesztik el ünnepi jellegüket. Tudvalevőleg ez a nyolc nap pihenő napja volt a munkásságnak és voltak egyes szakmák, fémmunkások, betűszedők, nyomdászok, gépgyári munkások), ahol ezék a napok úgynevezett megfizetett pihenőnapok voltak. Munka esetén rendkívüli pótlékokkal jártak ezek a napok, hogyha a munkás dolgozott pihenése feláldozásáért dupla bért kapott. A szociálisták illetőleg a szervezett, munkásak most a pápát okolhatják azért, hogy pihenőnapjaik számát, illetőleg jövedelmeik mennyiségét csökkentette. A „Szakszervezeti Értesitő"-ben olvasható, hogy a pápa intézkedése mennyire vág bele a munkásság érdekeibe. Egy-egy ünnepnap megszűnése háromszázötvenöt munkásra egy-egy munkást feleslegessé tesz, igy tehát növeli az ipari tartalékot. és szaporítja a munka nélküli bórlenyomók számát. A pápa eként több tízezer munkást tett kenyértelenné, a nyolc pihenőnap elvesztése a munkásság két százalékát tenné munkanélkülivé. A munkásság azonban hagyja magát. Nem tekinti a pihenőnapokat ünnepnek, nem alterálja őket, hogy az ünnepnapokat eltörölték, a pihenőnapok számát megtarthatják. A munkásság a mai helyzet előnyeiből semmiképen sein óhajt engedni. — Harminc baptista. Egyre több és több liivet szerez magának Szarvason a baptista egyház. Már szép imaházat is építettek maguknak Bodros István dúsgazdag parasztgazda jóvoltából. Tegnap baptista keresztelő volt Szarvason. Tizennyolc felnőtt és tizenkét gyermek jelentkezett uj hívőként. A liolt-Kőrös partján volt a keresztelő sátor. Szép imákat énekeltek, aztán — baptista ritus szerint — a hideg, fagyos folyóba merítették az uj hívőket. A tizenkét gyereket is. — Milyen a gyerek "i Arad város elahtározta, bogy összes alkalmazottainak drágasági pótlékot ad. Ez már nem is kel 1, hogy nagy cselekmény legyen, az már egész természetes, hogy az állami, megyei, vagy a városi háztartás csökkenteni tartozik a megnehezedett időkben munkásainak a gondját. De Aradon is fölmerült az a nevezetes momentum a pótlékkal kapcsolatban, hogy a törvénytelen gyermekek is számítsanak a pótléknál. Erre kérték a kiküldött bizottságot, de a bizottság kimon flotta, hogy nem, illetőleg igen. De csak ugy, ha nem törvényes ifeltéteMc köz) világfa jnerészakedett kis ártatlanokat törvényesitik a szülők. Istenem, minek az ilyen megszorítás, mikor arról van szó, hogy kevés a kenyér, kevés a fa, meg más egyéb, okvetlenül szükséges valami, ami nélkül nem lehet élni? Ez a megszorítás nem aktuális, a pótlék sürgős külön ügy s a gyermekek törvényesitésének a kérdése is más téma. Külön és máskor oldandó meg, mert speciális nagy probléma, melynek ezer ága-boga, szövevénye van, belevág kicsinyes, de nyomasztó körülményekbe és igen magas, általános emberi szempontokba. Szenvedély, vérmérséklet áradva zugó hullámain hányod ik-vetődik már mióta ez a probléma, a szabad szerelem követelődző gondolata komplikálja súlyosan s nagyfontosságú gazdasági és társadalmi átalakulást