Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-07 / 73. szám

1912. november 1. DÉLMAGYARORSZÁG 5 porkázó szellemmel, ragyogó pszikológiai megfigyeléseikkel és teljes egészében egy iga­zi Molnár-darab, amelyért méltán irigyel majd minket az egész müveit külföld. K. E. * A király házasodik. Tóth Káim = A király házasodik cimü vígjátéknak főpró­báját csütörtök délelőtt tartják meg teljes diszletezéssel. A repriz iránt általános az ér­deklődés, még pedig jellemző, hogy nem csu­pán a földszinti és páholyközönség, hanem a karzat részéről is. A darab vezető szere­peit Mihó, Virányi, Csáder, Gömöri, Har­math, Csiky, Pogány, Szathmáry játszák. * Bőregér. Strauss klasszikus z'enéjü ope­rettje, a „Bőregér", amely minden időkön ke­resztül az újdonság ingerével hat, szomba­ton kerül fölelevenitésre. A három női fő­szerepet Nagy Aranka, Déry Rózsi és Kör­mendy Ilonka .iátszák benne. * Mindent a szerelemért. Szép számú, előkelő közönség nézte végig szerdán este az Uránia premiérjét. A három felvonásos Nor­disk dráma várakozáson felüli, őszinte si­kert aratott. Nagyon kevés dicséret az, ha azt mondjuk erre a drámára, hogy legbájo­sabb Nordisk-fikn. Minden mozzanat poéti­kus, lehelet finom. Nem csodáljuk, hogy a párisiak és berliniek százszor nézték meg a Mindent a szerelemért cimü drámát, hisz a leány lelkeket somra i ^eím közelítheti meg jobban, mint a csipkefinom poézis. A .művé­szek is bravúrosan oldották meg feladatukat. Wied Karló és Wied Klára még sohasem ját­szottak olyan illúzió keltően, mint ebben a darabban. A műsort elsőrangúvá emelték a mell élőképek, melyek mind gyöngyei a mo­zitekinikának. Legjobban tetszett a Krausz bácsi nyomom cimü bohózat. * Legjobb szinházi cukorkák Linden­feid Bertalan Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. •iBBBBBflBBBBBBBBflBaBaBBBBBBBBflBBBBBBBBBBBSBSBBBSBBBai Drágasági pótlékot kapnak a tisztviselők. — Szeged város közgyűlése. — (Saját tudósítónktól.) A mult hétről el­halasztott októberi közgyűlést szerdán foly­tatta Szeged város törvényhatósági bizott­sága. A tárgysorozaton igen jelentős ügyek szerepeltek, mint például Kószó István dr. indítványa az újságok elárusitására vonat­kozólag, a városi tisztviselők drágasági pót­léka és a Gazdasági Bankban elhelyezett vá­rosi betét sorsa. Kószó István dr. indítványa fölött a tanács javaslatára minden hozzászó­lás nélkül napirendre tért a közgyűlés. A vá­rosi tisztviselőknek a tanács javaslatával szemben egyhangúlag megszavazott tiz szá­zalék drágasági pótlékot. A gazdasági bank ügyével külön cikkben foglalkozunk. A közgyűlés iránt nem valami túlságos nagy érdeklődés nyilvánult meg. A Gazdasági Bank ügyének tárgyalásánál már alig volt a teremben negyven bizottsági tag. Egyébként már eljutottak a tárgysorozat negyvennyol­cadik pontjáig, hátramaradt még huszonkét ügy tárgyalása. A közgyűlésen Lázár György dr. polgár­mester elnökölt, később Bokor Pál helyettes polgármester 'foglalta el az elnöki széket. Az ülésről ez a tudósításunk: Jakab Dávid, akinek nyelviskolája van Szegeden, hogy városi jelleggel ruházhassa föl az iskoláját, A tanács javaslatára a köz­gyűlés teljesítette a kérelmet, azzal a kikö­téssel, hogy a városnak fölügyeleti joga van az iskolában, de azt 'anyagi támogatásban nem részesiti. Kószó István dr. indítványozta, hogy az njságok elárusitására vonatkozó legújabb belügyminiszteri rendelet végrehajtását ta­gadja meg a város, mert az ellenkezik a saj­tótörvénnyel. A jogügyi bizottság foglalko­zott az indítvánnyal és annak az elutasítá­sát javasolja, mert a belügyminiszteri ren­delet nem tartalmaz ujabb intézkedést, ha­nem esak csoportosítja a lapok utcai árusítá­sára vonatkozó 57-es és 86-os belügyminisz­teri rendeleteket. A tanács előterjesztésére a közgyűlés minden megjegyzés nélkül napi­rendre tért az indítvány fölött. Az indítvá­nyozó .nem is jelent meg a közgyűlésen. A közigazgatási bizottság féléves jelen­tését tudomásul vette a közgyűlés. A magyar városok országos kongresszu­sa átírt a tör vény hat ósághoz, hogy a tör­vényhatósági bizottsági tagokat is vonják be a kongresszusba és alakítsák meg a helyi bizottságot. A tanács előterjesztésére a köz­gyűlés hozzájárult a kongresszus átiratához és a következőképen alakította meg a helyi bizottságot: Lázár Györjgy dr. polgármester elnök, tagjai pedig a tanácsosok, a főügyész, fő­orvos és főszámvevő, a bizottsági tagok kö­zül Balassa Ármin dr., Becsey Károly dr.. Jászai Géza, Káttay Albert, Kelemen Béla, Kószó István dr., Lőw Imánue.1 dr., Pillich Kálmán, Szinger Kornél, Wégman Ferenc dr. és Wimmer Fülöp. A szegedi tisztviselők szövetsége az ösz­szes városi alkalmazottak részére tiz százalék drágasági pótlékot kórt. Balogh Károly ta­nácsos a kórelem elutasítását, javasolta, mert az uj törvény szerint családi pótlékban ré­szesülnek a tisztviselők. Becsey Károly dr. szer int' a családi pót­lék részletes kimutatásához már nem is ele­gendő az idő. Indítványozza, bogy 1912. ja­nuár elsejétől visszamenőleg szavazzon meg a közgyűlés az összes rendszeresített városi alkalmazottak részére tiz százalék drágasági pótlékot, épen ngy, mint az elmúlt évben az alapfizetésből számítva. A drágasági pótlék Jedezetéről gondoskodjék a tanács. Az in­dítvány elfogadását ifölebbezósre való tekin­tet nélkül kéri. Ha a belügyminiszter visz­szantasitaná a határozatot, indítványozza, liogy a drágasági pótlékot fizetési előlegnek tekintse a közgyűlés. Wimmer Fülöp szintén elutasítja a ta­nács javaslatát. A családi pótlék-rendszer igazságtalan a nőtlen tisztviselőkkel szem­ben, nemkülönben a gyermektelen hivatal­nokkal szemben is. Sok megjegyzésre szorul az az intézkedés is, amely csak a busz év­nél fiatalabb korú családtagok részére biz­tosit pótlékot. Csatlakozik a tisztviselők ké­relméhez. A közgyűlés a tanács javaslatával szem­ben egyhangúlag elfogadta Becsey Károly dr. indítványát, a fedezet pontos megjelölé­sével. A napidijasok segélyét kiutalta a köz­gyűlés. A szivattyútelepnek póthitelt enge délyeztek. A közúti hidon való vámmentességért folyamodott a kereskedelmi minisztériumhoz Sándor József szegedi gazdálkodó. A mi­nisztérium leküldte a beadványt a tanács­hoz, azzal a megjegyzéssel, bogy azzal érde­mileg foglalkozhat a közgyűlés. A tanács előterjesztésére elhatározta a közgyűlés, hogy 1913. január elsejétől hidvámkedvez­ményben részesiti a gyalogosan közlekedő la­kosokat, 'az Újszegeden városi ingatlanokat bérlő szegedi lakosokat, az ujszegedi gyárak­ban vagy ipartelepeken dolgozó munkásokat ós a kerületi mainkásbiztositó pénztár uj­szegedi betegéket kezelő orvosait. A harmadik osztályú gyorsvonatok ügyé­ben Krassószörénymegye köriratot intézett a törvényhatósághoz. Pál fi Antal indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy az ügy érde­kében való közbenjárásra Ifölkéri a város képviselőit és ilyen értelmű átiratot intéz a nagyvárad—baja—bát+aszéki vonalon érde­kelt városokhoz. Pollák Zsigmond temesvári lakosnak a mult hónapi közgyűlés két területet enge­délyezett csontkikészitő-gyár céljaira Pollák Zsigmond már lefizette a harmincezer koro­na biztosítékot és azt kérte, hogy már most bocsássák rendelkezésére a két hold területet. A közgyűlés teljesítette a kérelmet. A közgyűlés folytatását csütörtök dél­után négy órára halasztották. Elhangzott a trónbeszéd. — A monarchia békepolitikája. — (Saját tudósítónktól.) A trónbeszédet, mellyel a király a delegációkat megnyitotta, ugy ítélik meg, hogy az, miként az expozé, a monarchia békeszeretetét hangsúlyozza. Viszont eg/uttal nyomatékosan rámutatott arra a kötelességünkre is, hogy érdekeinket a Balkánon megóvjuk. Igen jó hatást tett a királyi szózatnak az a kijelentése, hogy szö­vetségeseinkkel egyetemben csináljuk a bal­káni politikánkat is; aminek hangsúlyozását a kiilállamok külügyi hivatalaiban bizonyára megfogják hallani. Idehaza jó benyomást íog kelteni annak a királyi megállapítása is, hogy a hadügyminiszter uj költségeket nem kér a delegációktól. Ez a tény is bizonyítja, hogy a monarchia békepolitikát folytat. A trónbeszéd, mellyel a király a delegá­ciók üdvözlésére válaszolt, igy hangzik: őszinte megelégedéssel és legmelegebb köszönettel fogadom hü ragaszkodásuk biztosítását. Az országos bizottságnak legutolsó ta­nácskozása óta a Balkán-félszigeten ko­moly háborús bonyodalmak keletkeztek, amelyek fokozott éberséget követelnek. . Tekintettel arra, hogy e viszály a mo­narchia jelentékeny érdekeit érintheti, a közeli Keleten a rend mielőbbi helyreállí­tása politikai és kereskedelmi téren sürgő­sen kívánatosnak mutatkozik. Kormányom kész lesz szövetségesei­nek kormányaival egyetértőleg alkalmas időpontban a nagyhatalmaknak a béke helyreállítására irányuló akciójában részt­venni. Az országos bizottságok legutóbbi ülés­szakukban elismerésre rnéltó áldozatkész­séggel a hadsereg és a haditengerészet részére rendkívüli hiteleket engedélyeztek, amelyek által véderönk harcképessége ör­vendetes módon gyarapodott. Hadikor­mányzatunk folyó szükségletei a rendes keretek között maradnak, többlet csak az altiszti kérdés megoldására igényeltetik, miáltal szükséges kiegészítést nyert a had­seregnek és a haditengerészetnek az iu védőrendszerből folyó szerves kiépítése. Bosznia és Hercegovina közállapotai­ban, hála a lakosság lojális és hazafias magatartásának, állandó nyugodt fejlődés mutatkozik. A tartománygyülésnek mód­iában fog állani, hogy az elébe terjesztett gazdag törvényhozási munka alapján a két tartomány kulturális és gazdasági ha­ladását előmozdítsa. Áthatva azon meggyőződéstől, hogy önök az előterjesztett javaslatokat a min­dig tanusitott bölcs belátással és lelkiis­meretes buzgalommal fogják tárgyalni, munkálkodásuknak teljes sikert kívánok és Önöket a legszivélyesebben üdvözlöm. A magyar delegáció előtt, tizenegy óra­kor az osztrák delegáció jelent meg a vár­ban. Az osztrákok nevében Merveldt gróf elnök intézett beszédet a királyhoz s ugyan­csak a béke helyreállításának szükségét és • reményét hangoztatta. A királyi trónbeszéd, melyet ő felsége az osztrák delegáció előtt fölolvasott, né­met szövegben, szórói-szóra ugyanazt tar­talmazza, mint a magyar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom